Sneider Tamás: az űrkutatás nem ördögtől való, de a kérdéseket meg kell válaszolni

Sneider Tamás: az űrkutatás nem ördögtől való, de a kérdéseket meg kell válaszolni

Bár Szijjártó Péter külügyminiszter november 27-én jelentette be, hogy Magyarország a jövőben hangsúlyosabban kíván részt venni az űrversenyben, amelynek egyik leglátványosabb eleme a magyar űrhajós Nemzetközi Űrállomáson való csekkolása lenne, azóta sajnos kevés konkrétummal szolgált a tárca. 

(Zárójelben: a finoman szólva is elégtelen kormányzati kommunikáció miatt számos ellenzéki megszólaló/cikk is igyekezett kormányellenes-propagandát fabrikálni az egyébként - lehetséges - tudományos/technológiai áttörés híréből, többek között felhozva, hogy a kormány 10 milliárd forintot csoportosítana át az űrkutatásra. Csak összehasonlításképpen: az új Puskás Aréna hivatalosan 150 milliárd forintba került, míg a Magyar Államkincstár adatai szerint idén augusztusban a kórházak lejárt tartozása 47,3 milliárd forintra halmozódott - ebben a koordináta-rendszerben mindenki eldöntheti mennyit jelent 10 milliárd forint a magyar költségvetés számára.)

Mindenesetre, tegnap annyival lettünk okosabbak, hogy Szijjártó Péter Moszkvában megállapodott Dmitij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával a magyar-orosz űrkutatási projektek elindításáról, valamint a Nemzetközi Űrállomásra 2024-2025-ben felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának megkezdéséről.

"A magyar űripar egyelőre sci-fi kategóriának hangozhat, mert keveset beszélünk róla, ugyanakkor az a helyzet, hogy a magyar űripari vállalatok és a magyar egyetemek űriparral és űrtechnológiával foglalkozó kutatócsoportjai messze földön híresek, az egész világon elismerik a teljesítményüket. Nem véletlen, hogy a jelenleg zajló orosz űrkutatási projektekben is, kevéssé ismert módon, a magyar hozzáadott érték már rendkívül magas"

- ismerte el a tárcavezető, hogy valóban keveset hallhatunk a célokról. 

Négy jelöltből választhatják ki az űrállomásra érkező első magyar űrhajóst

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az RTL Klub kérdésére tisztázott néhány részletet a Nemzetközi Űrállomásra küldendő magyar űrhajóssal kapcsolatban. A tárcavezető közölte: a következő 3 évben 10 milliárd forintot költ arra a kormány, hogy 2024-ben sikerüljön az áttörés, és magyar asztronauta is személyesen végezzen kutatásokat a Nemzetközi Űrállomáson.

Sneider Tamás is azt hangsúlyozta az Alfahír érdeklődésére, hogy az űrkutatás, az űrtechnológia természetesen nem ördögtől való, és

ha Magyarország ebből közép-, vagy hosszútávon, sőt, esetleg már rövidtávon is pénzt és energiát kap vissza azáltal, hogy pénzt és energiát fordít a szektorra, akkor erre valóban több forrást kell szánni.

Ugyanakkor szerinte az emberekben jogosan fogalmazódtak meg kérdések, még ha azok egy része rosszindulatból született. Sokan aggódnak amiatt, hogy esetleg megint feleslegesen költünk el közpénz milliárdokat, mert a minisztérium részéről senki áll ki a nyilvánosság elé a konkrét célokkal.

"Hogyan lehet elvárni a társadalom támogatását, ha a kérdésekre nem válaszolnak a felelősök?"

- fogalmazott a Jobbik elnöke.

A politikus írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péterhez. Sneider Tamás elismerte, a magyar űrhajós bejelentését számos fórumon

"csípős gúnnyal, helyenként kifejezetten rosszindulattal fogadták",

és talán ez lehet az oka annak, hogy a témával kapcsolatban bővebb tájékoztatást azóta sem adott a minisztérium. Így viszont a közvélemény továbbra sem tudja a választ,  milyen konkrétumokról lesz szó az űrutazás kapcsán az oroszokkal folytatott tárgyalások során,

az pedig magától értetődő, hogy az embereket "az űrutazásnál jelenleg aktuálisabbnak tűnő kérdések" is foglalkoztatják.

A külügyi tárcának még karácsony előtt válaszolnia kell a kérdésre.