A törökök után a görögök is katonákat küldhetnek Líbiába

A törökök után a görögök is katonákat küldhetnek Líbiába

Halifa Haftár tábornok a sikertelen moszkvai béketárgyalások után Athénba repült, ahol Níkosz Déndiasz görög külügyminiszterrel találkozott. Az egyeztetés után az athéni diplomácia vezetője kijelentette:

Görögország kész fegyveres erőket küldeni Líbiába.

Déndiasz elmondása szerint a tűzszünethez szükséges katonai misszióhoz, vagy az ENSZ által 2011-ben bevezetett fegyverembargó betartásához szükséges művelethez járulnának hozzá. Utóbbit a törökök vélhetően rendszeresen megszegik.

A görög kormány elégedetlen azzal, hogy őket nem hívták meg a vasárnap Berlinben tartandó, Líbiáról szóló nemzetközi konferenciára. A résztvevők listáján láthatjuk Haftárt és az ENSZ által elismert Tripoliban székelő kormányt vezető Fájez esz-Szarrádzst is, az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kína, Törökország, a Kongói Köztársaság, az EU, az Arab Liga, az Afrikai Unió, Algéria, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek mellett. A csúcstalálkozó Angela Merkel javaslatára jön létre, itt még sikerülhet a diplomáciai megoldás felé terelni Haftárt és esz-Szarrádzst, ami Moszkvában nem jött össze:

Putyin diplomáciai kudarca: nincs megállapodás a líbiai polgárháborúban

Moszkvában találkozott a líbiai polgárháború két főszereplője, a nemzetközileg elismert kormányt vezető Fájez esz-Szarrádzs, valamint az ország jelentős részét uralma alatt tartó Halifa Haftár tábornok. A diplomáciai eseményt tűzszünet előzte meg, de Haftár és esz-Szarrádzs nem tárgyaltak egymással, csak közvetítőkön keresztül kommunikáltak, ott volt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, Szergej Lavrov külügyér és török kollégája, Mevlüt Cavusoglu, aki Hulusi Akarral együtt utazott az orosz fővárosba.

A görög érdekek

Athén nem véletlenül mutat ilyen fokú aktivitást a témában. 

Erdoğan és esz-Szarrádzs november 27-én írt alá kétoldalú megállapodást, amiben török és líbiai kizárólagos tengeri gazdasági övezeteket határoztak meg Rodosz és Kréta közelében. A görögök szerint ez sérti országuk szuverenitását és a nemzetközi tengerjogot, de talán a tenger mélyén fekvő nyersanyag-lelőhelyek még ennél is fontosabbak.

Ennek köszönhetően Athén gyakorlatilag Haftár oldalára sodródott, ami szembemegy az ENSZ hivatalos álláspontjával. Itt viszont már nyakig gázolunk a diplomáciai mocsárban, az Európai Unió teljesen impotens a témában, ami azért is fájdalmas, mert a déli határai közelében dúló polgárháborúról van szó, ami a kontinensre nézve is fenyegető következményekkel járhat. Az EU-ból már csak Olaszország tűnik egyértelműen esz-Szarrádzs-pártinak a líbiai olasz érdekek miatt, míg Franciaországot eddig is Haftár oldalára sorolták az elemzők, nehéz lesz kialakítani egy közös álláspontot.

Ráadásul a görögök előre leszögezték, hogy megvétóznak minden olyan politikai határozatot, amely nem írja elő a Törökország és Líbia közötti, a tengeri területeket is érintő memorandum visszavonását.

Nemzetközi konfliktus?

Az eddig is világos volt, hogy a Wagner Group orosz zsoldosai Haftár oldalán harcolnak a polgárháborúban, amikor viszont már fenyegető közelségbe került a hadúr győzelme, Ankara bejelentette, hogy az esz-Szarrádzs-kormány kérése után katonákat vezényelnek az országba, Tripoli védelme érdekében.

A görögök esetleges akciója vélhetően nem önálló misszió lenne, Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint, ha tűzszünet lép életbe Líbiában, az Európai Uniónak akár katonákkal is készen kell állnia arra, hogy felügyelje annak végrehajtását.

A polgárháború állásáról itt írtunk részletesen:

Talán sikerül békíteni, mielőtt a törökök nekiesnének az orosz zsoldosoknak

Több cikkben is foglalkoztunk vele, hogy Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása után a káosz és a milíciák vették át az uralmat Líbiában, közülük emelkedett ki Halifa Haftár tábornok, aki eltökélte, hogy megdönti a nemzetközileg elismert, Fájez esz-Szarrádzs által vezetett kormányt (GNA):