Az erősebb őszi hónapok után nyári mélypontjára esett az ingatlanpiac, az idén novemberben országosan 10.945 ingatlan adásvétele bonyolódott le, szemben az egy évvel korábbi több mint 12 ezerrel. Idén szeptemberben 13.364, októberben pedig még 13.182 ingatlannak lett új tulajdonosa - közölte a Duna House a távirati irodával.
Az elemzés szerint a novemberi 17 százalékos visszaesés azt jelzi, hogy a szeptemberi és októberi fellendülés csak átmeneti volt és komolyabb átalakulások, változások okozzák az alacsonyabb ingatlanpiaci forgalmat.
A társaság szerint a nyári és a novemberi visszaesés egyrészt a magyar állampapír plusz elszívó hatása miatt következett be, másrészt a folyamatosan emelkedő árak miatt csökkent a kereslet a piacon. A Duna House azt írja,
ma már az eladóknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott helyzethez, hiszen már nem tudják a nagyon magas kezdőáron meghirdetett ingatlanokat eladni, így nagyobb alkulehetőséget és csökkenő irányárakat kell lehetővé tenniük és alkalmazniuk.
Mint korábban beszámoltunk róla, hiába az ingadozás, a fővárosban már lakhatási válsággal fenyeget a lakásárak növekedése és ezzel együtt az albérletek drágulása. Ennek megelőzésére a GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített tanulmány szerint bővíteni kell az ingatlanállományt.
Ebben kiemelték, hogy míg 2011-ben még csak a háztartások 10 százalékának, addig 2017-re már a háztartások 60 százalékának jelentett volna túlzott megterhelést egy albérlet kifizetése. A lakások a keresetekhez viszonyítva is drágultak, ugyanis mára 33 hónappal (42 százalékkal) több kereset szükséges egy használt, és 24 százalékkal több egy új lakás megvásárlásához, mint 2010-ben.
Az elszabadult árak leginkább a fővárosra jellemzők, ahol a valamivel több mint 920 ezer lakás 84 százaléka van saját tulajdonban, 9 százaléka kiadott magánlakás, öt százaléka önkormányzati, két százaléka egyéb tulajdonú.
A tanulmány szerint az ingatlanárak növekedésével szemben
a leghatékonyabb védekezés az ingatlanállomány bővülése, amelyhez a GKI szerint az államnak is hozzá kellene járulnia lakásépítési projektekkel.
Ennek szükségességét mutatja szerintük, hogy míg 2000 és 2010 között évente átlagosan 9000 új lakás épült, addig 2010 óta ez a szám csupán 3000. Szorgalmazzák azt is, hogy az önkormányzatok fordítsanak nagyobb figyelmet a meglévő bérlakások felújítására, hiszen a 2017-es adatok szerint az önkormányzati lakások közül 9 ezer üresen áll.
Eközben az ingatlanárakat a külföldi befektetők is felfelé hajtják. A bérlakásépítési-párti Jobbik nemrég közölte, hogy a kerületi átlagos ingatlanárakat megvizsgálva, négyzetméterár alapon, mérhető különadót vetne ki az EGT (Európai Gazdasági Térség) államokon kívüliek által lebonyolított ingatlanvásárlások esetén.
Tervük szerint az ebből befolyó 10 milliárdos összeget a Mi Várunk nevű programon keresztül olyan bérlakásépítési projektbe forgatná vissza, ami a fiatalok lakhatását segítené.
„Mi Várunk" - Országos akciót indít a Jobbik a lakhatási válság megoldása érdekében
A Jobbik országos nyomásgyakorló aláírásgyűjtő akciót indít a lakhatási válság csillapítása érdekében, jelesül a magyar fiatalok életesélyeinek javítása érdekében - jelentette be Z. Kárpát Dániel nyíregyházi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: „az akció célja, hogy a kormány számára egyértelművé tegyük, nem maradhat kezeletlenül az, hogy megfizethetetlenné válik tulajdonképpen minden magyar városban egy átlagos magyar fiatalnak az albérlet".