A „családbarát” Magyarországnak „politikai kommunikációs haszna is van”

A „családbarát” Magyarországnak „politikai kommunikációs haszna is van”

A következő uniós költségvetési ciklussal kapcsolatos kormányzati tervekről írt részletes cikket a 24.hu, eszerint a kormány Brüsszelből érkező támogatásokból finanszírozná családpolitikai programját, de a korábbiaknál is nagyobb mozgástér kiharcolását tűzte ki céljául.

A lap birtokába jutott kormányzati dokumentumok alapján, melyek az Innovációs és Technológiai Minisztériumban készültek azt írják, a 2021-2027-es ciklusra vonatkozóan csökkenthetik az operatív programok számát, és bevezethetnék a „nemzeti eljárási eszköz” programot.

Utóbbiról azt írják, ezzel a kormány saját szája íze szerint kiemelt, integrált fejlesztéseket valósítana meg úgy, hogy ehhez több helyről, különböző operatív programokban található támogatásokból szedné össze a pénzt, magáról az integrált fejlesztésről, az így összeálló programról pedig nem kellene egyeztetnie a brüsszeli bürokratákkal.

A pénz egyébként kevesebb lesz 2021-2027 között mint a 2014-2020-as időszakban volt, az eddigi információk szerint a bizottsági javaslat 24, a finn elnökségé pedig 27 százalékkal nyesné meg a magyar felzárkóztatási forrásokat, ami több ezer milliárd forintos kiesést jelentene.

A 24.hu szerint az innovációs tárca említett előterjesztésében számos nyitott kérdés van, például az, hogy legyen-e önálló családügyi operatív program, vagy önálló digitális operatív program, esetleg maradjon-e jelenlegi rendszer. A dokumentum szerint a kormány politikájának hangsúlyossá tétele érdekében vetődött fel a javaslat, hogy külön programba gyúrják össze a családhoz kapcsolódó, eddig széttagolt beavatkozásokat.

Az operatív programban olyan címszavak szerepelnek, mint a „családbarát Magyarország”, az „egészséges család” és a „családbarát infrastruktúra”. A családügyi fejlesztésekre a forrást értelemszerűen a többi humánfejlesztésre szánt támogatásból kellene kikanyarítani. A lap szerint ugyanakkor kevésbé lenne rizikós, ha a központosított családügyi fejlesztéseket kormányzati programként, nemzeti eljárásrendben futtatnák,

mert így az előterjesztők szerint nem tehetne keresztbe Brüsszel, nem kellene az intézkedésekhez az Európai Bizottság hozzájárulása.

Emellett ezeknek a kormányzati programoknak „politikai kommunikációs haszna is van” – említik meg az előterjesztők, tehát azzal is számolnak, hogy egy-egy lépésre milyen kampányokat lehet felépíteni.