A budapesti ostrom 75. évfordulójára: Kilotonnás kötetpár tárja fel a magyar Sztálingrád sorsfordító pillanatait

Olvasási idő kb 7 perc
Budapest erőd
Tari Tamás / Alfahír
tari.tamas [at] alfahir.hu

Az 1944 novembere és 1945 januárja közötti időszak jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A magyar fővárosban ekkor lejátszódó dráma az egész nemzet, de tágabb értelemben Európa sorsát is hosszú évtizedekre meghatározta, nem csak hadtörténeti, de politikai és kultúrtörténeti szempontból egyaránt. A XXI. század Budapestje a mai napig magán viseli azoknak a sorsdöntő napoknak a sebeit, az ostrom után hátra maradt pusztítás örökre meghatározta a főváros arculatát. A PeKo Publishing korábbi szakmunkákat túlszárnyaló kötetpárjából az érdeklődő kimerítően részletes képet kap arról, milyen is volt, amikor a földi pokol leereszkedett az erődnek kikiáltott Budapestre.

Ritka a magyar történelemtudományban, hogy egy ekkora jelentőségű hazai eseménysort egy külföldi szakember ilyen precizitással és ekkora téma iránti alázattal dolgozzon föl, ahogy Kamen Nevenkin bolgár történész tette Budapest második világháborús ostromával. A szerző a Bécs még várhat – A budapesti hadművelet bevezető szakasza című, a Budapest erőd előzményéül szolgáló könyvével már bizonyította, hogy a második világháborús magyarországi harcok avatott ismerője, 2019-es művével azonban önmagát is sikerült felülmúlnia.

A Nevenkin által papírra vetett szakmunka már terjedelmében is felülmúl minden korábbi kutatást, ami eddig a témában született:

az 1113 oldalnyi tiszta tényanyag, és a külön kötetet kitevő, majd 500 oldalnyi melléklet előtt nem csak az amatőr érdeklődők, de a történész szakma avatott tábora is nyugodtan kalapot emelhet.
Budapest erőd
Tari Tamás / Alfahír

Nem túlzás azt állítani, hogy a szerző minden eddiginél mélyrehatóbban és alaposabban tárta föl a magyar, illetve az európai második világháborús hadtörténet egyik legjelentősebb szeletét. Azonban a Budapest erőd nem csak méreteiben, de tartalmát tekintve is sokkal többet nyújt minden eddig megjelent ostromkrónikánál.

Már a kötet elején világos képet kap az olvasó arról, hogy is nézett ki "Sztálin pörölye", és miért sújtott le a szovjet diktátor olyan kérlelhetetlen gyorsasággal Budapestre. A történelmi munka ugyanakkor azt is megvilágítja, miért tartotta fontosnak Hitler, hogy Párizzsal, Brüsszellel vagy Oslóval ellentétben ne tegye nyílttá a magyar fővárost. Bepillantást nyerünk abba is, milyen állapotban voltak Budapest és környékének német és magyar védői, milyen felszereltséggel, milyen tervekkel és milyen esélyekkel szálltak szembe a Vörös Hadsereggel.

Budapest erőd
Tari Tamás / Alfahír

A szovjet támadások kezdeti kudarcaitól, jószerivel az utolsó ház bevételéig, minden eddiginél részletesebben, napról napra követhetjük végig az ostrom pillanatait az első kötetben. A függelékként funkcionáló második könyv a lehető leghitelesebben, minden eddiginél nagyobb terjedelmű képanyaggal szemlélteti, milyen is volt a magyar fővárosért folyó küzdelem.

Részlet a könyvből

A vizuális gyűjtés különlegessége, hogy jókora hányada a szovjet csapatok ütközetek alatt és után készült felvételei közül került ki. A kötetben található vázlatok, melyek a csapatok elhelyezkedését, a tűzharcok pontos lefolyását mutatják be, szintén orosz dokumentumok alapján készültek, és hatalmas segítséget nyújtanak abban, hogy az olvasó lelki szemei előtt megjelenhessen a csatatérré vált város szerkezete és az ütközetek pontos lefolyása.

