Fekete-Győr András: „A 20. század még nem ért véget, de 2022-ben véget érhet”

Fekete-Győr András: „A 20. század még nem ért véget, de 2022-ben véget érhet”

Évértékelő beszédében vázolta fel pártja programját és vízióját a Momentum elnöke, Fekete-Győr András. Ennek kapcsán készített vele nagyinterjút az Alfahír.

Évértékelő beszédében vázolta fel pártja programját és vízióját a Momentum elnöke, Fekete-Győr András. Ennek kapcsán készített vele nagyinterjút az Alfahír. Beszélgetésünkből kiderül, hogy mit jelent a Momentum számára a 21. századiság, nyitott a konzervatív értelmiség tanácsára, és a klímakörök alakításával másolná a Fidesz polgári köreit. Szóba került az is, hogy az ellenzéki párt milyen tapasztalatokat szerzett a Jobbikról, mi az ellenzék feladata 2022-ig, és mit kellene tennie Niedermüller Péternek a keresztények kapcsán tett kijelentése miatt. Arra is válaszolt Fekete-Győr András, mit gondol arról, hogy az Economist brit hetilap szerint Donáth Anna is kihívója lehetne Orbán Viktornak 2022-ben.

Fel tudja idézni, hogy Bauer Tamás hol ült az évértékelő beszéde alatt?

Nem. (Nevet.)

Merthogy a kormánymédia szerint ő vezényelte a Momentum évértékelőjét.

Sajnos olvastam. Sok mindenkit láttam a tömegben, de Bauer Tamást pont nem. Pálinkás József, Bod Péter Ákos, Balázs Péter az első sorban ültek, rájuk emlékszem.

Valóban Bauer Tamás lenne a párt karmestere?

A Momentum karmestere – az én vezetésemmel – a párt elnöksége. Bauer Tamás pedig egy véleményformáló, aki már a NOlimpia kampányban nagyon sokat pultozott, amiért le a kalappal. Mi egy olyan közösség vagyunk, amelyik meghívja azokat az embereket, akik kiveszik a részüket a munkából.

Évértékelő beszédét érezhetően arra a fő gondolatra építette fel, hogy az Orbán-rendszer a 20. század utolsó fejezete, míg a Momentum erősödése már a 21. század küszöbét jelenti. Majdnem pontosan három éve, szinte ugyanezt a gondolatot fogalmazta meg évértékelőjében egy másik ellenzéki vezető a saját pártjával kapcsolatban. Emlékszik erre a beszédre? Tudja kire célzok?

Nem emlékszem, de mivel az Alfahír egy Jobbik-közeli sajtóorgánum, feltételezem, hogy Vona Gáborra gondol.

A beszédét hallgatva a Jobbik korábbi elnöke ugrott be. Mintha tőle vette volna át a 21. századi önmeghatározást. Jól sejtem, hogy így volt, vagy csak véletlen, esetleg most ez a trendi?

Sem trendinek, sem átvételnek nem nevezném. A 21. században élünk, bár mintha a feudális-nacionalista Orbán-rendszer a múltban ragadt volna. Mi viszont ebbe a korszakba születtünk bele, érteni véljük az új század nagy sorskérdéseit, és vannak is válaszaink rájuk.

Mit jelent a politikában a 21. századiság?

A 21. században a magyar politika már nem engedheti meg magának azt, hogy kizárólag piros-fehér-zöld szemüvegen keresztül szemlélje a világot. Aki így tesz, az magára marad.

Hatása Magyarország 93 ezer 30 négyzetkilométerére korlátozódik. Ennél nekünk bátrabbnak kell lennünk. Valójában a 21. század magyar politikusainak európai látószögű szemüveggel, sőt tovább megyek, globális távlatú szemüveggel is rendelkeznie kell. Ez azt jelenti, hogy bár nekünk a hazánk boldogulása a legfontosabb, de nagyon jól tudjuk, hogy Európa sorsa a mi sorsunk is, ezért azt nem lebontani, hanem fejleszteni kell.

