"Tudomásul kell venni, a Jobbik a vidék pártja volt, és ezt a szerepünket vissza kell szereznünk"

Lejer Zoltán
Lejer Zoltán

A Jakab Péter vezette új elnökség Lejer Zoltán pályázatát választotta ki, így a Bács-Kiskun megyei regionális igazgató lett a Jobbik új pártigazgatója. A politikus az Alfahírnek beszélt a legfontosabb terveiről, többek között arról, hogy a párt visszaszerzi a vidéki pozícióit, illetve azt is kijelentette, hogy egy éven belül már látványos eredményei lesznek a bevezetésre váró innovációinak. Interjú.

 

A pártelnökök, vagy a frakcióvezetők jobbára a nyilvánosság előtt szerepelnek, adott esetben velük azonosítják a pártjukat, pont ezért népszerűek, vagy épp népszerűtlenek. A pártigazgatók munkája azonban nélkülözi ezt a fajta rivaldafényt. Mennyire fontos ez a pozíció egy párt működésében?

A párigazgató végzi azt az operatív munkát, melynek eredményeként egy adott politikai üzenet eljut a választókhoz. Ugyanakkor egy pártigazgató nem felejtheti el azt sem, hogy egy párt pontosan annyit ér, amennyi keze, lába van. Elengedhetetlen a tökéletesen működő, hálózatba kapcsolt pártszervezet egy országos párt mögött, a vidéki alapszervezetek megkerülhetetlen szerepvállalásával.

 

Rendhagyó volt a kiválasztása, hiszen a Jobbik új elnöksége pályázatot írt ki a pártigazgatói tisztségre, versenyeztetve egymással az elképzeléseket. Milyen tervekre mondott igent az elnökség?

A koncepcióm alaptétele, hogy ne egy ember irányítson, a feladatokat együtt kell végrehajtani, mert ahol több szem, több fül van, ott több az ötlet is, és azokból már ki lehet választani a minden szempontból legjobb javaslatot.

Úgy kell átszervezni a Jobbik egész struktúráját, hogy az összes pozícióba a megfelelő, az alkalmas jelölt kerüljön.

Ehhez viszont csapatként kell működni a pártigazgató helyettesekkel, a regionális igazgatókkal, a választókerületi, valamint a megyei elnökökkel. Ez aktív, folyamatos munkát igényel. A pályázatomban innovációként az is szerepelt, hogy két helyettessel képzelem el ezt a munkát. Nem neveztem meg jelölteket, de az elnökségi meghallgatások során egyértelművé vált, hogy Faragó Tamás és Tokody Marcell koncepciója áll az enyémhez a legközelebb. Elvállaltak a felkérést. Egyébként két teljesen eltérő karakterű emberről beszélünk. Faragó Tamás eddig operatív jellegű munkát végzett, szervezőként, kampányfőnökként tevékenykedett a Jobbikban, míg Tokody Marcell területe az adminisztráció, amit nem spórolhat meg a pártigazgatóság. A pártszervezésnek és a tagság nyilvántartásával kapcsolatos folyamatoknak párhuzamosan kell haladnia.

 

Tehát, ha jól értem, a Jobbik elnöksége egy tudatos hálózatépítést vár el az Ön csapatától?

Igen. Látni kell, a párt alapját az alapszervezetek adják, és az ezekben dolgozó emberek munkája nélkülözhetetlen. Ezt a gyakorlatban is meg kell mutatnunk. Emellett törekednünk kell a hálózatosodásra is. Azokat a vidéki településeket is a hálózatunkba kell rendezni, ahol nincsen alapszervezetünk, de nagyon jó egyéni tagjaink, vagy szimpatizánsaink vannak. Ha ezt meg tudjuk tenni, és erre most minden lehetőségünk adott, akkor ki tud épülni az országos lefedettség. Ebben az esetben bárhol, bármilyen konstellációban indul is a Jobbik, ütőképes csapatokkal tud a kampánynak nekivágni.

E tekintetben hogy áll jelenleg a párt?

Az új pártigazgatósággal már kiírtuk a regionális igazgatói pályázatokat, amelyek minden tagunk számára nyitottak. A regionális igazgatók után következik a választókerületi elnökök, szervezők kiválasztása. Amíg a középvezetőink kinevezése zajlik, a regionális igazgatók már megkezdhetik a teljes felmérést az emberállomány és a szimpatizánsok tekintetében, megyére lebontva.

Így a szervezet leggyengébb pontjain tudunk először beavatkozni, és lépésről lépésre tudjuk folytatni a rendszer építését.

 

Már többször hangsúlyozta a vidéki alapszervezetek szerepét. Gondolom, nem véletlenül.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Budapestnek kevesebb szerepet szánnánk,

de tudomásul kell venni, a Jobbik a vidék pártja volt, és ezt a szerepünket vissza kell szereznünk, vissza kell találnunk a vidéki emberekhez.

