Ahogy arról beszámoltunk, tegnap a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött a fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György és 32 társa elleni per előkészítő ülése, és egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy a 70 ezer oldalas perirat nagyon-nagyon hosszú, illetve hogy a kormánypárti politikus magabiztos, sőt, inkább áldozatként mutatta be magát a sajtó előtt. Politikai elemzőt, sztárügyvédet és jogászt is kérdeztünk az ügyről - ám egyelőre nehéz megjósolni, mit hoz a jövő.
Van az ellenzék számára ebben potenciál
- értékelte a helyzetet lapunknak Kovács János politikai elemző. Ugyanakkor, információ híján, arról csak sejtéseink lehetnek, hogy ez a döntés mennyire volt átgondolt, vagy inkább tűzoltásszerű. Hiszen nemcsak Simonka György és a felesége, hanem más kormánypárti politikusok rokonai is ott ülnek a vádlottak padján. Így egyelőre arról sem lehet bizonyosságunk, hogy ez a per vízválasztó lesz-e a NER működésében, vagy csak egy egyedi, különleges esemény.
A politológus szerint fontos lenne ismerni a Simonka-ügy kipattanásának közvetlen előzményeit. Mi lehetett a motivációja annak, hogy a Polt Péter vezette ügyészség úgy gondolta, a sok közül ezt az ügyet fel kell göngyölítenie, egészen a bíróság előtti súlyos vádemelésig? - vetette fel a szakértő.
Kovács János szerint az ellenzék számára van kommunikációs potenciál a Simonka-perben, lehetne azt tovább bővíteni, hiszen ez a fajta korrupciós tematika gyakorlatilag egyidős a NER-rel. A probléma viszont az - vélekedett az elemző -, hogy ezekre az esetekre már megvan a magyar társadalom előoltottsága. Másrészt,
Harmadrészt, a per kapcsán a kormányzat is tud arra hivatkozni, hogy hazánkban jól működik a jogállam, és az igazságszolgáltatás pedig annyira független, hogy még egy fideszes országgyűlési képviselőt is elmeszelnek, ha rossz fát tesz a tűzre.
"Mindezek alapján azért az kijelenthető, Simonka György magabiztossága csak egy felvett póz ebben a helyzetben"
- hangsúlyozta a politológus. Ez lehet a védelem stratégiája is, ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy itt egy politikusról van szó, akinek megvan a rutinja ahhoz, hogy olyan helyzetben, amikor különösen meg kell fontolni, mit, hogyan beszél, akkor is kivágja magát - tette hozzá.
Megkérdeztük, hogy a Simonka-esettől függetlenül, mi állhat a regnáló hatalom érdekében, amikor az egyik prominens kormánypárti politikusának maffiavádakkal kell szembenéznie a bíróságon: gyorsan lezavarni az egészet, vagy amíg lehet, elmismásolni a botrányt. Kovács János véleménye szerint a válságkommunikáció ilyen esetekben azt diktálná, hogy minél hamarabb csengjen le az ügy, és ne biztosítson hosszú hónapokon, akár éveken keresztül támadási felültet az ellenzéki sajtónak.
A politikai szálat mi sem jelzi jobban, hogy a tárgyalásról nem számolt be az MTI. Tegnap egyébként mi is foglalkoztunk ezzel az aspektusával is, hiszen megszólaltattuk Szabó Ervin jobbikos politikust, ő volt az, aki 2018 tavaszán alig ezer szavazattal kapott ki az "életéért küzdő" Simonkától Dél-Békésben, és ő fog indulni egy esetleges időközi választáson is a NER-jelöltjével szemben. Igaz, most már a teljes ellenzéki támogatással - tudtuk meg.
Persze, nemcsak a politikai elemzőknek okozhat fejtörést a Simonka-per, az érintett jogászoknak, ügyvédeknek, és persze a bírónak is fel kell kötnie a gatyáját.
Érdekes a helyzet!