Nagyon jól tudjuk, hogy a Föld sorsa, a magyarok sorsa is. Ezért a klímaváltozáson nem értetlenkedni kell, hanem Magyarországot klímasemlegessé kell tennünk.

De mondok egy konkrét példát is a 21. századiság kapcsán: a családpolitikában múlt századi gondolat az, hogy családot csak egy férfi és egy nő, meg három vagy négy gyerek alkothat. Ez nem így van. Családot alkothatnak a nagyszülők unokákkal együtt, és a gyereküket egyedül nevelő szülők is.

Zsinórban a harmadik kétharmadot tudhatja magáénak Orbán Viktor, migrációs politikája tényezővé tette az uniós politikában, életet lehelt a Visegrádi Együttműködésbe, a populisták, a nacionalisták és a konzervatívok körében egész Európában népszerű. A 21. század első lapjait egyértelműen Orbán Viktor írja, miért ne tehetné meg, hogy a politikai vízióját 21. századinak tartsa?

Azt tesz, amit akar, de azok a fiatal szavazók, akikből évente kb. száznegyvenezerrel több van, majd eldöntik, hogy egy szabadság-ellenes, Európa-ellenes, uram-bátyám rendszerben szeretnének-e élni, vagy sem. A fiatalok néhány kivételtől eltekintve nem ezt választják.

Orbán Viktor és a Fidesz elveszítette, elveszíti a fiatalokat. Ezen nem segítenek a kabala-politikusok sem. Ezzel inkább csak megsértik a fiatalokat, mintsem megtisztelnék őket.

Ezzel együtt ismeretlenül is jó munkát és sok sikert kívánok Rácz Zsófiának. Senkit sem fogunk azért kritizálni, mert fiatal, hiszen akkor magunkat is kéne.

A Momentumot szokás balra lökdösni vagy liberálisnak nevezni. Megkapták már, hogy a Momentum az új SZDSZ, más vélemények szerint inkább a korai Fideszre emlékeztetnek. Hogyan határozható meg ideológiailag a párt?

Legutóbb az Azonnalitól azt kaptuk, hogy az új MDF vagyunk.... Mi egy 21. századi identitással rendelkező politikai közösség vagyunk. Zéró toleranciát hirdetünk a politikai bűnözésnek és lopásnak azért, hogy gyarapodjunk. Hazahozzuk a külföldre vándorolt magyarok korszerű tudását azért, hogy fejlődjünk. Politikai békét teremtünk azért, hogy haladjunk.

A célunk ugyanis az, hogy a magyarok a 21. század nyertesei legyenek. Ennek eléréséhez öt dologra van szükség, és ezek is a prioritásaink: tudás, egészség, munka, Európa, klímavédelem. Az elmúlt harminc évvel le kell számolnunk. Az évértékelő beszédemben arra hívtam fel a figyelmet, hogy a 20. század még nem ért véget, de 2022-ben véget érhet.

Ha azt nézzük, hogy a Momentum a liberálisnak tartott Renew Europe frakciójában ül az Európai Parlamentben, akkor az egy ideológiai értékválasztásnak tűnik.

A mi szemünkben a Renew Europe a legeurópaibb pártcsalád. Nekünk ez az, ami igazán számít. Abban hiszünk, hogy a magyarok sorsa Európában van. Ezer éve itt van velünk, és a jövőben is itt lesz. Európa sikere, Magyarország sikerét is jelenti.

Egy olyan pártcsaládban dolgozunk, amelynek eltökélt szándéka, hogy Európa ne gyengébb, hanem erősebb legyen. Orbánék és a Boris Johnson-féle nacionalisták ennek ellenkezőjén, valójában a hazájuk ellen dolgoznak.

