Miért kell magyar űrhajós? - Interjú Ferencz Orsolya miniszteri biztossal

Olvasási idő kb 13 perc
Ferencz Orsolya
forrás: KKM
Sarkadi-Illyés Csaba
sarkadi.illyes.csaba [at] alfahir.hu

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal készítettünk interjút a leendő magyar űrhajósról, az űrversenyről, az oroszokról, Elon Muskról, és azokról, akik nevetgélnek az űrkutatáson.

"Ha az a kérdés, hogy le tudja-e győzni a tudás és a morális tartás az emberi jellem gyengeségeit, akkor csak azt tudom mondani, hogy hinnünk kell ebben."

SpaceX
Falcon-9
SpaceX

A sok jelentős dátum után, 2019. november 27-én újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar űrkutatás?

Az Európai Űrügynökség (ESA) projektjeiben érdemben növeltük meg Magyarország részvételét, megnyitva a magyar kutatók számára az ESA számos programjába történő bekapcsolódás lehetőségét. Az Oroszországban jelenleg folytatott űrprojektek közül azok, amelyekben eddig is volt magyar hozzáadott technológiai érték, hivatalosan is magyar-orosz űrkutatási projektekként folytatódnak. Most ezeket a projekteket hivatalosan is közös űrkutatási-űrtechnológiai fejlesztési projektekké tesszük, abban megemeljük a magyar részvételnek mind a mennyiségét, mind a hozzáadott értékét. Ezek a magyar űripar számára jelentős új lehetőségeket jelentenek.

Embert küldeni az űrbe - ez már Kennedy-idejében is többről szólt tudományos áttörésnél. Miért van szüksége hazánknak arra, hogy magyar űrhajós lépjen a Nemzetközi Űrállomásra?

Minden nemzet számára nagy lehetőség, ha olyan tudományos vizsgálatokat végezhet, amelyeket kizárólag a világűrben, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) lehet végrehajtani.

Ez tulajdonképpen egy olyan különleges laboratórium, amelyből az egész emberiség ezzel az eggyel rendelkezik és csak nagyon kevés kutatónak adatik meg, hogy itt kísérletezhessen.

Az egész magyar tudományos élet, a magyar egyetemek, kutatóintézetek profitálnak egy ilyen nemes vállalkozásból.

Mit tudhatunk a kiválasztásról, a magyar asztronauta kiképzéséről?

A kiválasztás szempontjai részben adottak, hiszen fizikailag alkalmasnak kell lenni a világűrben fellépő erőhatások és a súlytalanság elviselésére, miközben komplex feladatok elvégzésére is képesnek kell lenni. A leendő magyar űrhajós kiválasztásában a hazai szakemberek mellett természetesen az orosz kollégák segítségére nagyban támaszkodunk, ahogy hasonló esetben teszi azt az Európai Űrügynökség, az ISRO (indiai űrügynökség) vagy akár a NASA is.

Charles Simonyi már vitt fel magával magyar zászlót és egy csipetnyi magyar földet is az ISS-re. Ön mit küldene fel a 2024-es misszióval?

Annak örülnék a legjobban, ha maximális számú magyar fejlesztés és magyar kísérlet valósulna meg, lenne sikeresen elvégezve a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.

Minél több magyar eszköz és kísérlet, ez az, amit igazán szeretnék.

Nemzetközi Űrállomás
Nemzetközi Űrállomás
esa.int

Szijjártó Péter miniszter nemcsak az űrrepülést jelentette be, hanem új magyar műhold, illetve mikroműhold flotta fellövésére tett ígéretet, illetve arról is beszélt, hogy új mérőeszközöket juttatnánk fel az ISS-re.

Az új magyar műholdak a SMOG-P és az ATL-1 pikoműholdak decemberben el is startoltak. Ezek a BME fejlesztései,  kicsiny méretük miatt világszenzáció a sikeres küldetésük, egyfajta technikai demonstráció. A világon először sikerült méréseket végezni ennyire kisméretű műholddal.

Hatalmas eredmény, hogy a magyar szakemberek képesek voltak ilyen kisméretű műholdakat építeni, amelyek érdemi tudományos adatokat szolgáltatnak jelen pillanatban is.

Egy olyan iparágban, ahol minden gramm világűrbe juttatása súlyos dollártízezreket jelent, el lehet képzelni, milyen fontos eredmény ez.

