Hiánypótló történelmi munka újrakiadása jelent meg az 1916-os román árulásról és Erdély felszabadításáról

Olvasási idő kb 8 perc
Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük – 1916-1917
Tari Tamás / Alfahír
Tari Tamás
tari.tamas [at] alfahir.hu

Nem csak a szépirodalomban, de a történelmi szakmunkák terén is komoly küldetést vállalt magára az Erdélyi Szalon Könyvkiadó: a könyvműhely a Wass Albert-életmű újrakiadása mellett mára teljesen ismeretlen, vagy csak komoly kutakodás árán beszerezhető munkákat, visszaemlékezéseket jelentet meg. Ennek a missziónak az egyik legkomolyabb fegyverténye dr. szádecsnei Szádeczky-Kardoss Lajos eredetileg 1932-ben, majd '34-ben megjelent művének, Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük – 1916-1917-nek a kiadása volt eddig.

Az idő lánctalpai lassan, de csak túlgördültek az első világháború százéves évfordulóján, a centenárium kapcsán pedig remek történelmi kiadványok láttak napvilágot, ám az 1916-os román árulás, és annak következményei kapcsán kínzóan kevés kiadványt emelhet le a könyvesboltok polcairól az ember.

Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük – 1916-1917
Tari Tamás / Alfahír

Az idő lánctalpai lassan, de csak túlgördültek az első világháború százéves évfordulóján, a centenárium kapcsán pedig remek történelmi kiadványok láttak napvilágot, ám az 1916-os román árulás, és annak következményei kapcsán kínzóan kevés kiadványt emelhet le a könyvesboltok polcairól az ember.

Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük – 1916-1917 újrakiadásával ezt a hiányt igyekszik pótolni a kiadó, méghozzá meglehetősen magas színvonalon. Maderspach Viktor sokak által ismert és közkedvelt visszaemlékezése – Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig –, vagy Pilisi Lajos mára szinte beszerezhetetlen munkája, A megrohant és felszabadított Erdély óta nem találkozhattunk olyan kötettel, mely a szemtanú nézőpontjából meséli el az 1916. augusztus 27-én éjjel kezdődött erdélyi román offenzíva – a szerző szavaival élve: "ravaszul kiszámított s orozva intézett hátbatámadás" –, majd a hódítók kiűzésének és tönkre verésének történetét.

Dr. szádecsnei Szádeczky-Kardoss Lajos
Dr. szádecsnei Szádeczky-Kardoss Lajos

Külön erénye a könyvnek, hogy írója nem csak a sajtó-hadiszállás parancsnokság alatt tevékenykedő tudósítóként, megfigyelőként, hanem elsősorban világlátott és a kolozsvári egyetem oktatójaként, a Magyar Tudományos Akadémia kutatójaként elismert szakmai múlttal rendelkező történészként foglalta össze azt, amit a hadjárat során tapasztalt. (Arról nem is beszélve, hogy épp 1916-ban látott napvilágot a szintén világháborús témával foglalkozó Przemysltől Breszt-Litowszkig című könyve – a szerk.)

Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük – 1916-1917
Tari Tamás / Alfahír

Ebből fakad az a történeti megalapozottság, amivel Szádeczky-Kardoss felvértezi beszámolóját. Mert az olvasó a nem csupán hadmozdulatok száraz leírását, vagy a történelmi kutatómunkák rideg adattengerét kapja. A világháború előtti román irredenta mozgalom ennyire részletes, a meghatározó személyeket, tevékenységüket lefestő és a propaganda módszereit ilyen részletesen feltáró leírással például még nem nagyon találkozhattunk.

Román irredenta kiadványok
Román irredenta kiadványok

A keleti szomszédjainknál máig jelenlévő, sőt identitásalkotó történelemhamisítás gyökereire egy elektronmikroszkóp éleslátásával fókuszáló mű a kortársak szemével enged bepillantást a Magyarországot máig gyanakvással és soviniszta kisebbségi komplexussal, vagy éppen gőgös cezaromániával méregető néplélekbe, melynek működésével több szempontból sem árt, ha minél inkább tisztában vagyunk.

Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük – 1916-1917
Tari Tamás / Alfahír

A kötet bevallott célja, hogy a hadjárat kapcsán a sokak által mai napig nem ismert, vagy egyenesen lefitymált magyar katonai erényekről adjon részletes beszámolót. Ennek ellenére mégsem féloldalas a mű: ahol kell, ott a szövetséges német hadsereg erényeit is elismeri, kidomborítja, nem tagadva, hogy nélkülük nem sikerülhetett volna ilyen rövid idő alatt a visszájára fordítani a katasztrófát.

