A földrajz hatalma és a zászlók ereje a változó világban

A földrajz hatalma és a zászlók ereje a változó világban

Tavaly jelent meg a magyar könyvesboltokban Tim Marshall brit újságíró és külpolitikai elemző A földrajz fogságában - Tíz térkép, amelyek mindent elmondanak arról, amit tudni akartál a globális politikai folyamatokról című könyve. Akik korunk geopolitikai céljait a földrajzi adottságokkal összefüggésben érteni szeretnék, azoknak egy könnyen emészthető, logikusan felépített és érvelő, informatív összefoglaló Marshall műve. A könyv angol eredetije 2016-ban jelent meg, akárcsak az Amiért érdemes meghalni - a zászlók ereje és politikája című munkája (Worth dying for – The power and politics of Flags). Utóbbi azonban (egyelőre) nem jutott el a magyar megjelenésig. Elolvastuk az angol eredetit.

Alkalmazkodni és kiaknázni a klímaváltozás adta lehetőségeket

Mielőtt rátérnénk arra, hogy Tim Marshall szerint mit jelképeznek és miért is fontosak a zászlók, érdemes egy rövid kitérő erejéig felidézni a magyarul is megjelent könyvének lényegi mondanivalóját.

A tavaly készült legtöbb ajánló azt emelte ki, hogy az egyes régiók, nagyhatalmak történelmét és politikáját jelentősen befolyásolták a földrajzi adottságaik. Az kevéssé került a figyelem középpontjába, hogy Marshall a klímaváltozás kapcsán is foglalkozott a változó földrajzi körülményekkel, melyek átalakíthatják a most ismert világrendet, változtathatnak az erőviszonyokon, új geostratégiai célokat jelölhetnek ki. Merthogy a nagyhatalmakat - ahogy a brit újságíró könyvéből kiderül - a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a felmelegedéssel járó lehetőségek is foglalkoztatják.

A klímaváltozás ugyanis nem csupán régiókat, területeket vehet el az emberiségtől, tehet élhetetlenné, hanem ellenkezőleg, új termőterületek jöhetnek létre, továbbá eddig nehezen elérhető nyersanyagkincsek válhatnak hozzáférhetővé.

A könyv utolsó fejezete az Északi-sarkvidéket veszi górcső alá, ahol a felmelegedéssel párhuzamosan éleződni fog a versenyhelyzet.

A klímaváltozás átalakítja a kereskedelmi hajózást, a halászatot, a jégolvadás közben az eddig rideg tundrán jóval több növény nőhet természetes körülmények között, és mód nyílik a mezőgazdálkodásra, ami új élelemforrásokat biztosíthat majd.

Érdemes megjegyezni, hogy a klímaváltozás hatására Szibériában óriási területek válhatnak megművelhetővé, ez pedig Oroszországnak fog előny jelenteni. Az sem véletlen, hogy az oroszok egyre aktívabbak az északi régiókban, hiszen a jégsapkák visszahúzódásával arany-, cink-, nikkel- és vasérclelőhelyek szabadulhatnak fel. Több ország és nagyvállalat is komoly erőfeszítéseket tesz a fellelhető olaj- és gázvagyon kitermelésére. A Jeges-tengeren egyre hevesebb jogviták és konfliktusok alakulhatnak ki amiatt, hogy mely országokhoz is tartozhatnak az értékesebb vízterületek.

Bár Tim Marshall optimista hangot ütött meg könyve végén, amikor arról írt, sikerülhet legyőzni az emberi természet sötétebb oldalát, de azt is megjegezte: lehet, hogy a sarkvidék sem lesz más, mint a nemzetállamok újabb összecsapásának színtere.

A jelen geopolitikai törekvései arra engednek következtetni: a nagyhatalmaknak az a legfontosabb, hogy a saját zászlajuk letűzésével jelöljék ki érdekszféráikat.

A zászlók ideológiai horgonyt jelentenek a változó világban

Nem csoda, hogy másik könyvében a zászlók vizsgálatát állította fókuszba a brit újságíró. Az Amiért érdemes meghalni - a zászlók ereje és politikája című könyvében a zászlóról, mint jelenségről, annak eredetéről, elterjedéséről - amiben fontos szerepe volt a kínai Selyemútnak és a könnyű selyem anyag megjelenésének Európában -, valamint az egyes zászlók történetéről írt. Marshall szórakoztatóan, anekdotákkal és érdekességekkel kiegészítve bontja ki mindazt, amit érdemes a lobogókról tudni. A zászlók egyszerre megosztják és egyesítik az embereket. Elsősorban jelképek, amelyek mögött az emberek törzsekbe tömörülve tudnak egységet alkotni. Marshall úgy látja: jelenleg (vagyis 2016-ban, de az aktualitása nem változott) az identitáspolitika visszatérését láthatjuk helyi, regionális, nemzeti, etnikai és vallási szinten is.

A világ átalakulása miatt az emberek az ismerős jelképekhez nyúlnak vissza, hogy ideológiai horgonyt találjanak.

A brit újságíró az identitás nézőpontjából írt az Európai Unióról is. Marshall szerint az európai nemzetek makacsul ellenálltak az egyesülésnek, nem azért mert nem szeretik egymást, hanem mert jobban szeretik magukat. Részben ez is jelenik meg a nemzeti zászlók továbbra is fontos szerepében. Az is kiemelte:

az európai identitás viszonylag új koncepciója éppen az évszázadok alatt megszilárdult nemzeti önmeghatározásokkal és jelképekkel küzd.

Az emberek a változó világban nemcsak a már említett ismerős jelképekhez, hanem a régi szövetségekhez is visszanyúlnak. Marshall példaként említette az egyre inkább régiós együttműködésben gondolkodó északi országokat, valamint a visegrádi négyeket. Utóbbiak kapcsán megjegyezte: „szintén kihívást jelentenek az új európai identitásnak”. Emlékeztetett rá, hogy a V4-ek egységet mutattak az Európai Unióval és Németországgal szemben, nagyon erős közös álláspontra helyezkedtek a migránsok elosztásának elutasításában.

Marshall azt is írta, a zászlók és a nemzetállamok nem fakuló jelentősége azt mutatja, hogy Francis Fukuyama amerikai politológus és filozófus tévedett a történelem végéről szóló elméletével. Hozzátette: ezt a nézetet ma is sok külpolitikai elemző vallja, figyelmen kívül hagyva a történelem visszatérő mintáit és a jelenkori politika alakulását. A brit újságíró károsnak tartja az elméletet, mert szerinte azt hinni, hogy az emberiség ideológiai evolúciójának vége szükségszerűen a liberális demokrácia, pont annyira téves, mint Karl Marx kommunista utópiája.

Tim Marshall zászlókról szóló könyvét nem nehéz megrendelni az interneten, de A Földrajz fogságában (Park Könyvkiadó) is beszerezhető még a legtöbb hazai könyvesboltban. Mindkettő ajánlott olvasmány a karácsonyi időszakra.