„Menekülök, ott van velem a két kicsi is, és mindig megöl" - a bántalmazott nők szerint a sajnálat kevés

„Menekülök, ott van velem a két kicsi is, és mindig megöl" - a bántalmazott nők szerint a sajnálat kevés

Orosz Bernadettel, a megvert hatgyermekes családanyával beszélgettünk. 

A sajnálat kevés, tettekre van szükség

- hangzott el azon az emberi jogok világnapja (december 10.) alkalmából tartott budapesti rendezvényen, amelyen a családon belüli erőszak áldozatait képviselő Szelíd Motorosok átvehették a Fehér szalag díjukat, valamint ahol felszólalt Orosz Bernadett is. Ő az a hatgyermekes miskolci anyuka, akit néhány héttel ezelőtt gyakorlatilag felismerhetetlenségig összevert a volt élettársa, és a sérüléseiről készült fotók bejárták a magyar sajtót.

Emberséget az embertelenségbe

A rendezvény fővédnöke, Halász Pálma volt (ő az a kétgyermekes anyuka, aki útjára indította azt a népi kezdeményezést, melynek eredményeként a parlament 2012-ben megszavazta, önálló büntető-törvénykönyvi tényállás legyen a kapcsolati erőszak – BTK. 212/a.). Hangsúlyozta ugyanakkor, még most sem funkcionál belső jogként a családon belüli erőszakot szankcionáló törvény, és gyakran a hatóságok is nála érdeklődnek, létezik-e egyáltalán ez a szabály.

Éppen ezért ratifikálnia kell az Isztambuli Egyezményt, amely több területen is segíthetné az áldozatokat

– szögezte le.

Felidézte, a statisztikai adatok szerint hetente egy nő, havonta pedig egy gyermek hal bele a családon belüli erőszakba Magyarországon.

"Törd meg a csendet!"

- fogalmazta meg az esemény egyik legfontosabb üzenetét, ugyanis sok esetben a bántalmazott személy érzi úgy, hogy szégyenkezni valója van.

Pedig a szégyen az elkövetőé, valamint az államé, aki ezt némán tűri, és a hatóságoké, akik egyrészt jól megélnek az eljárásokból, másrészt meg is alázzák az áldozatokat.

Halász Pálma férjével szembeni peres ügye például tizenhárom évig húzódott el, és végül becsületsértésért még őt marasztalták el a bíróságon.

A fehér szalag azt szimbolizálja, hogy bárkiből lehet áldozat (egyébként az osztrák kancellár is visel ilyet), úgy látja, egy kontroll nélküli világban élünk, és ha ez így folytatódik,

"a végén nem marad más, mint bántalmazó." 

Sok esetben a mostani elkövetők korábban maguk is áldozatok voltak, így muszáj velük is foglalkoznia a rendszernek. Azonban, "ha meg tudjuk állítani, állítsuk meg" ezt a folyamatot, "emberséget akarunk vinni az embertelenségbe" - tette még hozzá.

Sok esetben az elkövető befolyásolja a hatóságokat

Az LMP-s országgyűlési képviselő, Hohn Krisztina szerint sem lehet eleget beszélni erről a témáról, ami nem pusztán a nők elleni, hanem a családon belüli erőszakról is szól – idetartozik, ha valaki abuzálja a gyermekét, de polgármestersége alatt olyan esettel is találkozott, amikor valaki a saját anyját verte össze.

Hazánkban évente 100 ezer nemi erőszak történik a párkapcsolatokban

– idézte az adatokat.

Közösen írják alá

Kérdésünkre Hohn Krisztina megerősítette, ez nem pártpolitikai kérdés, minden parlamenti ellenzéki frakció aláírta azt a határozati javaslatot, amely felszólítja az Orbán-kormányt az Isztambuli Egyezmény halaszthatatlan ratifikálásra.

"Az Isztambuli Egyezmény meghatározza, hogy a részes országoknak milyen minimum jogi rendelkezéseket kell hozniuk, amelyek a nők ellen irányuló erőszak megelőzését, megakadályozását és felszámolását szolgálják, a szexuális zaklatástól kezdve a családon belüli erőszakon át egészen a kényszerházasságokig. Az egyezmény betartását, megvalósítását nemzetközi szakértői csoport ellenőrzi, és a szabályozás javítására folyamatosan javaslatokat tesz.

Magyarországon a családon belüli erőszak legalább hetente egy nő életét követeli. Magyarországon a nők átlagosan 35 verést szenvednek el, mielőtt segítséghez fordulnak. A legtöbben azonban sohasem fordulnak segítségért. Az erőszak erőszakot szül.

