Elkészült a Greenpeace terve az élhető és zöld Budapestért

klímatüntetés
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Greenpeace ma átadta javaslatcsomagját a Fővárosnak, amelyből kiderül, a környezetvédő szervezet szerint hogyan tehető Budapest élhető, klímabarát várossá 2030-ra. Egészséges levegő, radikálisan lecsökkentett autóforgalom, tiszta közösségi közlekedés, autómentes rakpartok, új közpark, energiahatékony épületek és megújulók használata szerepel többek között az elérendő célok között.

A Greenpeace ütemtervet is javasol ahhoz, miként lehetne ezeket 5-10 éven belül elérni. A városvezetés egy hónap múlva ígért válaszokat a környezetvédő szervezetnek.

A Greenpeace azt is vállalta, hogy más magyar nagyvárosokat is megkeres majd. 

A 2040-es karbonsemlegességi cél jegyében a zöld szervezet legkésőbb 2021-től csak a legmagasabb energetikai besorolású épületek építését engedélyezné, korszerűsítené a távhőt, és zöld szociális fűtési támogatási programokat vezetne be, hogy a megújulók megfelelően terjedeni tudjanak. A tiszta levegő érdekében már 2020-tól elkezdenék a legszennyezőbb járművek kitiltását, 2028-tól már nem lehetne forgalomba hozni belső égésű motoros járműveket, már idén büntetnék az álló járművek motorjának járatását; javítanák az agglomerációs közlekedést, nagymértékben fejlesztenék a tiszta közösségi közlekedési megoldásokat, valamint népszerűsítenék a járműmegosztást és a kerékpáros közlekedést. 2030-ra fás ligeteket alakítanának ki mindkét rakpart belvárosi szakaszán, új közparkot hoznának létre, és védelmet adnának a főváros területén található erdőknek. A mérgező ipartelepeket felszámolnák, bevezetnék a komposztálást, és fellépnének a hulladékmegelőzés érdekében. A város ellenállóképességének fokozására Klímavédelmi Irodát hoznának létre, mely gondoskodna arról, hogy mind a lakosság, mind az intézmények, mind az infrastruktúra ellen tudjon állni az éghajlatváltozással egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárási viszonyoknak, a hőhullámoknak, villámárvizeknek, aszályoknak.

„A városvezetés nyitottan állt javaslatainkhoz, de igazán majd a tettek mutatják meg a valódi klímavédelmi elköteleződést. Jó néhány területen elég a politikai szándék, de az esetek többségében jogszabálymódosítások, illetve pénzügyi források kellenek az érdemi lépésekhez, és szükség van a kerületekkel, valamint a kormánnyal való együttműködésre is. Bízunk abban, hogy a cél közös, és a településszintű klímavédelmi intézkedéseket az állam is segíteni fogja“

–  nyilatkozta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

Greenpeace
Greenpeace

Az anyagban több témakörben fogalmaztak meg 52 feladatot a környezetvédők (KATT IDE a teljes anyagért):

