Az a szőlő, amit nem semmisítettek meg, a tőkén fagyott el a tokaji dűnéken

Az a szőlő, amit nem semmisítettek meg, a tőkén fagyott el a tokaji dűnéken

Élet a zöldszüret után.

Kívülálló ritkán látja a téli Tokajt, és bár a hólepte dűnék, hegyoldalak látványa egészen magával ragadó, 2019 decemberében mégis egy eddig nem látott szomorú arcát mutatta a magyar kultúra, illetve a világörökség része. A zöldszüret példátlan pusztítása után tőkén maradt bogyókat most az első idei hó fedte be - és ítélte lassú fagyhalálra. 

Mondhatnánk, hogy savanyú a szőlő, de ez ebben az esetben egyáltalán nem igaz: megkóstoltuk a szőlőszemeket, és azok még mindig édesek, ízletesek voltak. Bár a minősége sem menthette meg az idei termést. Az a mennyiség, ami már nem fért bele a támogatási keretbe, szintén nem került értékesítésre, a fürtökből most mi csemegézhettünk.

Az eddig példátlan zöldszüret elrendelésével hazánkban 450 ezer mázsa szőlőt semmisítettek meg zölden, éretlenül. Elvileg az volt a cél, hogy a túltermelést visszafogják, és szabályozzák valahogy a borpiacot, azonban ezzel inkább további károkat szenvedtek el a gazdálkodók, miközben az EU-ból továbbra is áramlik az import bor.

Az EU-val takarózik a kormány a 450 ezer mázsa magyar szőlő megsemmisítése után

Ahogy arról már több cikkünkben is beszámoltunk, Magyarországon az idén először zöldszüretet rendeltek el, amihez - úgymond - önként csatlakozhattak a gazdálkodók. A valóság persze sokkal lehangolóbb, mert például már tavasszal levélben tájékoztatták a tokaj-hegyaljai gazdálkodókat arról, hogy az állami felvásárló egyetlen egy szem szőlőt sem fog felvásárolni.

Bíró László, a térség jobbikos politikusa, aki a zöldszüret idején bejárta az országot, és egyeztetett a gazdálkodókkal, arról beszélt most, hogy

Tokaj-Hegyalján 100-105 forintot adtak 1-1 kilogramm megsemmisített zöld szőlőért, figyelembe véve a hozamkorlátot, ami itt 70 dekagramm négyzetméterenként, ez 600-630 ezer forint hasznot tudott volna generálni abban az esetben, ha egy hektár művelési költsége nem 1 millió forintba kerülne. A legmagasabb felvásárlási ár a környéken 89 forint volt, amivel 400-450 ezert forintos bevételt lehetett realizálni - azaz hektáronként mintegy félmillió forintos kár érte így a gazdákat.

{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/9uWF6x7bztI.jpg?itok=s3mIpTc4","video_url":"https://youtu.be/9uWF6x7bztI ","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}

Tokaj-Hegyalja egy zárt borvidék, így innen a szőlőt csak feldolgozott (bor) formában lehet értékesíteni. 

Egyébként Bíró László tapasztalata szerint a gazdálkodók egyáltalán nem tartották jó megoldásnak a zöldszüretet, még ha abban részt is vettek, hogy egy bizonyos szinten belül tartsák a veszteségüket (a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa - HNT - szerint is mindössze a kiadások 50 százalékát fedezi a támogatás). A szakpolitikus egyébként jelezte, a Jobbik azt tanácsolja a kormánynak, hogy közösségi borfeldolgozókat alakítsanak ki, vagy lehetővé tegyék a gazdáknak, hogy más formában értékesíthessék a szőlőt. 

Bízunk benne, hogy a kormány végre észhez tér, és elkezdi a kis- és középgazdálkodókat termelői csoportokba szervezni, amelyek így akár szőlőcukrot, ivólevet, vagy hasonló feldolgozott termékeket tudnának kivinni a piacra - tette hozzá.

Felhozta, hogy a térségben létesítettek ugyan közösségi borfeldolgozó üzemet, ám a 2,5 milliárd forintos beruházásnak 25-30 ezer mázsa volt a befogadási csúcsa, miközben Tokaj-Hegyalján 450-500 ezer mázsa terem. Ez így részmegoldásnak sem igazán nevezhető.

Emlékezetes, az ellenzéki párt azt is javasolta, hogy a megsemmisítésre szánt szőlőt inkább közoktatási, vagy egészségügyi intézmények számára vásárolja fel az állam - azonban ezt is elutasították a kormánypátok.

Kérdésünkre leszögezte:

"a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa valójában egy gittegyletként működik az elmúlt időszakban".

Ami a feladatuk lett volna, azt egyáltalán nem végzik el, semmiféle vízutat nem látunk, nincsenek strukturális beruházások, de még a karbantartás sem működik - fogalmazott. Azt már észrevettük, hogy fizetni kell nekik, csak azt nem látjuk, hogy mire megy el ez a pénz - hangsúlyozta.

Ahogy arról írtunk, miközben a zöldszüret itthon pusztított, megtízszereződött az import borok mennyisége, és az exportunk 30 százalékkal csökkent. Felhozta példaként, hogy 500 forint értékben látott ausztrál bort az egyik bolt polcán - aminek a minősége valóban kitűnő volt, de ilyen minőséget a hazai borászok is produkálni tudnak, igaz, nem 500 forintos áron. 

Miközben 450 ezer mázsa magyar szőlőt megsemmisítettek, több mint tízszer annyi bort importáltunk

Komoly csapást szenvedett a magyar szőlésztársadalom 2019-ben, az alacsony felvásárlási árak, felvásárlóknak való kitettség, illetve a zöldszüret mellett most már a hivatalos adatok is kimutatták, borzasztóan megemelkedett az import borok mennyisége. Nagy István agrárminiszter még augusztus elején ismerte el, hogy

Bíró László úgy ítélte meg, hogy a bor reneszánszát éli hazánkban, azonban egy nemzeti bormarketing stratégia kialakítására lenne szükség, és nem 50-100 millió forintból, lényegesen többet kellene erre a célra szánni (ezt egyébként elismerte Font Sándor, az Országgyűlés szakbizottságának fideszes elnöke is - a szerk.). A magyar gazdálkodók már akkor is nagyon boldogok lennének, ha a terméküket a hazai piacon meg tudnák mutatni - magyarázta.

Idén ez Tokajon nem sikerült. Talán nem lesz örök a tél idén.