Hiába az állatvédő szervezetek hangos tiltakozása és mellettük a közvélemény egyöntetű támogatása, a nagypolitika egyszerűen nem vesz tudomást a hazai állatvédelem silány helyzetéről.
Mint arról keddi cikkünkben részletesen beszámoltunk, az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága elé kerülő Büntetőtörvénykönyv-módosítást, mely jelentősen emelte volna az állatkínzásért kiszabható büntetési tételeket, a képviselők nem támogatták. Sőt, nem egyszerűen elutasították, hanem a jobbikos javaslatot a többségben lévő kormánypárti tagok egyetlen kommentárral sem látták el, ehelyett érdemi kritika nélkül, néhány perc leforgása alatt eltörölték a lehetőségét annak, hogy a bírósági ítéletek a törvénymódosítást követően a jelenleginél sokkal nagyobb arányban jelenthessenek letöltendő szabadságvesztéseket.
Elbukott állatvédelem: szó nélkül vágták kukába a letöltendő ítéletek esélyét a parlamentben
Állatvédelmi szempontból egy elég komoly törvénymódosítási javaslat került az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága elé kedden. Ez a várható bírói ítéletek régóta követelt súlyosbítását tette volna lehetővé a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) szigorításával, kizárva a lehetőségét annak, hogy valakit csupán pénzbírsággal sújtsanak. A bizottság kormánypárti többsége azonban a javaslatot lesöpörte az asztalról, így az a parlamenti szavazásig sem juthat el.
A legutóbbi bizottsági döntés tehát ékes bizonyítéka volt annak, hogy kormánypártokat egyelőre a legkevésbé sem érdekli az állatvédelem. Ugyanakkor civil szinten mozgolódás indult, többek között kedd este létrejött az
A csoport céljai között szerepel, hogy a kormány vegye komolyan az állatvédelmi törvény módosító javaslatait, valamint szeretnék elérni, hogy létrejöjjön az Állatrendőrség. Továbbá szorgalmazzák az állatokkal való megfelelő bánásmód oktatását az iskolákban, kérik az állatvédő szervezetek rendszeres támogatását, illetve alkalmassági vizsgához kötnék az állattartási jogot is.