Petrozsényi menekültek a Keletiben
Petrozsényi menekültek a Keletiben

Ám azt sem tagadja el, hogy az erdélyi hadjáratban résztvevő német hadak bizony szerették maguknak tulajdonítani a kimondottan magyar sikereket, és ezzel helyenként érdemeiken felül eltúlozni szerepüket.

Német csapatok zsákmányolt román ágyúkkal Brassóban
Német csapatok zsákmányolt román ágyúkkal Brassóban
Magyar huszárok átvonulása Alsó-Karácsonyfalván
Magyar huszárok átvonulása Alsó-Karácsonyfalván

A konkrét harci események leírása meglehetősen korlátozott, hiszen Szádeczky-Kardoss, szerepéből fakadóan, nem az első vonalban küzdötte végig a csatákat, hanem azok távolabbi vagy utólagos szemlélője volt. Ettől függetlenül nem fog unatkozni az, aki kezébe veszi a könyvet.

Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük – 1916-1917
Tari Tamás / Alfahír

A csatamezők leírásán, a központi hatalmak ellencsapása nyomán menekülő ellenség hátrahagyott, majd a szerző által gondosan feldolgozott – a kiváló primer forrásokkal szolgáló függelékben pedig, több más érdekes irattal együtt olvasható – naplók, a harcoló alakulatoktól személyesen szerzett élménybeszámolók alapján nem csak pontos, de minden eddiginél részletesebb képet kapunk arról, mit is kellett kiállnia Erdély népének, a felszabadító osztrák-magyar, és elsősorban székely csapatoknak, illetve a háborúba belehajszolt, birodalmi álmokat kergető román katonáknak a konfliktus során. Utóbbi szempont minden részrehajlás, és az íróból elő-előtörő trianoni fájdalom vagy reménykedés mellett is kifejezetten érdekfeszítő és egyedi jelleget kölcsönöz a könyvnek, hiszen ez a nézőpont a lehető legritkábban tárult eddig a magyar olvasók elé.

Gróf Betheln Pál, Betegh Miklós kormánybiztos és a kommunisták által a Tanácsköztársaság alatt kivégzett Ferry Oszkár csendőrtábornok Segesváron
Gróf Betheln Pál, Betegh Miklós kormánybiztos és a kommunisták által a Tanácsköztársaság alatt kivégzett Ferry Oszkár csendőrtábornok Segesváron
Román foglyok Nagyszebenben
Román foglyok Nagyszebenben

Nagyszeben, Brassó és a határvidék visszavívása, majd egyes ezredek keserves erőfeszítéseinek köszönhető megtartása telis-tele van az első világháborús magyar katonai erény máig elismerésre méltó eredményeivel.

82-es székely bakák vonulnak Kézdivásárhely felé
82-es székely bakák vonulnak Kézdivásárhely felé
Bosnyák gyalogosok pihenője a Kézdivásárhelyre vezető úton
Bosnyák gyalogosok pihenője a Kézdivásárhelyre vezető úton

De arról is érzékletes képet kapunk, hogy miért kevélykedhetett egy horvát tiszt azzal, hogy:

"Most a horvát is magyar s a bosnyák is székely!"

Ahogy arra is fény derül, miért a puska csövét markolja az udvarhelyi vasszékely szobor, vagy mit szóltak a magyar huszárok a románok segítségére siető orosz birodalom "ferdeszemű", távol-keleti alattvalóihoz.

"Az oláh halottak rajvonala" Brassó mellett
"Az oláh halottak rajvonala" Brassó mellett

Azt is megtudhatjuk, hogy termett "az oláh halottak rajvonala" Brassó előtt, vagy milyen szégyenteljes pusztítás és kegyetlenkedés-sorozat kísérte a megszállt területeken a saját megnevezésük szerint "kultúrnemzet" hódítókat. Ezen felül arról is olvashatunk a könyvben, milyen harcoknak is állít emléket a nemrég szomorú aktualitással övezett úzvölgyi katonatemető.

Honvéd gépfegyverosztag a Predeál feletti állásokban
Honvéd gépfegyverosztag a Predeál feletti állásokban
Pihenő bosnyák gyalogság az Ojtozi-szorosban
Pihenő bosnyák gyalogság az Ojtozi-szorosban

De rendhagyó életképeket és helyzetjelentéseket olvashatunk a "vezeklő Bukarestről" is, illetve a megkapó karakterrel megáldott háborús költészet egy-egy példányában is gyönyörködhetünk.