Mind az orosz-magyar tervekben, mind az Európai Űrügynökség projektjei között szerepel kutató mikroműhold-flották fellövésének szándéka, ezek jóval nagyobb méretű eszközök, 50-100 kg közötti tömegűek.

2019-ben 2,3 milliárd forint jutott a költségvetésből a magyar űrkutatás- és űrtevékenység fejlesztésére, a következő 3 évben pedig 10 milliárd forintot költenénk ezekre a célokra. Elsőre ez nem tűnik soknak. Mire elegendő ez az összeg?

Ha körülnézünk láthatjuk, hogy a világ nemzetei, így a régiós országok is növelik űrtevékenységre és űrkutatásra fordított forrásaikat. Csehország, Lengyelország de Románia is évek óta jelentős összegekkel fejleszti űrszektorát.

A KKM célja, hogy Magyarország is megerősítse szerepét a világűr békés célú felhasználása terén. A világ egyik legdinamikusabban növekvő ágazata az űripar és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, kimaradni ebből a fejlődésből hatalmas hátrányt jelentene.

Célunk a források növelése, de csak azzal egyidejűleg, hogy a szektor képességeit növelni tudjuk.

Egyébként miért pont a külügyminisztérium alá került az űrkutatás? Első hallásra talán jobban passzol az innovációhoz és a technológiához.

A világ nemzetei csak együttműködve képesek a világűr hasznosítására, kutatására. Szükségképpen bi- és multilaterális nemzetközi együttműködések sorára van szükség. A KKM diplomatáinak, a külképviseletek munkatársainak hozzáértése hatalmas segítséget jelent a magyar űrszektor számára, és koordináló feladatot lát el a többi szakterület és tárca között. Egyébként kiváló az együttműködésünk a többi tárcával is, így az ITM-el is.

Szijjártó Péter Sevillában
Szijjártó Péter Sevillában
MTI

Maradva a tervezésnél. Az ESA a következő 5 évben rekord összegből, 14,38 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodhat. Ehhez Magyarország 97 millió euróval járul hozzá, ami mindössze a teljes büdzsé 0,7 százaléka. A kérdés itt is ugyanaz: várhatunk-e ettől érdemi eredményeket?

Az ESA-hoz 2015-ben csatlakozott hazánk, holott a régióból először kapott meghívást a szervezettől. Most az a feladatunk, hogy növeljük az ESA-val közös projektjeink számát, ezért is volt fontos Szijjártó Péter miniszter úr bejelentése az ESA sevillai miniszteri értekezletén, miszerint hazánk belép minden számunkra releváns tudományos és ipari programba.

Mit várhatunk a tagdíjért cserébe az ESA-tól a következő években?

Gyakorlatilag még a szuperhatalmak sem képesek minden szempontból önálló űrprogramokat végrehajtani. A világ nemzetei - így Magyarország is – nemzetközi együttműködések útján vesznek részt a világűr felfedezésében és hasznosításában. Az ESA tagdíjából, a kötelező „rezsi” költségein túl – amely túlnyomó többsége a Francia-Guyana-ban található űrközpont működését fedezi –, tudományos programokhoz lehet csatlakozni. A befizetés mértéke szerint juttat az ESA projektlehetőségeket hazai kutatóintézetek és vállalkozások számára.

Tehát a befizetéseink jó része magyar szereplőknek jelent projekteket és megrendelést.

A KKM megújította a mandátumát, 2020 novemberéig Ön lehet a területért felelős miniszteri biztos. Beváltotta a reményeit a pozíció?

Sikerült megemelni az űrkutatásra és űrtevékenységre jutó forrásokat, növelni az ESA-ban hazánk részvételét a közös programokban, számos kétoldalú együttműködését kötöttünk más országokkal, és Oroszországgal – amely a világűr meghódítása területén megkerülhetetlen szereplő – sikerült megerősíteni a területen az együttműködést.

A projekteket ugyanakkor meg is kell valósítani és tervezni kell a következőket, mindezt úgy, hogy lehetőleg minél inkább egymásra épüljenek, erősítsék egymást. Ez az előttünk álló év feladata.

Korábban ígért egy Nemzeti Űrstratégiát. Ez hol tart?

A szakmai szereplőkkel az egyeztetések első köre teljeskörűen megtörtént. A feladat most az, hogy a beérkezett információkból a nemzetközi folyamatokra és hazánk nemzetstratégiai céljaira tekintettel megalkossunk egy végső dokumentumot.

