Sportakadémiai rendszer kidolgozását tűzte zászlajára a kormányzat – jelent meg a Magyar Közlönyben csütörtök este. A határozat szerint Kásler Miklós miniszternek hó végéig rendeletet kell alkotni a részletszabályokról első körben a kézi- és kosárlabda, illetve a foci ügyében, majd a kiválasztott sportszervezetekkel szerződést is kell kötnie.
Ami érdekes, hogy a kezdeményezés nem új keletű. A központi büdzsében az Emmi fejezete alatt minden egyes évben szerepel egy Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása költségvetési sor, melyen a kiadási tétel az utóbbi években így alakult:
- 2015: 2 milliárd,
- 2016: 7 milliárd,
- 2017: 7 milliárd,
- 2018: 5 milliárd,
- 2019: 7 milliárd.
Ehhez a potom 28 milliárdhoz képest (melyből nem tudjuk, végül mennyi ment az MLSZ-hez és mennyi az akadémiai rendszer megvalósítására) a magyar sportakadémiai rendszer finoman szólva sem egységes. Az alapítványi formában működő utánpótlás-nevelési központok ugyanis működhetnek
- magánalapítványokként,
- cég által létrehozott alapítványokként, illetve
- sportszervezet vagy szövetség által létrehozott alapítványokként
is. Akik azután részesülhetnek központi költségvetési forrásokból, az ominózus tao-pénzekből, illetve természetesen az alapítók meg az adományozók által biztosított összegből is.
Ebbe a keszekuszaságba tartozik például az a 19 fociakadémia, akiket a Double Pass háromévente átvilágít, rangsorol, és akikkel kapcsolatban szeptemberben ilyen ajánlásokat tett:
- Részletes egyéni fejlesztési terveket kell készíteni a játékosok egyéni tanulási céljai alapján.
- A terveket rendszeresen nyomon kell követni, azokat értékelni és szükség esetén módosítani kell.
- Az edzések, az értékelési folyamatok és a karriermenedzsment személyre szabása a lehető legmagasabb fejlesztési szint elérésének egyik záloga.
- Nagyobb figyelmet kell fordítani az akadémisták professzionális környezetbe történő hatékony integrációjára (karrier-tervezés, teljesítmény-menedzser alkalmazása, stb.) révén.
- A kétirányú kommunikációt erősíteni kell a képzési és edzésfolyamatok során az edzők és tanítványaik között.
- A specialisták minőségi hozzájárulása szükséges a(z edzések) tervezési folyamatához, és a játékosok teljesítményének értékelésben.
- Indokolt, hogy a stábtagok (teljesítményének) értékelését, továbbá egyéni fejlesztési terveit az akadémiák következetesen megvalósítsák. A stábtagok karriertervezését támogatná szisztematikusan alkalmazott (külső és belső) továbbképzési programok rendszeres működtetése.
- Az akadémiák kiszámítható működési környezetben, kisebb eredménykényszer alatt kellene, hogy működjenek – ezt a szövetség is ösztönözhetné.
- Egy központilag (szövetségi/nemzeti szinten) elkészített etikai kódex hozzáadott értéket jelentene a toborzási területek fejlesztése során.
- Az elit akadémiai keretek maximalizálása révén könnyebben lenne biztosítható, hogy valamennyi akadémista megfelelő játéklehetőséget kapjon.
- Fejlesztésorientáltság az eredményorientáltság előtt – a mérkőzések is a képzési folyamat részei, fontos, hogy a meccsek tanulási céljai kapcsolódjanak a szakmai program adott időszaki tanulási céljaihoz.
- Ki kell dolgozni egy hatékony stratégiát a relatív korhatás és a biológiai érettség problematikájának kezelésre, és azt következetesen alkalmazni kell.