Az utolsó támadás a nemzeti szuverenitás ellen - a kormány beterjesztette az EU-Kanada egyezményt a parlament elé

Az utolsó támadás a nemzeti szuverenitás ellen - a kormány beterjesztette az EU-Kanada egyezményt a parlament elé

Történelmet írhatunk.

Az előttünk álló parlamenti ülésszak során a magyar országgyűlési képviselők tárgyalni fogják a Kanada és az Európai Unió szabadkereskedelmi egyezményt (Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás/ Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA), Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap éjszaka beterjesztette az 1580 (!) oldalas dokumentumot a Ház elé.

A CETA-t már 2016. október 30-án aláírta Kanada és az Európai Bizottság, azonban az egyezmény teljes körűen azóta sem lépett hatályba, ahhoz ugyanis szükség van a tagállamok (bizonyos országokban a szövetségi parlamentek) ratifikálásra is. Az Orbán-kormány ennek reményében terjesztette az egyezményt a kétharmados kormánypárti többség elé.

Amennyiben teljes körűen hatályba lép az egyezmény, úgy

működésbe léphet a  befektetői bírósági rendszer (ICS) elnevezésű vitarendezési mechanizmus, amely lehetővé tenné, hogy multinacionális vállalatok beperelhessenek nemzetállamokat, ha azok olyan környezetvédelmi, munkajogi, egészségügyi jogszabályokat hoznak meg, melyek veszélyeztetik a cég profitját. 

Az eddig is működő offshore-bírósági rendszer így intézményesülne - a nemzeti szuverenitást pedig különbíróságokon kellene bizonygatni. 

{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/i3xacCvOpWw.jpg?itok=8WYypCMW","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=i3xacCvOpWw&feature=emb_title","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}

A CETA kapcsán - csakúgy, mint a dél-amerikai MERCOSUR esetében - fontos kiemelni, hogy a háttérben az európai/németországi autóipar és az észak-amerikai agrárlobbi kölcsönös piacszerzési alkuja húzódik meg. A szabványok harmonizálásával pedig az eddig sem túl erős GMO-moratóriumunk is a múlté lesz, nem beszélve a dömpingáras észak-amerikai gabona megjelenéséről. 

A helyzet annyiban nem kedvez a neoliberális gazdaságpolitikát folytató Orbán-kormánynak, hogy az EU minden tagállamának ratifikálnia kellene a CETA-t, és - főleg az Unió egyes országaiban erősödő zöld/globalizáció-kritikus hullámnak köszönhetően - ez most egyáltalán nem tűnik biztosnak. 

A jelen állás szerint a holland alsóház a december 9-i héten fogja tárgyalni a CETA ratifikálásáról és december 17-én lesz az erről szóló szavazás. Ezt követően a szenátusnak is jóvá kellene hagyni a CETA ratifikálásával kapcsolatos döntést, erre február-március során kerülhet sor. A szenátusban viszont nincs többségi támogatottsága a CETA-nak. Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa azt mondta, ebben az esetben az EU nem szándékozik visszaülni a tárgyalóasztalhoz, hogy újratárgyalják a CETA szövegét - írta még korábban az MTVSZ.