Tanárky tábornok és törzskara a brassói csatatéren
Tanárky tábornok és törzskara a brassói csatatéren

A mindezeket impozáns, komor hangulatú, a történelmi események súlyához illő kemény kötésben kapjuk kézhez, melynek sajátos dizájnja – ahogy a könyv egészéé – Eszteró Anett munkáját dicséri.

Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük – 1916-1917
Tari Tamás / Alfahír

Bár a kötet lapjait forgatva találkozhatunk szerkesztési furcsaságokkal, ám mivel az eredeti munka szöveghű kiadásáról van szó, ezek nem a kiadó gondatlanságából fakadnak, és többnyire nem mennek az élvezhetőség rovására. Ahogy az is bocsánatos bűn – ami tulajdonképpen az eredeti kiadvány iránti nyilvánvaló tiszteletből fakad –, hogy a könyv nem túl kiforrott szerkezetének köszönhetően a mű a kelleténél többször esik az önismétlés hibájába.

Honvédek bevonulása Brassóba
Honvédek bevonulása Brassóba
Magyar gyalogezred menetben Kézdivásárhely felé
Magyar gyalogezred menetben Kézdivásárhely felé

Akinek valaha volt köze a könyvkiadáshoz, pláne olyan szöveg újra megjelentetéséhez, melynek alkotója több mint 80 éve nincs az élők sorában, az tudja, hogy mindig nagy dilemma, mennyire bolygassuk meg az eredeti szerzői koncepciót.

Osztrák-magyar tábori tüzérség Gyergyótölgyes vidékén
Osztrák-magyar tábori tüzérség Gyergyótölgyes vidékén
A pusztító harcok eredménye Predeálon
A pusztító harcok eredménye Predeálon

Ebben az esetben lehet, hogy nem lett volna baj egy minimális átstrukturálás, ahogy egy gazdagabb, az eredetit kiegészítő lábjegyzetelés, illetve külön képmelléklet helyett szövegközi képanyag beiktatása – különös tekintettel a térképvázlatokra – sem lett volna ördögtől való (a Vasárnapi Ujság cikkünkben közölt fotói például kiváló illusztrációul szolgálhattak volna, pláne hogy a szerző maga is beszámol arról, hogyan készült egyik-másik darab – a szerk.).

Német gyalogság és egy elesett román katona a brassói csata után
Német gyalogság és egy elesett román katona a brassói csata után
József főherceg és IV. károly király a bálványosi büdös barlang előtt
József főherceg és IV. károly király a bálványosi büdös barlang előtt

De a kiadó kifejezett, és sikeresen megvalósított szándéka az eredeti monográfia lehető leghitelesebb módon történő közreadása volt, ami nyilván bizonyos kompromisszumokat is vont maga után.

Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük – 1916-1917
Tari Tamás / Alfahír

Mindenesetre Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük – 1916-1917 minden lapján érződik, hogy törődéssel, hozzáértéssel és alázattal készült újrakiadásról van szó, maga a mű pedig senki polcáról nem hiányozhat, aki szeretné megérteni, miért is került sor az első világháború egyik legnagyobb köpönyegfordítására, hogy álltak helyt a székely és magyar ezredek az ellenséggel szemben, illetve miért létezik mindezek ellenére magyar-román érdekközösség az író szerint.

Magyar tüzérség átvonulása Segesváron
Magyar tüzérség átvonulása Segesváron

Nem egy könnyed ponyvát vesz a kezébe az, aki elszánja magát arra, hogy végigolvassa a kötetet. Ez helyenként a téma miatt legalább olyan embert próbálónak tűnik, mint a közel háromszáz oldalon taglalt harctéri verekedés vagy nemzetpolitikai csatározás, de az biztos, hogy Szádeczky-Kardoss Lajos munkája mindenki számára tud meglepőt, újat és építő jellegűt mutatni. Egy kiváló történelmi könyvtől pedig mi többet is várhat az igényes olvasó?

Ez volt az első világháború legjelentősebb magyar vonatkozású győzelme

Nemsokára elérkezik a nagy háború lezárásának és az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásának századik évfordulója, ebből az alkalomból pedig úgy gondoltuk, hogy a konkrét visszaemlékezésen túl egy különleges összeállítással lepjük meg olvasóinkat, melyben felidézzük a világháború legjelentősebb magyar vonatkozású győzelmét.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
A Jobbik EP-képviselője szerint csütörtökön Orbán Viktor rendszere megbukott az Európai Parlament előtt azzal, hogy elfogadták a Magyarországot is elmarasztaló állásfoglalást.