Szóval, jelenleg még csak az előkészítő ülésnél tartunk. Ez a vádemelés után, a tárgyalások előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés a büntetőeljárás gyorsítását szolgálja, ahol a vádlottak lehetőséget kapnak arra, hogy kifejtsék véleményüket még az érdemi tárgyalások megkezdése előtt a váddal kapcsolatban. Az ügyész itt ismerteti a vádat és az azt alátámasztó bizonyítékokat, továbbá indítványt tehet a kiszabandó büntetés mértékére, vagy tartamára arra az esetre, ha a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismeri. A vádlott beismerheti a vádiratban foglaltakkal megegyezően a bűnösségét és lemondhat a tárgyaláshoz való jogáról, amelyet a bíróság enyhítő körülményként vesz figyelembe az ítélet meghozatalakor. Abban az esetben ha a vádlott az előkészítő ülés alkalmával ezt megteszi, a bíróság dönt arról, hogy elfogadja-e a vallomását. Fontos, hogy a beismerésnek mind a vádiratban foglalt tényállásra (és az abban szereplő körülményekre), mind pedig a bűnösség beismerésére ki kell terjednie. A beismerés elfogadása esetén a bíróság bizonyítást nem folytat le, és akár még az ülés alkalmával is ítéletet hozhat. A büntetés mértéke ez esetben nem lehet súlyosabb annál, mint amit az ügyészség indítványozott. Fontos még megjegyezni, hogy a beismerést elfogadó bírósági végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, azt később visszavonni nem lehet.
Amennyiben a vádlott az előkészítő ülésen bűnösségét nem ismeri be, a vádakat tagadja, a bíróság az előkészítő ülést berekeszti és kitűzi az érdemi tárgyalás időpontját, melyen megkezdődik a bizonyítási eljárás lefolytatása.
Az ügyre rálátó, de névtelenséget kérő ügyész-forrásunk elárulta azt is, hogy mivel a Simonka-per többvádlottas, érdekes helyzetet teremtett, hogy néhány vádlott beismeréssel élt az előkészítő ülés alkalmával, mivel a vádlott-társak beismerése esetén a bíróság sem a tényállás megalapozottságát, sem a bűnösséget nem vizsgálhatja. Az érdemben védekezni kívánó, beismerő vallomást nem tett vádlottak szempontjából ez rendkívül hátrányos is lehet, hiszen a tényállás megállapítását, a jogi minősítést és bizonyos szempontból még a büntetéskiszabási kérdéseket is valójában a vádirat és a vádlott-társak beismerése determinálja.
Tovább bonyolíthatja a helyzetet a még az előkészítő ülésen beismerő vallomást tett, és ez alapján elítélt vádlott is, aki a többi vádlott ellen továbbfolyó perben tanúként hallgatható ki. Nyilatkozhat úgy, hogy a vallomást megtagadja a jogerős elítélésére figyelemmel, ez esetben a többi vádlottra nézve esetleg kedvező vallomását sem tudja megtenni.
Az ügy jellege és a vádlottak száma hosszas és bonyolult bizonyítási eljárást, az eljárás elhúzódását vetíti előre - tudtuk meg a jogász véleményét.
Magyar György: van remény
Magyar György ügyvéd a bírói mérlegelés kapcsán az Alfahírnek arról beszélt, hogy szerencsére a büntetőeljárás lehetőséget teremt arra, hogy a bíróság az eset összes körülményeit mérlegelje, és a bizonyítékokat logikai láncolati szerkezetbe helyezze. Tehát az egyik vallomás a másikat kiegészítheti, vagy leronthatja, A vallomások egymáshoz való illesztése adja meg a bírónak azt a lehetőséget, hogy ezt vagy azt a jogi koncepciót, védekezést fogadja el, illetve vesse el. A bizonyítékok egymásra való hatása dönti el, hogy a beismerő vallomások, vagy a tagadások válhatnak a bíróság számára elfogadhatóvá - mondta el.
"Ma már nincs arról, hogy a bizonyítékok királynője a beismerés"
- fogalmazott az ügyvéd.
Egyébként Magyar György szerint az új büntető eljárásjogi törvény alapján arra is van remény, hogy felgyorsul az eljárás, és nem húzódik el akár évekig. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
A választókra bízná magát
Simonka György egyébként nyilatkozott az RTL Klubnak, többek között arról beszélt az eljárással kapcsolatban, hogy "rengeteg olyan bizonyíték van benne, amik törvénytelenül lettek felvéve", illetve "rengeteg olyan tanú" nem lett meghallgatva, akik a "mi igazunkat támasztja alá."
"A jövőben is úgy gondolják a választók, hogy szükség van egy ilyen harcos képviselőre, aki kiáll az érdekükért és mindent megtesz azért, hogy egy élhető Dél-Békést építsünk, akkor természetesen tovább fogom folytatni"
- mutatott újabb példát a magabiztosságára.