"A Mátrai Erőművet már tegnap be kellett volna zárni"

"A Mátrai Erőművet már tegnap be kellett volna zárni"

„A Mátrai Erőművet már tegnap be kellett volna zárni"

- jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján az LMP társelnöke, egyben az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, Schmuck Erzsébet.

A politikus kétkedve fogadta a katasztrófavédelem tájékoztatóját, miszerint a Mátrai Erőműnél tapasztalt bűzt veszélytelen gázok okozták, hiszen a Greenpeace nemsokkal később hozta nyilvánosságra méréseit, ami szerint a közeli patakban gyakorlatilag szennyvíz folyt és az erőmű dolgozói közül is többen orvoshoz fordultak.

„Hasonlót korábban nem tapasztaltak Visontán”

– jegyezte meg a képviselő, aki arra gyanakszik, hogy a nemrég a közelben felépített keményítőgyár és az erőmű együttes hatása okozhatta a jelenséget, aminek részletei még a mai napig sem tisztázódtak. A fenntartható fejlődés bizottsága ezért részleteket vár a Heves megyei katasztrófavédelemtől, hogy pontosan hol és milyen szennyező anyagokat mértek a környéken, mely cégek okozhatták azt és hány dolgozónál okozott egészségügyi panaszt a szennyezés. Azt is látni kívánják, hogyan végzi az engedélyezési és ellenőrzési feladatokat az illetékes kormányhivatal, amelynek a megelőzés is feladata.

Továbbá Schmuck a hét második felére egy kihelyezett ülést kezdeményezett a bizottság számára a Mátrai Erőműhöz és a klímavészhelyzet kihirdetésének szükségességéről egy parlamenti vitanapot is elengedhetetlennek tart.

A Mátrai Erőműben történtekről elsőként a Jobbik érdeklődött a kormánynál, Gulyás Gergely minisztert még egy flakon, az erőmű környékéről származó vízzel is megkínálták, amit a miniszter kóstolás helyett inkább félretett további vizsgálatokra. Az elmaradt tájékoztatás miatt a párt három képviselője -Dudás Róbert, Nunkovics Tibor és Stummer János- feljelentést is tett a Heves Megyei Főügyészségen emberi egészség- és természetkárosítás miatt. 

Feljelentést tettek a Mátrai Erőműnél történt gyanús szennyeződés miatt

Először november 12-én került nyilvánosságra, hogy kén- és foszfortartalmú gáz szivárgott a Mátrai Erőmű Zrt. visontai telephelyén. Akkori közleményük szerint ez emberre nem veszélyes, de nem sokkal később már arról olvashattunk, hogy többen is légúti rosszullét, valamint hasmenés és hányinger miatt mentek haza a létesítmény dolgozói közül.

 

A lakosság úgy se értené, így inkább nem mondunk semmit

A Mátrai Erőműnél november 6-án észleltek először szivárgást, amikor a kéntelenítő medence elromlott szivattyúját javították. Másnap reggel a munkások ismét érezték az irritációt okozó erős szagot, a délutáni mérések kiderítették, hogy azt kénhidrogén okozza.

A lakosságot csak november 12-én tájékoztatták először, mikor már egyre több panasz érkezett a környékbeliektől a szagok miatt. Hampó Norbert, az erőmű biztonsági vezetője a november 22-én tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a lakosság a bomlástermék szagát érezhette, de a kéntelenítő medence ötvenméteres körzetében a műszereik nem jeleztek veszélyes határértéktúllépést. Hozzátette továbbá, hogy a kénhidrogén szagát még nullás eredménynél is lehet érezni, de nem akar kémiaórát tartani.

November 27-én a Greenpeace is közzétette a környékbeli vizekből vett mintáinak mérési eredményeit, amik szerint az erőmű telephelyéről kifolyó patakból vett vízminta szervesanyag-tartalma többszörösen meghaladta a vízfolyásokra megengedett határértéket és jelentősebb szulfát és molibdén koncentrációt is mutatott.

Greenpeace: gyakorlatilag szennyvíz folyt a Mátrai Erőmű melletti patakban

A helyiek panaszát követően a Greenpeace Magyarország először adatigényléssel fordult a Katasztrófavédelemhez, hogy kiderítse, mi okozhatta a Mátrai Erőműben történt rosszulléteket és a közeli Bene-patak elszíneződését, majd miután választ nem kaptak, november 20-án mintákat vettek a környékbeli vizekből. Az akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatott eredmények azt mutatják:

December 2-án a parlamentben több kérdést is intéztek Pogácsás Tibor államtitkárhoz az üggyel kapcsolatban, amire a képviselők ismét csak azt a választ kapták, hogy a vizsgálatok folynak, katasztrófa nem történt, amint szükséges lesz, a lakosságot is tájékoztatni fogják.

Kocsis-Cake Olivio párbeszédes képviselő szerint azonban már az is katasztrófa, hogy a Bene-patakból teljesen kipusztultak a halak, a vize szinte állandóan szürke és habzik. Valamint a hatóságok még mindig nem derítettek fényt rá, hogy mi okozta a szennyezést, és a továbbiakban hogyan előzhető ez meg. Csárdi Antal LMP-s politikus abbéli reményét fejezte ki, hogy amennyiben a paksi atomerőműnél keletkezne üzemzavar nem hasonló gyorsasággal reagálna rá a kormány és a hatóságok. Mindkét képviselő felvetette, hogy a kormánypárti politikusok Mészáros Lőrinc érdekeit védik, akinek mind a Mátrai Erőmű, mind a közeli Viserol Kft. a tulajdonában van. Kocsis-Cake felemlegette, hogy Bige László szolnok-marfűi vegyipari üzemével nem voltak ilyen barátságosak a hatóságok és legalább olyan határozott fellépést kellene most mutatniuk Mészáros Lőrinccel szemben.

A Bige-féle műtrágyagyár lenyomta a NER-t, jogtalan volt a teljes leállítás

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tanácsa teljes üzem működésének megtiltása vonatkozásában megsemmisítette a Jász-Nagykun-Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság határozatát. Azaz a hatóság jogtalanul záratta be a teljes üzemet - írja a 24.hu.

 

Semmit nem tudni, de Mészáros perrel fenyeget

A Mészáros holdinghoz tartozó év elején felavatott gabonafeldolgozó, a Viserol Kft. a Mártai Erőmű víztározójába engedi a szennyvizet. Efelől nem lehet kétség, hiszen a tározóval már idén júliusban is gondok voltak, amikor az onnan kikerült szennyező anyagok miatt a Bene-patak vize szúrós szagúvá vált, habzani kezdett, a halpusztulást pedig még a Tarnában is észlelték. Kocsis-Cake Olivio ekkor írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, aki válaszában azt írta, hogy

„a szennyezés a hatósági bejárást követően tett megállapítások alapján a Mátrai Erőmű Zrt. területéről, az üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározóból ered. Ebbe a tározóba vezeti ipari szennyvizét, továbbá a telephelyén összegyűlt csapadékvizét az ügyben szintén érintett Viresol Kft.”

Miután a mostani eset nagyon hasonló, így okkal feltételezik, hogy a Viserolnak ismét köze lehet a szennyezéshez. A cég azonban ezt tagadja. Bár újságírói kérdésekre nem válaszol, az Átlátszó néhány napja hozta nyilvánosságra, hogy a vállalat 35 sajtóorgánummal szemben 60 helyreigazítási eljárást kezdeményezett, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére tart igényt, mert úgy véli, hogy rossz hírnevét keltették a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események ügyében.