Bolívia beismerte, hogy koncepciós per volt Tóásóék ügye

Bolívia beismerte, hogy koncepciós per volt Tóásóék ügye

2009. április 16-án Santa Cruzban, a Las Americas szállodában a helyi rendőrség rajtaütött egy csoporton, állítólagos terroristavádak miatt. Lelőtték a horvát, magyar és bolíviai állampolgársággal rendelkező Eduardo Rózsa-Florest, az erdélyi magyar Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert.

Tóásó Előd és a horvát-bolíviai Mario Tadic börtönbe került, szeparatizmussal és Evo Moarels elleni merényletkísérlettel vádolták őket. Tóásó közel hat év után szabadult vádalkuval, a Baptista Szeretetszolgálat hozta ki az országból.

Evo Morales tavaly novemberben bukott meg, először Mexikóba, majd Argentínába menekült, az ügyről itt írtunk részletesen:

Megpuccsolta a demokráciát, aztán megpuccsolták őt is

Evo Morales bolíviai elnök vasárnap jelentette be lemondását, pedig októberben hivatalosan megnyerte az elnökválasztást. Mi történt? Evo Morales 2002-ben még elveszítette, de 2005 decemberében már behúzta a bolíviai elnökválasztást, így 2006-tól töltötte be a tisztséget. Morales történelmet írt: az első bennszülött származású elnök, ráadásul ő volt az első, aki a szavazatok több mint felével, 54 százalékával nyert, rekordrészvétel, 84,5 százalék mellett.

Ideiglenes elnökként Jeanine Ánez vezeti az országot, ő a felsőház ellenzéki elnökeként funkcionált előtte.

A Magyar Hang írja, hogy hétfőn fordulat következett be Tóásóék ügyében:

a belügyminisztérium visszavonta az eredeti feljelentést, az állam elismerte, hogy az eljárás egy politikai ügy volt. Két bíró már hetekkel ezelőtt távozott, elmondásuk szerint megfenyegették őket, nem volt más választásuk és mindent kormányzati nyomásra tettek.

Cardona tábornok arról beszélt, hogy a rajtaütés során a szállodai szobában talált fegyvereket a titkosszolgálat tőle, a 8-as számú alakulattól kérte kölcsön, ezekkel rendezték be a helyszínt.

A bolíviai ügyészség nyomozást kezdeményezett többek között Evo Morales és volt helyettese Álvaro García ellen, emberiség elleni bűncselekmények, népirtás, bűnszervezet megszervezése és emberrablás miatt.

A Magyar Hang úgy tudja, hogy a Tóásóék által Bolívia ellen kezdeményezett per az utolsó szakaszába lépett az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon. Hamarosan felszólíthatják az országot, hogy egyezzenek meg a kártérítésről, ha ez nem történik meg, a bíróság hoz döntést az összegről.