  1. Legkésőbb 2020 végéig megszületik a maximum 2040-es karbonsemlegességi célkitűzés, időarányos terv készítésével.
  2. 2021 során megújulókat telepítő programok indulnak. Ehhez 2020 végéig a főváros felméri a megújulók termelésére alkalmas területeit, a közösségi megújulós beruházások ösztönzésére vonatkozó lehetőségeket, és elkészíti a szükséges jogszabályokra vonatkozó javaslatokat, valamint egyeztet a kerületekkel és a kormányzattal.
  3. 2022 során lakossági megújuló energia telepítését ösztönző támogatási programok indulnak. Ehhez 2020 végéig felülvizsgálják a lakossági megújulós energiatermelés (“prosumerek”) ösztönzésére vonatkozó lehetőségeket; beindul az együttműködés a kerületekkel, a kormányzattal, az érintett energiaszolgáltatókkal a szükséges jogszabályok, a feltételrendszer megalkotása érdekében.
  4. Legkésőbb 2021-től komplex támogatási és ösztönző programok indulnak a lakosság részére az épületek megfelelő szigetelésére és a környezetbarát fűtési módok alkalmazásának ösztönzésére. 2020 végéig lakossági energiahatékonysági, -takarékossági, technológiaváltási (pl. smart metering) programok lehetőségeinek felmérése, kerületekkel és kormányzattal szükséges egyeztetések kezdeményezése; a szükséges jogszabályok, a feltételrendszer megalkotása érdekében együttműködés a kerületekkel, kormányzattal, érintett energiaszolgáltatókkal.
  5. A Főváros szigorítja saját építészeti előírásait a klímatudatosság jegyében. Ennek értelmében legkésőbb 2021-től Budapest területén csak AA++ és afeletti energetikai besorolású új épület építhető.
  6. 2020 során tervet készítenek a távhő további korszerűsítésére, kiterjesztésére, a megújulók (beleértve a termálhőt is) arányának növelésére.
  7. 2020 során azonnali hatállyal betiltják a lignittel, illetve 2021-ig a barna és fekete szénnel, illetve nedves fával való fűtést a fővárosban. A hatóságokat megerősítik, hogy megfelelően tudjanak fellépni az illegális tüzeléssel szemben.
  8. Legkésőbb a 2020/21-es fűtési szezont megelőzően zöld szociális fűtéstámogatási program indul, amely a rászorulóknak ahhoz ad önerőt nem igénylő támogatást, hogy a hulladékégetés helyett megújuló forrásból származzon a fűtési energiájuk.
  9. 2020 során kitiltják a fővárosból a Budapesten kívülről behajtani kívánó Euro 4-nél rosszabb környezetvédelmi besorolású (több mint 15 éves) dízel, és Euro 3-nál rosszabb (több mint 20 éves) benzines járműveket. 2021 végével a fenti tilalom kiterjed a fővárosi bejegyzésű járművekre és a kétütemű robogókra is.
  10. 2020 szeptemberétől tilos az álló járművek (közösségi közlekedésben használt buszok, turistabuszok, személyautók, stb.) motorjának járatása.
  11. Legkésőbb 2026. szeptember 1-ig véglegesen kitiltják Budapestről a dízel személyautókat, és az Euro 5 besorolásnál régebbi benzines autókat, dízeles kisbuszokat és haszongépjárműveket. Fokozatosan kivonják továbbá a dízelüzemű BKV-buszokat és szennyező BKK hajókat. Mindezek ütemtervét legkésőbb 2020 közepéig a Főváros nyilvánosságra hozza.
  12. 2020-ban kitiltják az Euro 6-nál régebbi dízel városnéző turistabuszokat a városból;
  13. 2030-ban már nem közlekedik szennyező szálloda- és városnéző hajó Budapesten. Ennek érdekében 2020 végéig ütemterv készül a szálloda- és városnéző hajók belvárosból való fokozatos kiszorítására.
  14. Legkésőbb 2020 közepére a Főváros tervet készít a fenntartható közlekedési módok elterjesztésére. Cél, hogy a tömegközlekedés gépjárműparkját átállítsák elektromos meghajtású járművekre, fejlesszék a gyalogos és kerékpáros infrastruktúrát, az elektromos járművek töltőhálózatát. 2021-től elérhetővé válnak anyagi és egyéb ösztönzők az elektromos járművek fővárosi használatára (pl. parkolási díj elengedése, adókedvezmények).
  15. 2020. március 1-től a fővárosi intézmények, illetve a főváros tulajdonában álló gazdasági társaságok által lefolytatott közbeszerzés keretében már nem lehet dízelüzemű személygépkocsit vásárolni, és minden esetben előnyben részesítik az elektromos autókat, a meglévő dízel személygépjárműveket legkésőbb 2021 júniusáig lecserélik.
  16. 2020-tól szmogriadó esetén a légszennyezettségre leginkább érzékeny csoportok – gyerekek, idősek, betegek – valóban megkapják az egészségük megőrzéséhez elengedhetetlen információkat, és figyelmeztetik az óvodákat, iskolákat, kórházakat, idősotthonokat, hogy az érintettek ne tartózkodjanak, és különösen ne mozogjanak a szabadban.
  17. 2020. szeptember 1-re ütemterv készül az agglomerációs közlekedés fejlesztésére.
