Már az intenzív osztály működtetésére sincs elég orvos Veszprémben

Veszprémi kórház

Az ország egész területén okoz egyre nagyobb gondot a munkaerőhiány és az elöregedés. A Népszava arról írt, hogy a munkaerőhiány miatt a hétvégén az intenzív ágyak harmadán nem fogadhattak betegeket a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban. 

Az egészségügy szakemberhiánya eddig csak a fővárosban és a közép-magyarországi régióban okozott logisztikai feladványokat a mentőknek, egy ideje viszont már más régiókban is mind többször kell fogadó intézményt keresniük a beutalási rendben kijelölt intézmény helyett. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint is évről-évre több kórházi kapacitást szüneteltetnek orvosok vagy szakdolgozók hiánya miatt az intézmények. Tavaly már 889 férőhelyet nem tudtak kihasználni, ami valamivel már több mint az összes kórházi ágy két százaléka - írja a lap.

A veszprémi kórház nem először kerül a hírekben. Márciusba írtunk arról, hogy ágyak megszüntetését és osztályok összevonását kellett levezényelni a közelmúltban az orvos- és ápolóhiány miatt.

Az eddiginél is nagyobb baj a veszprémi kórházban: ágyakat kell megszüntetni

Nagyobb a gond az eddig ismertnél a veszprémi kórházban: ágyak megszüntetését és osztályok összevonását kellett levezényelni a közelmúltban az orvos- és ápolóhiány miatt, és nem szakorvosok ugranak be ügyelni más osztályra - értesült a 24.hu.Ahogyan arról portálunk is beszámolt, három érsebész is felmondott a kórházban.

Mint ismert, a Magyar Kórházszövetség 12 pontos javaslatcsomagot állítottak össze arról, mit kellene tenni a helyzet javításáért. Többek között követelik, hogy három éven belül az ágazatban dolgozó valamennyi szakember a piaci bérnek megfelelő összeget keressen, vegyék ki az egészségügyben dolgozókat a közszférára vonatkozó kötelező nyugdíjazás, és visszafoglalkoztatási szabályok alól, illetve bővítsék a kórházi szakemberek képzésére és az emberi munka kiváltását segítő technológiákra fordítható támogatást. A Népszava szerint a kormányzati címzettek közül még senki nem reagált a kórházszövetség javaslataira.

Pedig a Fidesz ellenzékben jóval aktívabb volt, már ami az egészségügyet illeti. A Gyurcsány-kormány alatti kórházösszevonások és -bezárások miatt még rendszeresen tiltakoztak.

"A Fidesz fellép a kormányközeli üzleti köröknek hasznot hozó kórházbezárások ellen"

A Fidesz következetesen fellép a szakmailag átgondolatlan, indokolatlan, csak bizonyos kormány-közeli üzleti köröknek hasznot hajtó kórházbezárások ellen. Természetesen a fenti mondatot nem ma és nem is tegnap vetették papírra a Lendvay utcában.

Ez kormányra kerülve nyilván változott. Sajtóinformációk szerint a kormány nagyszabású kórházbezárásra készül, a tervek szerint a reform során több kórház is elveszítené aktív ellátását. Így többek között a tapolcai, a kazincbarcikai és a komlói intézmény is elveszítheti összes aktív ellátását. Az átalakítások oka sok esetben a szakemberhiány: a javaslat készítői megszüntetnék az aktív kapacitást azokban az intézményekben, amelyekben nincs elég orvos.

A tapolcai kórházzal kapcsolatban megkerestünk egy érintett szakpolitikust, a korábban ápolóként és vezető asszisztensként itt dolgozó Rig Lajos jobbikos országgyűlési képviselőt. Ő az Alfahírnek egyszerűen

a „második kórházcsonkításnak” nevezte az új programot.

Mint magyarázta, Tapolcán például sikerült elérniük, hogy visszaállítsanak 15 olyan ágyat, amit még 2012-ben vettek el a belgyógyászattól, de most ezeket újra elveszítenék. Ellenben a politikus szerint az ajkai kórház már így is túlterhelt, emellett a humán erőforrás sem lesz a korábbinál bővebb, ezáltal a sürgősségi várólisták is tovább nőhetnek.

Nincs pénz, nincs orvos, nem kell kórház sem

Jelentős egészségügyi átalakítás előtt állhat a kormány, a tervek szerint a reform során több kórház is elveszítené aktív ellátását, és lennének összevonások is. Egyes szakmai képviselők szerint az ellátás minőségi javulását jelentheti, ha kevesebb, rosszul felszerelt és túlterhelt kórház helyett inkább nagyobb kapacitású centrumokban várják a betegeket, megint mások -főleg vidéken- az ellátást érzik veszélyben, hiszen egy kórház (vagy kórházi osztály) bezárása akár 50 kilométeres távolságnövekedést is jelenthet a betegeknek.

A kormány tagadja, hogy kórházbezárásokra készülne, az egészségügyért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban azt mondta: "a céljuk az, hogy jobbá tegyék a betegek és az egészségügyi dolgozók körülményeit".

Kórházi osztályok bezárását, összevonását tervezik

A Népszava szerint az aktív ellátás megszüntetését, illetve további intézmény-összevonást javasol tucatnyi helyen a kórházfenntartó az egészségügyi ellátórendszer átalakításához készült munkaanyagban. A lap birtokába került dokumentumok szerint az érintett intézmények jobbára ugyanazok, mint amelyekről nyolc éve Szócska Miklós államtitkár megpróbálta leszedetni a kórház táblát.

A Népszava a cikkében felhívja a figyelmet arra is, hogy a kórházfenntartó a közelmúltban egy jogszabály félreértése miatt létszámstopot rendelt el az egészségügyben, amit először tagadtak, aztán visszavontak. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere pedig még júliusban azzal dicsekedett, hogy "hatezerrel több orvos dolgozik az egészségügyben, mint 2010-ben." A miniszter állítása önmagában igaz, csakhogy a meglévő struktúra működtetéséhez még sincs elég orvos, szakdolgozó. Emiatt is kényszerülnek a betegek sorban állásra a szakrendeléseken, a kórházakban.

Ezt támasztják alá a KSH 2018-as adatai is, eszerint az orvosi álláshelyek 3,8 százaléka, a szakdolgozóinak 3,4 százaléka betöltetlen. A legnagyobb probléma a fekvőbeteg-ellátásban van, ahol az orvoshiány 6,2, a szakdolgozóké pedig 5 százalékos. Arra a kérdésre, hogy mennyi a hadra fogható szakember, a ÁEEK humánerőforrás monitoring jelentése ad a miniszternél pontosabb választ. Bár a nyilvántartásban 55 603 orvos szerepel, ebből érvényes működési engedélye csak 33 ezernek van, önálló gyógyításra pedig mindössze 27 ezernek van jogosítványa. Az utóbbiak húsz százaléka 65 év feletti, közülük 70 évesnél is idősebb 3611 orvos.

Elsősorban a helyiek hangja szeretne lenni az Országgyűlésben a Dunaújváros és térsége időközi választásán bizalmat kapott Kálló Gergely. A Jobbik-frakció új tagja „vasakarattal” kíván küzdeni a korkedvezményes nyugdíj visszaállításáért, de szívügyében, az ifjúságpolitikában is fel fog szólalni.