 

 

Az évértékelő beszédét hallgatók első sorában ott voltak a polgári Magyarország árváiként ismert konzervatív értelmiség ismert alakjai is: Pálinkás József, Bod Péter Ákos, Raskó György és Gulyás Balázs. Ez sokatmondó gesztusként is értelmezhető. Szívesen látná az értelmiségi holdudvarában a konzervatívokat?

Nem szívesen látnám, hanem szívesen látom. A felsorolt személyek nagy része minket szellemi és szakmai értelemben is támogat.

Kedvelem a polgári konzervatív embereket, én magam is egy konzervatív családból és gimnáziumból jövök. Ilyen neveltetést kaptam.

Fontos számomra a magyarság történelmi és európai jelentősége, a fegyelem, a rendezettség, a teljesítmény. A Momentum ugyanakkor egy sokszínű közösség. Sokan vannak itt, akik különböző utat jártak be. Ahhoz, hogy megvalósíthassuk a 21. századi minimumokat – a világszínvonalú oktatást, a korszerű egészségügyet, az új típusú munkahelyeket, az eurózónához való csatlakozást, és a zöld Magyarországot –, egy kormányzatokon átívelő konszenzusra van szükség. Ehhez az is kell, hogy a konzervatív, a szociáldemokrata és a liberális emberek is közös térbe és időbe kerüljenek, meghallgattassanak, elmondhassák kritikájukat, véleményüket, javaslataikat.

Az évértékelő után tudott beszélgetni a megjelent konzervatív értelmiségiekkel? Mit szóltak a beszédéhez?

Sokkal többet beszélek velük az évértékelőn kívül, de persze mindegyikükkel tudtam szót váltani. Pozitív visszajelzést adtak.

Megtiszteltek minket a jelenlétükkel, és azt mondták: végre láttak, illetve hallottak egy jövőbe mutató víziót és hitvallást egy ellenzéki párttól.

Természetesen ezt még mélyíteni kell. A következő két év feladata ez lesz, de már látható annak a csírája, mi lesz itt az orbáni Magyarország után.       

Beszédében hangsúlyosan szerepelt a klímaváltozás témája, azt is bejelentette, hogy 2020-ban elindítják a klímaköröket. Egyértelműen az Önök által 20. századinak nevezett Fidesz 21. század hajnalán életre hívott polgári köreit másolják, amivel már más ellenzéki párt is próbálkozott. Sikertelenül. Mit tehetnek majd ezek a klímakörök ténylegesen a klímasemlegességért?

Az önkormányzati kampány alatt számos város mellett az összes megyeszékhelyre is ellátogattam. Emlékszem arra, hogy Zalaegerszegen sok fiatal jött a fórumunkra, és megkérdeztem tőlük: figyeljetek, Budapesten fiatalok ezrei tüntetnek a klímavédelem ügyében, nálatok mi a helyzet? Azt válaszolták, hogy náluk semmi ilyen nincs. Érdekelné őket, de nincs aki megszervezze, nincs a klímavédelemről sem beszéd, sem vita. Máshol ugyanezt hallottam.

Akkor ébredtem rá arra, hogy helyi szinten fel sem merül a környezetvédelem ügye, illetve az egész globális klímakérdés, és ez baj.

Az évértékelő beszédemben említettem példákat: a Duna vízhőmérséklete, a méhek kipusztulása, a nyári kánikula, és a földek kiszáradása. Ezek mindannyiunkat érintenek. A budapestieket, a zalaegerszegieket, és a Vámospércsen élőket is. Ezért a klímakörök összefogják a helyi önkormányzást az emberek aktivitásával és ötleteivel. Ahol önkormányzati képviselőnk vagy polgármesterünk van, ott legyen egy olyan zöld közösség, ami cselekedni tud, de programot is javasolhat a környezetvédelem ügyében az önkormányzatnak, végső soron a Momentumnak, és a jövendőbeli kormányoknak. Ha ezek a klímakörök sikeresek lesznek, akkor máshol is ki fogjuk őket építeni.

