Az uniós értékek és a tagállamok szuverenitásának megvédése egyformán fontos

jog

Sem az Európai Unió, sem a tagállamok nem törekedhetnek arra, hogy egyes országoktól elvegyék az uniós forrásokat, mivel a felzárkóztatás közös érdek, ugyanakkor nem támogathatóak azok az országok, amelyek sértik a jogállamiságot, a nemzetiségek jogait, és korrupt módon költik el az EU-s pénzeket – erről Bana Tibor, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának jobbikos alelnöke beszélt az uniós tagállamok nemzeti parlamentjei európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak találkozóján, a COSAC-on, amely hétfőn és kedden ülésezik Helsinkiben.

Finnország júliusban vette át Romániától hat hónapra az Európai Unió soros elnökségét, az észak-európai ország legfőbb vállalásai közé tartozott a közös értékek és a jogállamiság erősítése. Ennek kapcsán hangos kardcsörte van a finnek és az Orbán-kormány között. A soros elnökséget ellátó finnek szerint ugyanis az uniós források kifizetését a jogállamisághoz kellene kötni. Vagyis ez azt jelentené, hogy az unió függessze fel a pénzek kifizetését azon országok esetében, ahol felvetődik a gyanúja a jogállamiság csorbulásának. Az Orbán-kormány élesen elutasítja a felvetést, egyrészt azzal védekezik, hogy a jogállamiság nehezen definiálható jogilag, másrészt azzal vágott vissza Finnországnak, hogy ott „sincs jogállamiság”, mert nincs is alkotmánybíróság, annak feladatait a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el, azaz pártokhoz kötődő politikusok.

Varga Judit igazságügyi miniszter két héttel ezelőtt az uniós tagállamok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli ülését követően magyar újságíróknak azt mondta: a jogállamiságot vizsgáló folyamatot tekintve Magyarország egy bevált, kormányközi párbeszédre épülő, eddigi jól működő, a jogállamisági alapelveket figyelembe vevő mechanizmus megtartását támogatja, de azt nem tudják elfogadni, hogy az Európai Unió Tanácsa a jövőben az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésére alapozza saját dialógusát. Varga Judit szerint a jogállamiság fogalmát politikai fegyverré alakították, amely elterelte a fókuszt a valós jogi párbeszédről. Az Euronewson megjelent értekezésében azt is írta, hogy a jogállamiság nem egy egyetemesen alkalmazható, objektív kritériumrendszer.

A harcos miniszter álláspontjára válasz is érkezett a brüsszeli hírportálhoz. R. Daniel Kelemen az amerikai Rutgersi Egyetem politológia professzora, Laurent Pech, a londoni Middlesex egyetem európai jogi tanára és Alberto Alemanno, a párizsi Hautes Etudes Commerciales üzleti főiskola európai jogi professzora közösen jegyzett cikkükben azt írták:

az igazi probléma az, hogy az Orbán-kormány nemet akar mondani a jogállamiságra, miközben igent akar mondani az EU-támogatásokra.

A jogászprofesszorok nem tértek ki rá, de az Orbán-kormány arról is szemérmesen hallgat, hogy a magyar jogállamiságot ért kritikák mellett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatai korábban riadót fújtak az uniós pénzek magyarországi felhasználása miatt.

Bana Tibor szerint nyilvánvalóan nagyon kényes terület az uniós pénzek kifizetésének jogállamisághoz való kötése, de fel kell ismerni azt is, jelenleg az Európai Uniónak nagyon kevés eszköz áll a rendelkezésére, hogy komoly figyelmeztetést küldjön a tagállamainak, amikor azok elhagyják a demokratikus utat, márpedig a jobbikos politikus arra figyelmeztetett Helsinkiben: a magyar kormány ezt már megtette.

Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának jobbikos alelnöke arra kérte a finn elnökséget, továbbá a soron következő elnökségeket is, hogy tartsák napirenden a jogállamiság kérdését, találják meg az uniós értékek védelmének és a tagállamok szuverenitásának egyidejű tiszteletben tartásának módját, különös tekintettel azokra az országokra, amelyek a jövőben csatlakozhatnak az Európai Unióhoz.

Helsinki beszéde után Bana Tibor a Facebook-oldalán úgy fogalmazott:

„Az EU-nak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy minden tagállamában érvényesüljön a sajtószabadság, a bíróságok függetlenek legyenek, a különböző kisebbségi jogokat biztosítsák, az uniós forrásokat pedig korrupciómentesen használják fel.”

December elsején lépett hivatalba az új összetételű Európai Bizottság, amelyet a korábbi német védelmi miniszter, Ursula Von der Leyen vezet. Az „értékek és átláthatóság” nevű portfólióért fog felelni (amely érinti a jogállamiság ügyét is) a cseh Vera Jourová korábbi igazságügyi biztos. A belga Didier Reynders korábbi belga külügyminiszter lesz az uniós bizottság igazságügyi biztosa, hozzá tartozik majd a jogállamiság is.

Nem szabad megalkudni a közösség alapját képező jogállamiság ügyében, a brüsszeli testület nem fog vonakodni a szükséges intézkedések megtételétől annak védelme érdekében, ugyanakkor minden tagállamnak azonos elbánásban kell részesülnie – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a testületéről szóló EP-szavazás előtt. Szavai értelmezhetőek szigorú üzenetként, de úgy is, hogy valójában óvatosan nem foglalt állást egy egyetemes kritériumrendszer mellett, és továbbra is kormányközi párbeszédre helyezné a kérdést. Akárhogy is, borítékolható, hogy a jogállamiságról még hosszasan el fognak vitatkozni az Európai Unióban.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
sss
2019. december 07. | 10:52
1
Elektronikával megtámogatott, komor melo-death/modern metal.
A Borkai-féle orgiapárt frakcióvezetője szerint a „Gothár-féle zaklatószínházak” követelik a pénzt, amit egyébként még Orbán Viktor ígért meg a kormány–Budapest megállapodás keretében. A szakmai szervezetek tiltakoznak, a Fidesz látatlanban bólogat, a bűnbaknak kikiáltott Katona József Színház pedig hétfő estére tüntetést szervez.
A Momentum mást képvisel, Brenner Koloman pedig hiteles.
„Utat török a sötétségben / A rockkal vagyok összenőve”