Nem igaz, hogy a választási törvény tiltaná a több listát - de másban sincs igaza a DK-nak

Gyurcsány Ferenc
Gyurcsány Ferenc

Jakab Péter Jobbik-elnök hét eleji nyilatkozata megmozgatta a kissé elkényelmesedő ellenzéki oldalt, és ahogy az várható volt,

a két listára tett javaslata a Demokratikus Koalíció részéről váltott ki komoly ellenállást.

Emlékezetes, a jobbikos politikus arról beszélt kedden egy háttérbeszélgetésen újságírók előtt, hogy az ellenzéki erők sokkal több változást akaró szavazót tudnának megszólítani akkor, ha nem egy - Gyurcsány Ferenc nevével is fémjelzett - közös listán szerepelnének, hanem két országos listát indítanának; így azok is nyugodt szívvel szavazhatnának, akik elégedettek voltak a 2010 előtti korszakkal, és azok is, akik valami újat szeretnének kipróbálni a NER leváltása után.

Egyébként azzal Jakab Péter is egyetért, és ezt fogja képviselni a Jobbik is 2022-ben, hogy mind a 106 egyéni választókörzetben csakis egyetlen kihívója lehet a NER-nek.

A 106 egyéni képviselőjelölt személyében kell tehát megegyeznie az ellenzéki erőknek, ami - legalábbis az önkormányzati választások tapasztalatai alapján - nem lehetetlen feladat. Igaz, nem is lesz annyira egyszerű, mint a helyhatósági választások előtt.

Ebben a tekintetben kissé átgondolatlannak is tűnhet Barkóczi Balázs DK-szóvivő csütörtöki nyilatkozata, miszerint

"ha már egy körzetben közös egyéni jelölt indul, akkor a listának is közösnek kell lennie, ez a napnál világosabb, ez benne van a választási törvényben".

Ugyanis hiába sulykolta azt többször is az ATV vendégeként, hogy "a választási törvény kimondja, hogy ha közösen indulnak a jelöltek, akkor közös listát kell állítani", ez egyáltalán nem igaz.

Ilyen nincs a választási eljárásról szóló törvényben,

amit bizonyít az is, hogy 2018 áprilisában is volt közös lista (MSZP-P), amelynek a jelöltjeit támogatta is a DK.

Még abban az esetben sincs igaza a DK-s politikusnak, ha az ügyesen leplezett politikai csapdájára gondolunk.

Úgy tűnik, Gyurcsány Ferencék célja - legalábbis most ez körvonalazódik -, hogy

2022-ben egy jelölőszervezet lógója alatt induljon el a 106 ellenzéki képviselőjelölt (erre tett már korábban konkrét utalásokat is az exminiszterelnök),

ami ha megvalósulna, valóban nehéz helyzetbe hozná az ellenzéki oldal pártjait, illetve az általuk megfogalmazott szakmai programokat.

Ha csak egy jelölőszervezet lesz, akkor a pártok tényleg nem tudnak majd országos listát állítani.

Hiszen egy párt önálló országos pártlistájának előfeltétele, hogy legalább kilenc megyében és a fővárosban, illetve legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet tudjon állítani. A Fidesz szájzártörvénye miatt azonban a DK monopolizálási terve sem sikerülhet már teljes mértékben, hiszen az elfogadott szigorítások kimondják,

a jövőben az Országgyűlésben mandátumot szerző képviselő megbízatását annak a pártnak a színeiben (vagy függetlenként) láthatja el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerte. 

Tehát, ha 2022-ben nem indulnak ellenzéki pártok a választásokon, akkor - az eredménytől függetlenül - nem tudnak parlamenti frakciót sem alakítani. Így még a DK-nak sem lehet országgyűlési képviselőcsoportja...

A jelenlegi törvényi szabályozás viszont továbbra sem tiltja azt, hogy egy párt jelöltjét aktívan (a szavazólapon lógóval), vagy passzívan (nem indítanak rá más indulót) támogasson egy másik párt.

Ugyanakkor, ha az egyéni választókerületben több párt közösen állít jelöltet, úgy már az ajánlóíven a közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni. Ennek megfelelően a választási eredményszámítás szempontjából az illető jelölt, még ha személye egyértelműen is egy adott párthoz köthető, közös jelöltnek minősül. A közös jelölésnek a választókerületek szintjén a töredékszavazatok szempontjából van kiemelt jelentősége. (Töredékszavazatnak az a szavazat számít, amelyet az egyéni választókerületben olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben. Töredékszavazatnak minősül továbbá a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez.) Az kétségtelen, hogy több lista esetén a töredékszavazatok is szétoszlanak, ugyanakkor, ahogy arra Vona Gábor is utalt lapunknak adott szerdai interjújában, a listákon kevesebb mandátumot lehet szerezni, mint egyéniben.

Sőt, 2018-ban az ellenzék a narancsos kétharmad dacára is legyőzte a Fideszt 50:42 arányban.

Vona Gábor: a két ellenzéki lista nem demoralizál, hanem mozgósít

Vona Gábort kérdeztük arról, hogy Jakab Péter Jobbik-elnök egy háttérbeszélgetésen arról beszélt újságíróknak, hogy az ellenzéki pártok a külön listákon való elindulással sokkal több ellenzéki szavazót tudnának megszólítani 2022-ben, úgy, hogy közben a 106 egyéni választókörzetben egy jelölt mögött sorakoznak fel.

Ez alapján még az is megoldható lenne, hogy a 106 egyéni választókerületet úgy osszák le, hogy teljes ellenzéki támogatás mellett 50-ben elindul a Gyurcsány Ferenc-féle lista jelöltje a Fidesszel szemben, a másik 50 helyen pedig a 2010 utáni ellenzéki pártok (pl.: Jobbik-LMP-Momentum?) által delegált politikusok mérkőznének meg egy az egyben a kormánypártiakkal, és még arra is lenne mód, hogy olyan civilek is szóhoz tudjanak jutni, akik nem akarnak egyik párt színeiben sem megjelenni.

Az ellenzéki szavazókat pedig még inkább lehetne mozgósítani azzal, hogy lehetőséget biztosítanak számukra azzal, hogy döntsenek a 2022 utáni Magyarország jövőjéről.