A családon belüli erőszaknak kiemelten áldozatai a gyerekek is. Az erőszakos környezetben nevelkedő gyermekek nem csupán életre szóló pszichológiai sérüléseket szenvednek, de hátrányt szenvednek a tanulmányaikban is, és így az élethez való esélyeik is súlyosan sérülnek.

A családon belüli erőszak ezért alapvető közügy, amelynek visszaszorításáért a Kormánynak mindent meg kell tennie. Az Isztambuli Egyezmény kultúráktól függetlenül hatékony megoldásokat tartalmaz a családon belüli erőszak visszaszorítására"
- szerepel az indoklásban.

Szintén polgármesteri tapasztalataira támaszkodva mesélte, hogy a családok az elszenvedett erőszakot igyekeznek a külvilág elől házon belül tartani, de sok esetben, ha a hatóságokhoz fordul az áldozat, akkor sem történik semmi. Eljárási hibákra hivatkozva halnak el ügyek az igazságszolgáltatási rendszeren belül, máskor pedig elég ehhez az elkövető személyes befolyása, közbenjárása is.

Felidézte, hogy az egyik rokonát a rendőr párja verte meg, azonban - vélhetően a kapcsolatai miatt - sikerült az ügyet eltussolnia, így a bántalmazó ebben az esetben is megúszta a felelősségre vonást.

A politikus véleménye szerint a parlamentben tapasztaltak, a kormánypárti politikusok részéről érkező szexista megjegyzések, rossz példát mutatnak a társadalom felé. (Később arról beszélt nekünk, hogy a szájzártörvény mellett egy etikai kódexet is elfogadhattak volna, amiben olyan alapdolgokat is lefektethetnének a kormánypárti politikusok számára, mint például, hogy illik köszönni egy ellenzéki képviselőnek, függetlenül attól, hogy az nő vagy férfi).

Egy pofon csak hiszti

Orosz Bernadett több részletet is elmesélt az ellene elkövetett erőszakkal kapcsolatban. Például azért kísérte el volt párját arra az osztálytalálkozóra, mert abban bízott, hogy a bujáki honvéd üdülőben nem eshet bántódása, másrészt a férfi érzelmileg befolyásolni tudta őt (amúgy meg ne hibáztassuk már az áldozatot, nyilván senkinek sem lehet célja, hogy kis híján agyonverjék! - a szerk.)

A véres támadás után - amely valószínűsíthetően csak azért nem fordult tragédiába, mert a társaság többi tagja időben közbelépett - senki nem tartott vele a kórházba, ahol persze nem volt szabad ágy, majd - elmondása szerint - úgy íratták vele alá az ambuláns lapját, valamint azt, hogy saját felelősségére elhagyja a kórházat, hogy nem is látott rendesen a szemét ért sérülések miatt.

Aztán még hajnal 4-kor(!) megtörtént a kihallgatása a rendőrségen, és bár a nyomozó azt mondta, nem látott még nőt ilyen brutálisan megverve, nem hívtak hozzá akkor sem mentőt. A lánya ment érte, és együtt mentek vissza a véres szobába Bernadett holmijaiért.

Az ex katonának nagyobb szerencséje volt, őt ugyanis - annak ellenére, hogy gyakorlatilag tettenérés történt - elengedték.

A rendőrség állítása szerint a férfi bűnbánó volt, és megígérte, hogy többet nem fogja bántani Bernadettet. A nő szerint viszont nem lehet véletlen, hogy még mindig szabadlábon van az alezredesként leszerelő volt párja, sőt, szerinte a távoltartási végzést is csak a médianyomására rendelték el.

Elmondta, továbbra is várja az igazságügyi orvosszakértő véleményét, hogy megállapítsa, az őt ért támadás életellenes volt, vagy pedig életveszélyt okozó, ugyanis még erre sem került sor eddig, pedig már hetek teltek el a támadás óta.

"Ha csak egy tenyérnyom látszik, akkor az csak hiszti"

– utalt ezzel arra, hogy egy korábbi verés után, amikor "csak" a dobhártyája szakadt be, illetve egy tenyérnyom látszódott az arcán, a miskolci kórház fülészorvosa nem tett hivatalból feljelentést a rendőrségen, és igyekezett is arról lebeszélni Bernadettet. A nő most azért küzd, hogy kötelezően elrendeljék a soron kívüli eljárást minden olyan esetben, amikor 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenved el az áldozat. Illetve szerinte az sem tökéletes megoldás, ha a az áldozatot a gyerekeivel együtt emelik ki a környezetükből egy védett helyre, egyszerűbb lenne az elkövetőt izolálni.