A magyar közoktatásban nincs önálló csillagászat vagy űrkutatás tantárgy, hogyan lehetne népszerűbbé tenni ezt a területet, szélesebb, fiatalabb rétegeket bevonva? Milyen felsőoktatási lehetőségek állnak nyitva azok előtt, akik az űrkutatást célozzák meg?

Már dolgozunk azon, hogy a közoktatásban tanuló gyerekek számára is megismerhető legyen a magyar és a nemzetközi űrkutatás és az űrtevékenység, be tudjuk emelni a természettudományos képzés témakörei közé.

Nemzetközi Űrállomás
Munka a Nemzetközi Űrállomáson
NASA

Mit mondana azoknak a kritikusoknak, akik szerint az űrkutatás értelmetlen terület, és inkább a Földre kellene koncentrálnunk?

Komoly ember ilyet ma már nem mond.

Azt hiszem, aki szerint az űrkutatás nem fontos, nem érti a XXI. századot, de talán a még XX.-at sem.

A hírközlés, a navigáció (pl. GPS), földmegfigyelés, meteorológia nélkül, hogy csak pár példát említsek, nem működne a civilizációnk. A Föld működésének megismerése, a klímaváltozás vizsgálata mind-mind elképzelhetetlen lenne űrtechnológia nélkül.

Ezért elképesztő, hogy sokszor ugyanazok nevetgélnek az űrkutatáson, akik leghangosabban aggódnak a klímaváltozás miatt.

Mely területeken van kitörési pont a magyar magánszektor számára? 

Az anyagtechnológia, sugárzásmérés, fedélzeti adatgyűjtés és feldolgozás, kommunikáció, tápellátás, űridőjárási mérések, űrkémiai kutatások, gyógyszer- és szoftverfejlesztés az, amelyben a legnagyobb kompetenciával rendelkezünk.

Valószínűleg sokkal könnyebb volna a társadalom támogatását elnyerni, ha például a Magyar Űripari Klaszter (Hunspace), illetve a Magyar Asztronautikai Társaság reputációja magasabb lenne. A tájékoztatás, illetve a nyilvánosságban való megjelenés hiánya mennyiben a szakma, illetve a kormányzat hibája?

Komoly és fontos feladat a társadalom tájékoztatása. Itt valóban sok feladat áll még előttünk. A magáncégek és klaszterek ismertségének növelése azonban semmiképpen sem kormányzati feladat.

Létezik nemzetközi űrverseny?

Létezik és egyre élesedik. A hagyományos két nagyhatalom, azaz az Egyesült Államok és Oroszország mellett megkerülhetetlen szereplő Kína (jelenleg az oroszok mellett csak a kínaiak képesek embert juttatni a világűrbe), India, Japán, az ESA, ezen belül természetesen Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország.

De már afrikai nemzetek is komoly űrügynökségekkel rendelkeznek. Bangladeshnek, Kenyának, Szudánnak saját távközlési műholdja van.

A NASA nemrég a Holdra induló Orion űrhajójának fedélzetére hívta meg az MTA Energiakutató dózismérő berendezését. Japánnal és Indiával komoly és élő kapcsolatunk van, több projektben is jelen vannak magyar cégek, kutatóintézetek. Kína egyelőre kevésbé nyitotta ki űrprogramját a nemzetközi közösség felé, de azért mintha lenne elmozdulás. Brazíliával kétoldalú megállapodást kötöttünk közös projektek indításáról, és itt jelezném, Brazília a világ egyik legjelentősebb repülőiparral rendelkező országa, és jelentős kompetenciái vannak az űripar területén is.

Sokan felkapták a fejüket, hogy szükség van az oroszokkal való együttműködésre a magyar űrhajós missziójához. Tisztázná ezt a kapcsolatot?

Amely nemzet űrhajóst szeretne ma feljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra, azt kizárólag az orosz Szojuzok fedélzetén, az orosz űrügynökséggel, a Roszkozmosszal együttműködve tudja megtenni. Orosz űrhajók viszik fel és hozzák vissza a Földre az amerikai NASA és az európai ESA űrhajósait is. 2011 óta az Egyesült Államok nem rendelkezik olyan űrhajóval, amely embert képes szállítani. Ma Oroszország az egyetlen nemzet, amely üzemszerűen embert képes a világűrbe juttatni, ráadásul ezt nemzetközi együttműködés keretében teszi.