  18. 2020-tól a fővárosban tartott rendezvények engedélyezésénél alapvető szempont a hulladékmegelőzés. 2022-től nem kap engedélyt olyan rendezvény, amelyen egyszer használatos termékeket (poharakat, tányérokat, evőeszközöket, műanyag szívószálat stb.) használnak.
  19. 2020-tól a Főváros adókedvezményekkel segíti a betétdíjas rendszerek viszahozatalát.
  20. 2021-re olyan helyi adórendszer születik, amely bünteti az egyszer használatos csomagolóanyagok (pl. zacskók) használatát, és adókedvezményekkel ösztönzi a visszaváltható rendszereket, illetve a csomagolóanyag-mentes boltokat.
  21. Miközben a hulladékmegelőzés ösztönzése válik prioritássá a hulladékgazdálkodásban, az újrahasznosítás is nagyságrendekkel fejlődik. 2020-tól megnő a szelektív gyűjtőszigetek száma, és megkezdődik az utcai szelektív gyűjtés. Fejlődik a szelektív gyűjtés minden intézményben, lakóépületben és vállalkozásoknál.
  22. 2021-re minden fővárosi közintézményben (minisztériumok, háttérintézmények, állami-fővárosi cégek, fővárosi kezelésű épületek, iskolák, óvodák, kórházak stb.) kialakítják a szelektív gyűjtés infrastruktúráját.
  23. 2021-re a Főváros megszervezi a komposztálható hulladék teljeskörű gyűjtését. Annyi központi komposztáló létesítmény jön létre, amely kezelni tudja a fővárosban a lakosoknál, illetve az intézményeknél, közterületen keletkező komposztálható hulladékot.
  24. Budapest hulladékának a kezelésére nem épül új hulladékégető sem Budapesten, sem máshol. A cél a hulladékmegelőzés, az újrahasználat és az újrahasznosítás.
  25. 2020 végéig elkészülnek a fővárosi és kerületi zöldterületek felmérésén alapuló korszerű adatbázisok (pl. fakataszter) létrehozása.
  26. A cél, hogy a zöldfelületek mérete mihamarabb nagyságrendekkel nőjön, minőségük javuljon. Ezért 2020 során cselekvési terv készül a zöldfelületi rendszer fejlesztésére, a zöldterületi ellátottság javítására, a zöldfelületek és vízfelületek arányának növelésére, fák, fasorok, fahelyek védelmére és újak telepítésére, homlokzati zöldfelületek és zöldtetők ösztönzésére, valamint a fővárosi vízbázisok védelmére, megfelelő költségvetés hozzárendelésével.
  27. 2020 végéig a Főváros felülvizsgálja és módosítja a zöldfelületek arányát érintő építési szabályokat. 2021 végéig felülvizsgálják a zöldfelületek védelmére és fejlesztésére vonatkozó szabályozásokat; a kerületek bevonásával új fővárosi rendelkezéseket alkotnak; az országos hatályú jogszabályok változtatása érdekében egyeztetések indulnak a kormánnyal.
  28. 2021 során cselekvési terv készül a vízfolyások revitalizációjára és a csatornahálózat áttervezésére, amelynek eredményeként kizárólag megfelelően tisztított víz kerül az élővizeinkbe.
  29. 2020 során a Főváros megegyezik a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel arról, hogy a klímaváltozás által is veszélyeztetett erdőket a klímaváltozásnak ellenálló, a biológiai sokféleség védelmét előtérbe helyező örökerdővé alakítják.
  30. 2023-ig egy új városi nagyparkot létesítenek a fővárosban (pl. a Csepel-sziget csúcsánál), a már létező parkokba nem kerül új épület a zöldfelület rovására.
  31. 2020-tól folyamatosan nő a szúnyoggyérítésben a biológiai módszerek aránya, 2024-re eléri a 100%-ot.
  32. 2021 során fővárosi rendelkezésben tiltják meg a glifozát használatát a főváros területén.
  33. 2020-tól a fővárosi síkosságmentesítésben kivezetik a NaCl-ot és az MgCl-ot, és fabarát síkosságmentesítésre állnak át.
  34. 2020-tól a fővárosi parkok területére előírják az avar helyben való felhasználását, a talajélet javítása céljából, talajtakaróként.
  35. 2030-ra a rakpartok belvárosi szakaszán az autósforgalom helyére fás ligetek kerülnek, rekreációs lehetőséget nyújtva a városlakóknak, és tovább tisztítva a város levegőjét.
  36. 2020 decemberéig elérhetővé válnak a fővárosi iskolákban, bölcsödékben, óvodákban és szociális intézményekben az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek.
  37. Változnak a közbeszerzési szabályok: minősített kritériummá válik az egészséges és a természettel összhangban termesztett élelmiszer.
  38. A fővárosi élelmiszerellátásban gazdasági és jogszabályi ösztönzőket vezetnek be annak érdekében, hogy a kereskedelmi forgalomban is előnyt élvezzenek a helyi, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek.