Orosz Bernadett kiemelte, szükség lenne a rendőrség pártatlan hozzáállásra is, ugyanis itt is jellemző, hogy egyszerűen nem foglalkoznak az ügyekkel, az áldozatot hibáztatják, és még az sem szokott gyanús lenni, ha az áldozat kéz a kézben érkezik a rendőrségre a bántalmazójával.

Kiderült az is, hogy a családsegítő, valamint a gyámhivatal már arról érdeklődött a megvert asszonynál, hogy a történetét övező médiavisszhang biztos jót tesz-e a gyerekeinek.

"Egy nőt a gyerekeivel lehet a leginkább zsarolni"

- foglalta össze Halász Pálma egy mondatban, mi lehet az oka annak, ha egy nő nem lép le az első pofon után. Nyilván, ha a hatóságok részéről érkezik a zsarolás, az csak tovább növeli a rendszerrel szembeni kiszolgáltatottságot.

"A bántalmazás nem gender, hanem hatalom kérdése"

„...eddigi kormányaink vagy tabunak, vagy lényegtelen problémának tartották, olyasminek, ami rendes emberrel maximum véletlenül fordul elő. Szóval itt érdemi változás csak akkor lesz, ha első lépésként legfelső politikai szinten elismerik, hogy a bántalmazás nem magánügy, hanem kiterjedt probléma, ami a társadalom jelentős részét érinti." (Tóth Olga, családszociológus)

Álmaiban megöli

Ha nem ilyen mértékű sérülés, hanem csak megint beszakad a dobhártyám, nem beszélnénk erről – válaszolta Orosz Bernadett arra a felvetésemre, hogy ez a véres fotósorozat kellett-e ahhoz, hogy a magyar közbeszédben (újra) téma legyen a kapcsolati erőszak.

Az intézményi bántalmazást, az áldozathibáztatást több alkalommal is megtapasztalta. Amikor a miskolci kórházba először került be, megalázóan beszélt vele az orvosa (az, amelyik elmulasztotta megtenni a feljelentést), és csak azután változtatott a stílusán, amikor elmondta, hogy hatgyermekes édesanyaként nem szolgált rá sem erre a hangnemre, sem pedig a verésre. Egyébként miután visszakerült a miskolci kórházba, találkozott az egyik vizitnél ezzel az orvossal. Csak „sunnyogott”, amikor Bernadett jelezte neki, ha korábban megteszi a feljelentést, nem történik meg ez az újabb bántalmazás.

Hogyan lehet egy ilyen támadás után a holnapra tekinteni? – kérdezem.

Aki engem ismer, tudja, ha van egy probléma, akkor minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy azt megoldjam, de tudni kell elengedni, továbblépni, különben beleőrül az ember, és csak feleslegesen őrli magát – válaszolta. De, úgy érzi, nem csak a saját érdekében cselekszik.

„Annyi nő kér segítséget tőlem, küldöttként tekintenek rám, és köszönik, hogy hangot adok helyettük is. Nem tehetem meg, hogy nem képviselem őket. Elvenném a reményt. Ha csak egy nőnek is segíthetek, már megérte”

– mondta. Nagyon sok történetet ismert meg a posztja óta. Volt olyan, hogy azután hagyta abba a férj a bántalmazást, miután megtudta, a felesége felvette a kapcsolatot Bernadettel, de az is megesett, hogy lelépett a bántalmazó, amikor áldozata megosztotta Bernadett képeit a Facebook-oldalán.  

A tudatlanságot is komoly problémának nevezte. Még mindig él a szokásjog, hogy az asszony verve, a pénz számolva jó, illetve, meg hogy minek jártatja a száját a nő, tudja, hol a helye. De amíg egy verést elég egyszer túlélni, a lelki bántalmazás évekig tarthat – és azok a sebek nem is gyógyulnak. Nagyon erősnek kell lenni ahhoz, hogy kimerjen valaki lépni a nyilvánosság elé, és az áldozatok a legtöbb esetben nem ilyen személyiségűek.

„A védelem hiányában a félelem az úr”

- mondta.

„Menekülök, ott van velem a két kicsi is, és mindig megöl, én pedig próbálok sikítani, de nem tudok”

– napközben ugyan tudja tartani magát, de éjszaka rémálmai vannak.  

„Hiába tudod, hogy nem a valóság, egyszerűen nem tudsz elvonatkoztatni az álomtól. Volt, hogy arra ébredtem fel, hogy azt mondom a gyerekeimnek, hívjátok a 112-t.”