Jól értem, akkor ez csak egy olyan klubdélutánnak felelne meg, ahol az emberek beszélgetnek egymással a klímavédelemről, ha meg eszükbe jut valami, azt jelzik az önkormányzati képviselőnek?

Nem, de ilyen funkciója is lesz.

A klímakörök jó gyakorlatokat oszthatnak meg egymással és a helyi közösséggel például arról, hogy milyen a környezettudatos életmód. Ahol rossz az ivóvíz minősége, szennyezett a levegő, nagy a szegénység, kitalálják, hogy milyen akciókat lehetne szervezni.

Mi szervezést, önkormányzati hátszelet, ötleteket és esetleg anyagi erőforrást tudunk adni, ahogy egyébként a Fidesz is csinálta a polgári körökkel. Tavaszra lesz kész a logisztika, akkor alakulhatnak az első klímakörök.

Az évértékelője egyben programismertető is volt. Azt mondta, országszerte milliók várnak arra, hogy a feudális hűbérviszonyokat felszámolják. Mivel lehet legyőzni a Fideszt, és hogyan lehet választói többséget szerezni ehhez?

Először is szükség van egy országos aktív hálózatra. Át kell törnünk a kistelepülések világa köré épített narancssárga falat. Továbbá fel kell készülnünk a kormányzásra. A kormányzóképességnek három tartalmi eleme van.

Legyen egy vízió, egy jövőkép arról, hogy hol tartson Magyarország a következő évtizedekben. Legyen egy kormányprogram arról, hogy a jövőkép megvalósításához milyen szakpolitikai lépésekre van szükség. A harmadik elem az önkényuralmi rendszerekből fakad: kell egy forgatókönyv a rendszerváltáshoz.

Azt, hogy tégláról téglára kell lebontani a rendszert, majd hozzáfogni az építkezéshez, mindannyian tudjuk. Meglátásom szerint az ellenzék jelenleg csak a kormányzóképesség második elemével, a kormányprogram kérdésével foglalkozik. Ez viszont kevés a Fidesz leváltásához.

A Momentumnak már van forgatókönyve?

Készül. Jövőre majd sok mindent meg lehet erről tudni, addig nem kötjük a Fidesz orrára, hogy mely pontokon biztosítsák, és védjék be magukat.

Igyekszik kerülni azokat a kérdéseket, melyek az ellenzéki együttműködés választási indulásának formájára irányulnak. Az évértékelője végén azonban úgy fogalmazott, hogy az Orbán-rendszer menni, a Momentum-kormány pedig jönni fog. A Momentum kizárólagos szerepre törekszik az ellenzéki oldalon?

Nem.

Melyik más párttal tudna elképzelni kormánykoalíciót?

Erre ma nincs válaszom. Azért nincs válaszom, mert még nem sokkal több mint száz napja vezetünk önkormányzatokat együtt az ellenzéki pártokkal. Még minimum egy évet adunk annak, hogy lássuk, ki az, akivel lehet, és ki az, akivel nem lehet együtt kormányozni.

Van verseny az ellenzéki pártok között?

Hogyne lenne.

Kell verseny?

Kell.

 

 

A Magyar Narancsnak adott interjújában az mondta, hogy ennyire sok pártra nincs kereslet, az ellenzéki választók kiemelték a DK-t a múltból, a Momentumot pedig a jövőből, és elsősorban ez a két párt fogja meghatározni az ellenzék politikáját, a többiek feloldódnak a választási együttműködésben. Ön szerint ez nem kihívó a többi ellenzéki párt számára?

Örülök, ha az ellenzéki pártok ezt kihívásnak veszik, és mindenki elkezd dolgozni. Ha már Alfahír, akkor hadd mondjak egy bókot.

A Momentumon belül az egy közmegegyezés, hogy az elmúlt egy-másfél év önkormányzati együttműködésének egyik nagy tanulsága, hogy az egyik legkorrektebb partner a Jobbik volt. Márpedig közös munkához, kampányhoz, kormányzáshoz az elsődleges az, hogy legyen bizalom. Ettől még bizonyos identitásbeli kérdésekben nem vagyunk közös nevezőn a Jobbikkal. Ha így folytatja a párt a mérséklődését, akkor akár még lehetünk is egyszer.

