Az elmúlt években csökkent a nyelvvizsgázók száma

.

A legfrissebb adatok szerint nem történt jelentős változás a nyelvvizsgázók terén, ugyanis novemberig összesen 111 ezer jelentkező volt, miközben egy évvel korábban a teljes évben még 120 ezer - írja a Világgazdaság az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. 

Az elmúlt évekhez képest csökkenő tendencia figyelhető meg a nyelvvizsgázók terén. Ez már csak azért is érdekes, mert korábban még arról volt szó tulajdonképpen másfél éven keresztül, hogy a felsőoktatásba való jelentkezéshez kötelezővé teszik a nyelvvizsga megszerzését. A rendelkezést aztán tavaly novemberben eltörölte a kormányzat, mert belátták, hogy jelentős károkat okozott volna a szigorítás. Több olyan szakra való jelentkezést is meghiúsított volna, ahol jelenleg is súlyos munkaerőhiány van (pl. tanári pálya). 

Másfelől azért is furcsa, hogy nem történt előrelépés, mert 2018 január elseje óta vissza lehet igényelni az első nyelvvizsga díját, ha sikeresen teszi le a vizsgázó. Ezzel szemben mégsem történt növekedés a nyelvvizsgával próbálkozók terén, ami rávilágít arra, hogy a probléma elsősorban inkább a közoktatásban zajló nyelvoktatással van. 

A Jobbik országgyűlési képviselője, Brenner Koloman szerint azért nincs emelkedés a nyelvvizsgázók terén, mert a Nemzeti Alaptanterv

csupán alapszintű nyelvoktatást biztosít a diákok számára.

Másrészt lehet, hogy később visszafizetik a nyelvvizsga díját siker esetén, azonban így is több család nem engedheti meg magának a 40-50 ezer forintot a vizsgára. 

Jelentős gondot okoz a hazai nyelvoktatás terén az is, hogy a tanárhiány leginkább a nyelvi tanulmányokat érinti a közoktatásban. Ugyanis olyannyira alacsony bért kapnak a pedagógusok, hogy több nyelvtanár is inkább a versenyszférába keres magának új munkahelyet, ahol amúgy rendkívül nagy kincsnek számít a tárgyalóképes idegennyelv-tudás. 

Ettől függetlenül - a maga módján - nem vitatható, hogy a kormány igyekszik kezelni a helyzetet. Mint ismert, a 9. és 11. osztályos tanulók a jövőben két hetes külföldi nyelvtanulásra mehetnek, amit az állam finanszíroz.

A program mintegy évi 90 milliárd forintba kerül. 

A jobboldali néppárt képviselője, Brenner Koloman szerint az az elképzelés, hogy idegen környezetben fejlődjön a diákok nyelvtudása, egyáltalán nem rossz ötlet, azonban a két hét még igen kevés lesz abban a tekintetben, hogy ténylegesen fejlődjön a diákok beszédkészsége. A politikus szerint elsősorban a tantervben kéne olyan változásokat eszközölni, hogy az iskolát elvégző diákok nyelvtudása jobb legyen. 

Az angol a legnépszerűbb nyelv

Oroszból összesen 406-an nyelvvizsgáztak, kínaira kilencen jelentkeztek, amelyből heten sikeresen is vizsgát tettek. A legtöbben angolból vizsgáztak, a 83 ezer próbálkozóból 57 ezer vizsgázónak állítottak ki bizonyítványt.

A második legnépszerűbb nyelv 12 ezer sikeres vizsgázóval a német lett, amelyet a francia és a spanyol követett, nagyjából 800-800 sikeres vizsgázóval.

.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
sss
2020. február 27. | 10:10
12 tartalmas gondolatokkal teli szerzemény az új szólóalbumon.
1
sss
2020. február 27. | 08:23
"Nem az évszámok a fontosak a kommunizmus esetében sem, hanem az indokok, a motivációk, a logikai rendszer" - a Jobbik IT ismét megemlékezett a kommunista diktatúrák áldozatairól. De milyen üzenete van ennek a jövő generációja számára. Interjú.
12 tartalmas gondolatokkal teli szerzemény az új szólóalbumon.
"Nem az évszámok a fontosak a kommunizmus esetében sem, hanem az indokok, a motivációk, a logikai rendszer" - a Jobbik IT ismét megemlékezett a kommunista diktatúrák áldozatairól. De milyen üzenete van ennek a jövő generációja számára. Interjú.
Sőt, ha tudná, ki indította el valójában a koronavírus-járványt!