Áldott, békés, egyúttal vidám karácsonyt kíván az Alfahír!

Áldott, békés, egyúttal vidám karácsonyt kíván az Alfahír!

Amikor az újságíró megkapja a feladatot, hogy írjon karácsonyi publicisztikát, nehéz feladat előtt áll. Mi az, amit még nem mondtak el Jézus születéséről? Mi az, ami nem hardcore társadalmi vagy politikai kérdés, így méltó ahhoz, hogy ünnepi véleménycikk legyen?

Nyilván keveseket érdekel, hogy gyerekkoromban (’80-as évek) milyen is volt a karácsony. Írhatnék arról, hogy korán reggel Nagyapa érkezett értünk a 120-as Skodával. Furcsamód 24-én mindig a háztömb mögül érkezett, ahonnan mi, gyerekek sosem láttuk, holott szemből érkezve közelebb volt. (Később elárulták, akkor hozta a fenyőt, csak mi még úgy tudtuk, azt a Jézuska hozza.) Mi, gyerekek átmentünk a nagyszülőkhöz játszani, majd 24-én délután onnan mindenki vissza a szülői lakásba. Valahogy csak elfértünk annyian abban a Skodában! A harmadik emeleti ablakból a szemközti Ikarus-gyár látszott, illetve az előtte levő úton haladó autók fényei. De akkor mi, gyerekek még azt hittük, azok nem autók lámpái, mert ilyenkor mindenki a Jézuskát várja. Azok csakis angyalkák lehetnek! Csengőszó, Mennyből az Angyal, Pásztorok, pásztorok, Miatyánk, majd – na, végre! – az ajándékok. Végül vacsora. Ha a halban egyetlen szálka volt, az tuti Nagyapához került!

Na, jó, nem untatom ezzel tovább a kedves Olvasókat, hiszen kinek-kinek megvan a maga gyermekkori emléke, biztos szebbek, bensőségesebbek is, mint az enyém.

De mit mondhat nekünk Jézus kétezer évvel ezelőtti megszületése? Lehet az ember buzgó vallásos, lehet „a maga módján” hívő (ahogy a magyar társadalom nagyjából kilencven százaléka), de lehet akár ateista is, Jézus az emberiség történelmének egyik, ha nem a legfontosabb személye, akinek tanítása a mai napig erkölcsi, társadalmi zsinórmérték. Róla, tanításáról kétezer év alatt már mindent elmondtak. Bennem felmerül a kérdés, hogyan adnának hírt róla, ha ma születne?

Szerkezetváltozott társadalmi nyilvánosságunknak (Habermas, óh!) hála, ma már nem az MTV1–Kossuth Rádió–Népszabadság (hétfőnként adásszünet!) aranyháromszögben kell keresni a híreket, hanem ömlenek ránk a különféle médiaeszközökből. Vajon ebben a ricsajban, ahol egy frappáns, kattintásvadász cím kell ahhoz, hogy az Olvasó „rámozduljon” a hírre, ma hogyan adnák hírül Isten Fiának érkezését, illetve a körülményeket?

Egy gazdasági portál valószínűleg Telt ház a betlehemi szállásadóknál címmel közölne összeállítást az Augustus császár által elrendelt népszámlálás okozta turisztikai anomáliáról, és arról, hogy az mennyire felverte az Airbnb árait. Megszólalóként szerepelne a hírben egy bizonyos Dávid házából származó József és áldott állapotban levő felesége, Mária, akiknek már csak egy városszéli istállóban jutott hely.

Egy bulvároldal minden bizonnyal Nem fogadták be a várandós asszonyt, nem fogod elhinni, mi történt utána címet adna a történetnek. (Sokan ma sem hiszik el, mi történt utána, különösen harminchárom évvel később. Sokan közülük viszont kritikátlanul osztják mag a lapos földről és a chemtrailről szóló „nem állítom, csak kérdezem” típusú ostobaságokat.)

Egy közéleti portál szinte biztosan Tömegmészárlást rendelt el a diktátor a hatalmát veszélyeztető újszülött miatt címmel számolna be Heródes embertelen tettéről és az Aprószentek szomorú történetéről. (A Szent Család migráns, menekült mivoltára vonatkozó keretes történet megítélése a „szabadon választott” egyiptomi fáraó pártján vagy ellenzékében levő híroldal beállítottságától függően változna.)

A csillagászai portál az égen feltűnt különös együttállásra hívná fel a figyelmet. Ilyet még a tudósok sem láttak: Betlehem fölött állt meg a konstelláció című írásuk pontos koordinátákkal határozná meg a jászol helyét.

Egy nyelvészeti lap Nem mindegy, hogy kisbetű vagy nagybetű című cikkében arra hívná fel a figyelmet, hogy az újszülött születésnapját – bármilyen nagy formátumú történelmi személyről van is szó – a magyar nyelvben kis kezdőbetűvel kell írni! Nagybetűvel mást jelent!

Szóval a publicista huszonnegyedikén ül a billentyűzete fölött, és próbál okosakat írni. (Na, jó, bevallom, ez a véleménycikk már a hétvégén megszületett, mint minden más portálnál. Igen, az újságírók szoktak úgynevezett konzervanyagokat gyártani.) Aztán ha nem sikerül, akkor próbál humoros lenni. Az vagy sikerül, vagy nem. Az biztos, hogy Jézus annak örülne, ha nem besavanyodott valamiként néznénk az éjféli szentmise betlehemére, hanem jókedvűen!

Áldott, békés, egyúttal vidám karácsonyt kívánok az Alfahír szerkesztőségének minden tagja nevében!