Nemzetközi Űrállomás
Ezt látná a leendő magyar űrhajós
esa

Főleg Amerikában láthatjuk, hogy a magánszektoré lett a kezdeményező szerep például az űrhajóépítés- és rakétafejlesztés területén. Számíthatunk arra, hogy a jövőben az űrkutatás kapcsán első körben inkább például a SpaceX-re kell gondolnunk, mint a NASA-ra?

A SpaceX és a NASA nem függetlenek egymástól, és NASA nélkül nem tudna így fejlődni a SpaceX sem. Az, hogy a magáncégek is fejlesztenek és szolgáltatnak a világűrben, egyre gyakoribb jelenség lesz, de az állami szerepvállalás továbbra is megkerülhetetlen lesz.

Elon Muskék felküldtek az űrbe egy Teslát, ami ugyan egy fontos rakétateszt volt, de a híradásokban nagyobb szerepet kapott a meggypiros Roadster. Ez űrszemétnek minősül?

Nem fenyegeti a pályája a Földet és a körülötte lévő űreszközöket, így klasszikus űrszemétnek nem minősül. Jó marketingfogás volt, az biztos.

SpaceX
Elon Musk és a SpaceX rakétái
SpaceX

Maradva Musknál, internetszóró műholdakat telepítene az űrbe, egy októberi nyilatkozatában már negyvenezer ilyen eszközről beszélt. Nem túlzsúfolt már így is a Föld-körüli pálya?

Nagyon is az. Nem csak minket töltenek el aggodalommal ezek a tervek. A csillagászok számára már konkrét problémákat jelent az észlelésben, de általában véve is nagyon megnehezíti az alacsony pályákon keringő eszközök számára a zavartalan feladatvégzést.

Ha már Egyesült Államok – és Donald Trump: veszély vagy lehetőség a világűr militarizálása?

A világűr – mint oly sok terület – kettős felhasználású. A védelmi felhasználása a világűrnek régóta ismert, azonban a nemzetközi szabályokat mindenkinek be kell tartania.

SpaceX
Úton a magánszektor
SpaceX

Jelenleg is kutatjuk a Marsot például a Curiosity segítségével. Reális, hogy 2030-ra embert küldjünk a bolygóra? Létre tudnánk hozni egy olyan bázist, ahol a visszaútig életben tarthatnánk az űrhajósokat?

Ezt nehéz eldönteni. A legnehezebb kérdésekre még nem találtunk választ, nem tudjuk például hogyan lehet a Föld mágneses pajzsán kívül tartósan embernek tartózkodnia. Az ISS ugyanis még ezen a pajzson belül van. Tehát egyelőre nincs a kezünkben az a technológia, amely a Marsra induló emberes küldetés sikeres lebonyolításához szükséges lenne.

Egyelőre arra találjuk meg a választ, hogyan tudjuk Földünket az emberi élet számára alkalmas állapotban tartani.

Egy egészen más bolygót az emberi élet hordozására alkalmassá tenni olyan technológiai szintet és tudást jelentene, ami feltételezné, hogy Földünkön már minden természeti kihívást és problémát meg tudunk oldani.

Mars
Ember a Marson
NatGeo

A Nat Geo hazánkban forgatott Mars-sorozatának második évadában az emberiség lelkiismerete legyőzte az emberi mohóságot. Ön el tudja azt képzelni, hogy a való világban ne a Lukrum, hanem tudósok vezessék fajunk zászlóshajóját a világűr mélye felé?

Most kicsit nehéz helyzetben vagyok, mert nem ismerem a szóban fogó sorozat cselekményét. Az biztos, hogy a világűrben az ismeretlennel dolgozunk, így annak felfedezése és megértése igen magas szintű felkészültséget, tudományos ismereteket kíván meg.

Ha az a kérdés, hogy le tudja-e győzni a tudás és a morális tartás az emberi jellem gyengeségeit, akkor csak azt tudom mondani, hogy hinnünk kell ebben, sőt igazán csak így érdemes gondolkodnunk és dolgoznunk. Még akkor is, ha ez néha túl idealisztikusnak tűnik is, csak ennek van jövője.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
1
Mást látunk a színpadon, és más zajlik a függönyök mögött. Vélemény.