  39. Legkésőbb 2025-ig véglegesen megtisztítják azon szennyezett területeket, amelyeknél a Fővárosnak közvetlen felelőssége van. Legkésőbb 2030-ig a többi, fővárosban lévő szennyezett területet is megtisztítják. Megoldást kell keresni azon területekre is, ahol a jelenlegi kötelezett nem képes felszámolni a szennyezést. 
  40. A környezeti felelősségvállalás (“szennyező fizet elv,” jogi felelősség, stb.) beépül a jogszabályokba annak érdekében, hogy a jövőben ne tudjanak felelőtlen cégek szennyezést okozni. A jegyzők és az egyéb érintett hatóságok ellenőrzési jogköreit ennek tükrében megerősítik és biztosítják a szükséges erőforrásokat.
  41. Megfelelő garanciális jogszabályi környezetet (pl. adópolitika) alakítanak ki a kormányzattal együttműködve 2020 év végéig annak érdekében, hogy a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal és kockázatos technológiákkal dolgozó cégek és üzemeltetők baleset vagy csőd esetén is fedezni tudják a károkat és a hulladék megsemmisítését.
  42. 2020 végéig a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó, potenciális szennyező üzemeket felülvizsgálják, és tervet készítenek ezeknek a cégeknek a lakóövezetekből való fokozatos kiszorítására.
  43. A fővárosi vezetés biztosítja és anyagilag támogatja, hogy 2030-ig eltűnnek az épületekből és megfelelő lerakókba, hasznosítókba kerülnek az egészségkárosító anyagok, különös tekintettel az azbesztre és az ólomcsövekre.
  44. 2020 tavaszáig a Fővárosi Önkormányzat intézményi struktúrájába illesztve feláll a Fővárosi Klímavédelmi Iroda, amely a Főváros éghajlatvédelmi tevékenységéért, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásért felel.
  45. 2020 júniusáig cselekvési terv készül a hőhullámok kezelésére, bevonva az érintett intézményeket (katasztrófavédelem, egészségügy, oktatás, BKK stb.).
  46. 2020 júniusára bevezetik a hőségriadó protokollt, aminek a legfontosabb elemeit kommunikációs kampányok formájában ismertetik a lakossággal.
  47. 2020 végéig cselekvési terv készül a műszaki infrastruktúrának a szélsőségekhez való adaptációjára.
  48. 2021-re rendeződik a Római-part árvízvédelme a természetközeli partszakasz védelmével, a Nánási úti gát megerősítésével.
  49. 2022-től a zöldfelület-gazdálkodásban bevezetik a talajkutas öntözést, a Duna menti területeken ivóvíz helyett a Duna vizével öntöznek.
  50. 2025-ig esőkerteket és záportározókat hoznak létre a lezúduló hirtelen csapadék helyben történő szikkasztására, későbbi öntözésre való felhasználás érdekében.
  51. 2020-tól a fasortelepítésben az egy fajból álló fasor monokultúrás koncepcióját felváltja a több fajból álló kevert állományok és a szintezettség koncepciója, amelyek ellenállóbbak az egy fajra specializálódó kártevők és kórokozók inváziószerű pusztításával szemben.
  52. A Főváros bevonja a lakosságot és a piaci élet szereplőit a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás lehetőségeinek felkutatásába. Célzott programok indulnak, melyek erősítik a közösségek bizalmi kapcsolatait (generációk, különböző társadalmi csoportok és szektorok közötti kapcsolatok), együttműködéseket generálnak, és segítik a közösség számára működő megoldások megvalósítását.
  53. A Főváros összehangolja stratégiáját a Nemzetközi Fejlesztési Célokkal, valamint aktív és kezdeményező tagjává válik olyan nemzetközi szakmai hálózatok munkájának, mint pl. az ICLEI, EUROCITIES, AIMF, UCLG, Unesco Creative Cities Network, Parliament of Mayors, Covenant of Mayors.

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, az Orbán-kormányzat a klímaválsághoz való hozzáállása is megváltozott, és a parlamenti szakbizottság ülésén több tervet is bemutattak:

Palkovics a klímaválságról: a kormány nem mindenható, de a Kárpát-medence még élhető hely maradhat

"A Kárpát-medencét a klímaváltozás hatásai érintik. Viszont megfelelő intézkedésekkel a Kárpát-medence, úgy gondoljuk, továbbra is élhető hely marad, és attraktív lesz a világ számára" - többek között ilyen, és ehhez hasonló megállapításokkal igyekezett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bebizonyítani, az Orbán-kormány politikája fordulatot vesz, és az előttünk álló 2020-as évet az ígéreteiknek megfelelően a klímaválság/klímaváltozás hatásaira való felkészülésre, és egy sokrétű cselekvési terv megalkotására fordítjuk.

 

Elsősorban a helyiek hangja szeretne lenni az Országgyűlésben a Dunaújváros és térsége időközi választásán bizalmat kapott Kálló Gergely. A Jobbik-frakció új tagja „vasakarattal” kíván küzdeni a korkedvezményes nyugdíj visszaállításáért, de szívügyében, az ifjúságpolitikában is fel fog szólalni.