„Az eurozónából való kimaradás egyenlő lesz az EU-ból való kimaradással”

Teplán István társadalomtudós, a Közép-európai Egyetem (CEU) alapítója és korábbi rektorhelyettese „A Brexit utáni EU jövője” címmel vendégkommentárt írt a Die Presse osztrák lapba.

A britek kilépésével befűthetik a német-francia gőzhengert, ami irányt mutathat az Európai Uniónak - fogalmazott cikkében a társadalomtudós. Rámutatott, sok ötlet és elképzelés van a kétsebességes EU-nak, az (egységes) eurozónának, illetve a renitens tagállamok megregulázásának a kérdésében.

Teplán István szerint az eurozónából való kimaradás hosszú távon egyenlő lesz az EU-ból való kimaradással. Idézte az euró atyját, a 2015-ben elhunyt Lámfalussy Sándor magyar származású jegybankárt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a monetáris unió nem kötődik fiskális unióhoz (és közös fiskális politikához), az Európai Központi Bank nem tud csak a monetáris politika eszközeivel úrrá lenni a válságokon, ami veszélyezteti a valuta hosszútávú létezését.

Teplán István hozzátette: ez ügyben reformokra van szükség, amelyek nem fognak tetszeni az illiberális irányba fejlődő tagállamoknak, hiszen a saját valutájuk fontos eszköze hatalmuk fenntartásának.

A társadalomtudós szerint sokan gondolják azt, hogy az EU fennmaradásának garanciája az, ha intergovermentális unióból egy föderális modellé alakul át. Bizonyos kérdésekben – mint a kül- és biztonságpolitika, a fiskális politika, a fejlesztés, a környezetvédelem és a munkaerőpiac – ez bizonyosan így is van. Emlékeztetett rá, hogy az 1848-49-es szabadságharc után Kossuth Lajos is egy európai konföderáció ötletével állt elő, elsőként javasolta a dunai államkonföderáció létrehozását.

A társalomtudós kitért arra is, hogy az EU geopolitikai struktúráját szintén újra kell gondolni: a Brexit után ugyanis hangsúlyosabb lesz az EU koncentrációja a német-francia tengelyen (Strasbourg-Brüsszel-Luxemburg-Frankfurt). Hosszú távon ez megnehezíti majd a perifériaországok integrációját, és a Brüsszel-ellenes retorika, uszítás termőtalajává válik. Ezt mutatja Magyarország példája is, ahol a kormánypárt által megnyert 2018-as választás kampányának középpontjában „Brüsszel hatalmának visszaszorítása” állt - tette hozzá Teplán István.

Azt is megjegyezte, hogy a válságok veszélyének fokozottan kitett más perifériaországokban is nagyon könnyen kialakulhat ez a fajta Brüsszel-ellenes hangulat, amit demagóg politikusok használhatnak ki. Teplán István szerint az EU reformjánál ezeket a szempontokat is vizsgálni kell.

A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Kutatások Intézetének (WIIW) egy 2019. novemberi tanulmányára hivatkozva az társadalomtudós azt írta: megállapították, hogy az EU kelet-, közép- és dél-európai régiói nagyon fejletlenek, tovább fognak hanyatlani gazdaságilag. Ezért infrastrukturális befektetések javasoltak, amelyek ezeket a fejletlen régiókat bekapcsolják az európai vérkeringésbe, ezzel megakadályozva a munkaerő elvándorlását, ami mostanra aggasztó méreteket öltött.

„Második Brüsszel” délen

Teplán István arra figyelmeztetett, egyesek szeretnének egy délkeleti, „második Brüsszelt” (Strasbourg helyett). Sokan megfelelőnek tartják erre a Trieszt-Fiume-régiót, ami Dél-, Kelet- és Közép-Európa határán fekszik, összeköti a német, a szláv és a latin kultúrát. Kapocs lehet az EU számára a Balkánnal, a Földközi-tenger térségével, Észak-Afrikával és a Közel-Kelettel, ami nagyon fontos lenne az EU jövője szempontjából – írta vendégkommentárjában az társadalomtudós.

„Egy ilyen jelentős, második uniós főváros létrehozása nemcsak gesztus lenne a perifériaországok, azok szomszédai és partnerországai felé, hanem hosszú távon is hozzájárulhatna az EU létezéséhez és életképességéhez” - vélekedett Teplán István.