Ha ilyen erős a bizalom a Jobbik irányába, akkor adódik a kérdés: szerepelhet-e közös listán a Jobbik és a Momentum 2022-ben?

Mindegyik formáció mellett fel tudnék hozni pró és kontra érveket szép számmal. De amíg nem telt el elég idő a közös önkormányzás során, addig én erről időpocsékolásnak érzem a beszélgetést.

Mikor lesz időszerű arról beszélni, hogy az ellenzék milyen formában vágjon neki a 2022-es választásnak?

2021 decemberében úgy menjenek el az emberek karácsonyozni, hogy pontosan tudják azt, mi van, és kikre lehet majd szavazni a 2022-es választáson. Ezt megelőzően, jövő ősszel tartsuk meg az előválasztásokat ott, ahol meg kell, és egészen jövő nyárig tegyük a dolgunkat.

Lesznek azonban ügyek, mint például az előválasztások lebonyolítása, vagy a szavazóköri delegáltak megszervezése, melyekben akár már idén is elkezdődhet a közös munka.

Korrupciós botrány miatt megbicsaklott az ellenzéki együttműködés Kispesten. A XIII. kerületben egy képviselői mandátum sorsa okozott feszültséget Önök és a szocialisták között. Az ilyen összetűzések mennyiben veszélyeztetik az ellenzéki együttműködést?

Kis mértékben. Kispest, nagy lopás. Paróczai Anikó momentumos önkormányzati képviselő feltárta, hogy az ottani vagyonkezelő vezetője – aki Gajda Péter polgármester egyik cimborája –, Don Kránitz néven egy hatvan milliós spanyol villával rendelkezik. Ebből most országos botrány van. Polgármester úr és társai Facebookon írogatnak a párttársamnak, hogy akadjon le erről az ügyről, mert jönnek a perek. Hát jó reggelt kívánok! A Momentum nem árult eddig sem zsákbamacskát. Az, hogy velünk együtt kell kormányozni, elhiszem, hogy lidércnyomás több pártra nézve. A mi választóink azonban azt várják el tőlünk, hogy ezekben a helyzetekben állítsuk pellengérre az érdemteleneket, és szedjük le ezeket a szereplőket a tábláról.

Más önkormányzatokban lát esélyt komoly konfliktusokra, érdekellentétekre?

Hajlamosak vagyunk kiemelni egy-kettőt a több mint százból, ahol komolyan vehető ellenzéki irányítás van, pedig a legtöbbjükben rendesen folyik a munka, és nincsenek komoly ellentétek.

Örülök ennek, de azt ne gondoljuk, hogy nem lesznek még konfliktusok, mert lesznek.

Nem tudom megmondani, hogy hol lesz a következő. Azt tudom, hogy a konfliktusok csapatot is tudnak építeni. Szeretem, ha van vita. Legyen az egy baráti társaságban, a párkapcsolatomban, vagy a pártban. Azt is szeretem, ha ebből konfliktus van, annak előbb-utóbb lesz egy feloldása, és lesz tanulsága is. Nem szabad ettől megijedni.          
       
Ön keresztény embernek tartja magát?

Nem hiszek intézményesített vallásban, de nagyon sokat köszönhetünk a kereszténységnek.

Mi a véleménye a Niedermüller-ügyről?

Ilyet nem mondasz, mint amit Niedermüller Péter mondott. Még kocsmában sem, nemhogy a televízióban. Röviden ezt gondolom. Minden ilyen kiszólás alkalmas arra, hogy az egyébként is brutálisan mérgező politikai polgárháborúra még rálocsoljon egy kis olajat. Ez nem hiányzik.

Niedermüller Péternek le kéne mondania, vagy elég lenne csak bocsánatot kérnie?    