Nagymacskák Budapest utcáin

A Budapest erőd legnagyobb erénye, hogy a történelmi megismerést egy olyan szemszöggel bővíti, ami eddig hiányzott az ostrommal kapcsolatos teljes tisztánlátáshoz. A szerző ugyanis a kiadó megbízásából folytatott, sokéves munkája során

lehetőséget kapott arra, hogy személyesen is kutasson az eddig elzárt orosz levéltári iratokban.
Budapest erőd
Tari Tamás / Alfahír

Ez az új perspektíva a történelemkutatás számára is új helyzetet teremt, hiszen az eddigieknél jóval kerekebb és pontosabb képet rajzol ki a budapesti hadi eseményekről, és áthidalja az eddig használt magyar és német források hiányosságait, pontatlanságait. Arra pedig, hogy a különféle adatok biztosan helytállóak, nem csupán Nevenkin szakértelme a garancia, hanem az is, hogy a kötet szakmai lektora Számvéber Norbert, jeles hadtörténész volt.

Ilyen vázlatok segítenek jobban elképzelni a harcokat

A kétrészes mű nem csak az utcáról utcára, házról házra folyó elkeseredett verekedést, de a Budapestért folyó páncélos hadműveletek, tüzérségi akciók és a légi háború mozzanatait is bemutatja. A máshol hiába keresett részletgazdagságot felvonultató monográfia még olyan obskúrus történésekre is kitér, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején szebb napokat látott folyami haderő matrózainak kálváriája; vagy éppen a szocialista legendáriumban annak idején prominens helyet elfoglaló Osztapenko százados halálának körülményei.

A részrehajlás hiánya, az eddigi történeti látószög radikális kiszélesítése, a téma bemutatásának alapossága mind magasan az eddig hozzáférhető történelmi munkák fölé emelik a Budapest erődöt.

Budapest erőd
Tari Tamás / Alfahír

Az Akadémiai Kiadótól útjára indult, azóta a PeKónál otthonra lelt Hadiakadémia sorozattól már megszokott igényes, szimbolikájában és kivitelezésében is a magyar könyvkiadás élvonalába tartozó megjelenés már önmagában indokolja, hogy a magyar történelem egyik legmeghatározóbb periódusa iránt érdeklődők beruházzanak a két részes munkára.

A gyönyörűen megkomponált, színvilágukban és dizájnjukban is mellbevágó borítók esztétikája remekül illeszkedik a témához. Az elesett küklopszra emlékeztető Jagdpanzer 38(t) Hetzer, illetve a halálban is méltóságteljes és tiszteletet parancsoló Zrínyi rohamlöveg legyőzöttségében is erőt sugároz, ugyanakkor komor figyelmeztetésül is szolgál arra nézve, hogy nem egy könnyed ponyvát tart a kezében az olvasó.

Budapest erőd
Tari Tamás / Alfahír

Ha mindenáron negatívumokat kellene keresni a két kötetben, a mellékletként funkcionáló második könyvbe akkor sem tudnánk belekötni. Ennyire precíz vázlatokkal, illetve ennyire egyedülálló képanyaggal valószínűleg még egy történelmi kiadvány sem örvendeztette meg a témában a magyar olvasóközönséget.

De a terjedelme ellenére is vonzó, az olvasót lépten-nyomon inspiráló részletességgel operáló főkötet is játsznyi könnyedséggel rázza le magáról a legmakacsabb kritikai észrevételeket is.

Az egyetlen, messzemenőkig szubjektív megfontolásként talán azt vethetjük föl, hogy szövegközi képanyagokkal és formátumukban jobban elkülönülő idézetekkel, arányosabban ketté, vagy akár háromfelé bontva esetleg jobban szolgálta volna az olvasói kényelmet ez a túlzás nélkül korszakalkotó mű.

Minden történelemrajongónak, sőt akár történész szakembereknek is csak azt tudjuk javasolni, hogy nyeljenek egy nagyot, nézzék el a két kötet magyar szemmel kissé borsosabb árát, és szerezzék be mielőbb a modern magyar történelem egyik legmeghatározóbb pillanatának eme fajsúlyos krónikáját. A Budapest erőd esetében teljes mértékben kizárt a csalódás.

Páncélosok: Gyűjtői különlegesség a legsikeresebb második világháborús magyar fegyvernemről

Szerencsére az utóbbi tíz-tizenöt évben egyre több könyv lát napvilágot a Magyar Királyi Honvédség két világháború közötti, illetve második világháborús teljesítményéről, megpróbáltatásairól. A korszak társadalmi feldolgozását, megértését és hadtörténeti szempontból való feltárását elősegítő irodalom azonban minőségét tekintve meglehetősen vegyes, a borsos árak miatt pedig többnyire igen csak meg kell fontolnia a történelem szerelmeseinek, hogy mely kiadványokra szeretnének áldozni.