Nem szűkülhet le egyik pártnak sem a mozgástere a fővárosra, vagy a megyeszékhelyekre. A Jobbik meg főleg nem teheti ezt meg. Az összes vidéki településre, kis falvakra, kis városokra nagy hangsúlyt kell helyeznünk, mivel a Jobbik tömegbázisa vidéken van. Kétségtelen, ezután hangsúlyosabb lesz a vidék szerepe a Jobbik működésében.

Kinevezése után beszélt a párton belüli kommunikáció javításán is. Ez nyilván elengedhetetlen egy jól működő szervezet esetében.

Egy olyan kommunikációs platformot fogunk létrehozni, amit jogosultsági szintenként, de bármelyik tagunk elér az ország bármelyik részéről. Célunk, hogy az országgyűlési képviselőtől az egyéni tagokon keresztül mindenki egy felületet használjon, mert csak így lehet biztosítani, hogy a tagság felől érkező kérések, észrevételek, új ötletek becsatornázásra kerülhessenek. Egycsatornás, a XXI. századi elvárásoknak megfelelő kommunikációra van szükség ahhoz, hogy napi szinten el tudjuk érni a tagságot, és a tagságnak is minket.

 

Jakab Péter korábban elismerte, hogy informatikai téren vannak lemaradásai a Jobbiknak. Ezek szerint beruházásokkal tervez a párt?

Mindképpen fejleszteni kell az informatikai hálózatunkat, a több éves lemaradást be kell hoznunk.

 

Hálózatépítésről és informatikai fejlesztésekről beszélgetünk. Az előttünk álló maximum 2 év elég lesz erre?

Két hat hónapos periódussal számolok.

Az első félév a középvezetőink pozícióba állításáról, illetve a vidéki körzetek pontos felméréséről szól, a második etap pedig a fejlődésé lesz.

Persze, a második ciklust korábban is el lehet kezdeni ott, ahol már erre adottak a feltételek. Szerintem a második félév végére, tehát egy éven belül jelentős javulást tapasztalhatnak a Jobbik tagjai a kommunikációban, a hálózatosodásban, és az infrastruktúrában is látványos eredménye lesz a munkánknak.

 

Új arcok feltűnésével, szerepvállalásával is számol az elnökség. Ez jelenti azt is, hogy olyanokat is megpróbálnak a Jobbikhoz csábítani, akik most még nem foglalkoznak közvetlenül a politikával?

A pártigazgatás legfontosabb része, hogy olyan emberek kerüljenek be a hálózatba, akik nagyon jó szervezők. Már csak ezért is fontosak az alapszervezetek, mert ezek biztosítják belépőpontokat a politikába. Örülnék neki, ha a kiírt pályázatokra olyanok is jelentkeznének, akik nem vállaltak eddig sem helyi, sem pedig középszinten pozíciót, vagy pedig úgy érzik, hogy motiválja őket a feladat, az új koncepció, az új szemlélet, és hajlandóak belépni a pártba. Mi teret adunk nekik, előnyökkel járhat, ha új szemlélet is megjelenik egy szervezet mindennapjaiban. Én azt várom, hogy új arcok fognak feltűnni a Jobbik szervezeti rendszerében és a politikájában is.

Tudjuk, hogy a politika verseny, és az Ön csapatának a feladata, hogy Jobbik 2022-re a legütőképesebb ellenzéki párt legyen. Mikor mondaná azt, hogy elégedett a munkájával?

Ha 2022-ben, a kampány kezdetén bármelyik választókerületben is indul el jobbikos országgyűlési képviselőjelölt a Fidesszel szemben, ott a helyi szervezeti háló 100 százalékban végre tudja hajtani az összes olyan kampánymechanizmust, ami a jelöltünket sikerre visz. Akkor leszek igazán elégedett, ha ez mind a 106 körzetben megvalósul, és ha nekünk lesz a legnagyobb vidéki hálózatunk.

Rengeteg munkával jár ez, ugyanakkor az is világos, hogy a szervezet bővítésének hatékonyságát nemcsak a pártigazgató személye határozza meg. Nagyban befolyásolja azt, hogy a Jobbik politikája, és a Jobbik politikusai milyen munkát végeznek.

Minél erőteljesebb, karakteresebb politikát tud a Jobbik képviselni, annál nagyobb lesz az az emberállomány, szimpatizánsi, tagsági kör, ami aztán Jobbik munkáját fogja segíteni a kampány alatt.

Ez a kettő egymás mellett párhuzamosan kell, hogy haladjon.

 

És erre megvan most az esély is?

Én úgy tapasztaltam, hogy Jakab Péterben is ugyanezek a célok fogalmazódtak meg: erős politikai üzenetekkel, erős politikai aktivitással, és egy professzionális hálózattal egy igen ütőképes csapattal fog felállni a 2022-es választásokra a Jobbik.