Egy ilyen kijelentésért még nem kell lemondania egy politikusnak. Hibát követett el. Remélem, hogy ő is, és a többi politikus kollégám is tanult ebből. Bocsánatot kérni, hamut szórni a saját fejére, az elvárható tőle.

 

 

Az Economist négy magyar politikust nevezett meg Orbán Viktor lehetséges kihívójaként: Karácsony Gergelyt, Gyurcsány Ferencet, Dobrev Klárát és Donáth Annát. Féltékeny?

(Nevet.) Donáth Anna talán a hozzám legközelebb álló politikai harcostársam. Elképesztően tehetséges és karizmatikus politikus. Nem lepődöm meg, hogy az Economist számba vette.

Ön a Momentum elnöke, a külföldi sajtóban mégis Donáth Annát tartják alkalmasnak arra, hogy Orbán Viktorral megmérkőzhessen 2022-ben. Mit gondol, miért Donáth Anna lett az Economist egyik kedvence?

Örülök, hogy momentumos is van a listán. Donáth Anna az Európai Parlamentben fontos és látványos politikai munkát végzett az elmúlt hónapokban. Vezető személyisége a saját frakciójának Cseh Katalin mellett. Az Economist pedig egy nemzetközi sajtóorgánum, ami az európai politikát is közelről figyeli.

Ha az ellenzék amellé áll, hogy legyen közös miniszterelnök-jelölt, és a személyét előválasztással döntik el, a Momentum elindítaná rajta Donáth Annát?

A Momentum közössége ezt el fogja dönteni jövőre, de én nagyon remélem, hogy valamikor az életben Donáth Anna vállalni fog nagy felelősséggel járó hivatalt.

A másik három politikust alkalmasnak tartja a miniszterelnök-jelöltségre?

Távol álljon tőlem, hogy alkalmatlanozzak. Az fideszes tempó. Mindenkit közülük alkalmasnak tartok vezetőnek. Igaz, Dobrev Kláránál még nem láttam azt, hogy vezetett volna egy közösséget. Karácsony Gergelyt látom főpolgármesterként. Gyurcsány Ferenc pedig a Demokratikus Koalíciót vezeti, ami egy sikeres politikai vállalkozás. Hogy milyen miniszterelnökök lennének, az egy másik kérdés, amit az embereknek kell megítélniük, amikor ne adj' isten választanak a jelöltek közül.

A Momentum támogatna olyan közös miniszterelnök-jelöltet, aki nem pártpolitikus?

A mi ajtónk nyitva áll a független szereplők előtt, gondoljunk Pikó Andrásra. Csodával határos módon tudott a Momentum támogatásával nyerni Józsefvárosban. Jó példája annak, hogy egy újságíróból, egy civilből hogyan válik hetek alatt egy határozott, kemény, mégis emberarcú politikussá, aki érti a kampányok logikáját.

Akkor ez most értelmezhető úgy, hogy a Momentum Pikó András személyében megnevezett egy lehetséges ellenzéki miniszterelnök-jelöltet?

Nem vagyok benne biztos, hogy a józsefvárosiak örülnének, ha ezt mondanám. Nem is fogom. Pikó András egy lokálpatrióta a VIII. kerületben, aki 2024-ig vállalt mandátumot.

Ön vállalná a Momentum miniszterelnök-jelöltségét 2022-ben? Vagy lenne az ellenzék közös jelöltje?

Nagyon sokat kell még tanulnom, építkeznem, fejlődnöm, hogy ez reális legyen.

De van ilyen ambíciója?

Feladatokat tűzök ki magam elé, a jelenlegiek között nem szerepel, hogy miniszterelnök legyek. A jelenlegi feladatom az, hogy pártelnökként Magyarország új reményét, a Momentumot sikerre vigyem és meghatározó politikai szereplővé tegyem. Szerintem jó úton járunk ebben. Nem vagyok álszerény, adódhatnak majd új feladatok is.