Minden évben nagy a felzúdulás február elején a Becsület Napja és a Kitörés emléktúrák körül. Az egyik oldal nácizik, a másik meg állítja, hogy a nemzetvédő hazafiakról megemlékezni kötelesség.
Az adok-kapok már idén is megkezdődött. A szervezők először a Clark Ádám téren, majd a Kapisztrán szobornál tervezték megtartani a február 8-i megemlékezést, de a Budapesti Rendőrfőkapitányság mindkét rendezvényt betiltotta. Utóbbinál Ungváry Krisztián egyik cikkére is hivatkozott, amiben a történész arról értekezett, hogy a szóban forgó katonák „nem Európát védték, hanem a náci Németország agóniáját hosszabbították meg.” Ungváry ugyanezen cikkében azon véleményének is hangot adott, miszerint a kitöréstúrák szervezői hazugságot terjesztenek, mikor azt állítják, hogy a katonák a kitörést Hitler parancsára hajtották végre, mivel a Führer valójában azt megtiltotta nekik.
A Kitörés emléktúrán és a Becsület Napján részvevők egyébként arról a történelmi eseményről szeretnének megemlékezni, mikor Budapest ostromának végén, 1945. február tizedikén a Várba szorult német és a mellettük végsőkig kitartó magyar katonák az élelem és a lőszer elfogytával durván 20 ezren (többségében németek) megpróbáltak kitörni a szovjet gyűrűből. Pestet ekkor már a szovjetek elfoglalták, csapataik átkeltek a dunántúli oldalra is. A kitörés célja a fővárostól nyugatra húzódó német frontvonal elérése volt, ami a több tízezer próbálkozóból nagyjából 700-nak sikerült.
Idén lesz az esemény 75. évfordulója és egyelőre nem tudni, hogy a megemlékezésre végül a tiltások ellenére is közterületen kerülhet-e sor. A két bejelentésen kívül ugyanis egy harmadik is érkezett a rendőrséghez, a BRFK a Népszavának ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy
„Budapest rendőrfőkapitánya megtiltotta azt a gyűlést, amit egy magánszemély a XII. kerületi Csaba u. 5. szám alatti parkba (Városmajor) február 8-ra jelentett be. Egy nem megnevezett bejelentő felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Fővárosi Törvényszék a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta, a tiltó határozatot hatályon kívül helyezte, amellyel szemben további jogorvoslatnak helye nincs: „ezen döntés alapján a rendezvény megtartható”.
A rendőrség tiltásában egyébként arra hivatkozott, hogy a megemlékezés apropóján számítani lehet szélsőséges nézeteket valló csoportok részvételére, és a beszédek, zenék, meg általánosságban a rendezvény alkalmas másokban félelemkeltésre, riadalom okozására. A törvényszék azonban a perben arra jutott, hogy a rendőrség a rendezvény „előzetes megtiltásához szükséges törvényi feltételek körét illetően adós maradt egyes feltételek alátámasztásával”. Ám azt is közölték, hogy ők nem rendelkezhetnek a rendőrség új eljárásra kötelezéséről, sem a rendőrségi határozat megváltoztatásáról. Emiatt az ügyben hozott ítélet nem jelenti a bejelentett rendezvény engedélyezését, csak a támadott rendőrségi határozat jogszerűségében foglaltak állást.
Eközben az érintett kerület önkormányzata arra kérte a rendőrséget, hogy "tegyen meg mindent, hogy félelemkeltő egyenruhába öltözött, önkényuralmi jelképeket viselő felvonulók ne zavarhassák meg az itt élők nyugalmát.”
A szervezésben résztvevő Légió Hungária oldalán egyébként megtalálható egy részletes leírás arról, hogy milyen feltételek mellett lehet részt venni a megemlékezésen. Ezek között szerepel, hogy a megemlékezők csak a szervezők által engedélyezett zászlókat, molinókat és transzparenseket vonultathatnak fel. Tilos az arc eltakarása és katonai egyenruha, valamint önkényuralmi jelképek: horogkereszt; nyilaskereszt; dupla sieg rúna (SS); totenkopf; ötágú vörös csillag; sarló és kalapács viselete.
Amennyiben a megemlékezést mégis sikerül megtartani utóbbiakkal az ellentüntetők lehetnek majd bajban. Az antifasiszta Autonómia csoport és az AntifaInfo Budapest-Hun közösségi oldal ugyanis már ellentüntetést szervez „Hullarablók, takarodjatok!” elnevezéssel.