A Fidesz igyekezett lerázni a vereséget, de így is komoly hatása lehet az időközi választásnak

Jó döntésnek bizonyult a kormánypártok szempontjából, hogy a miniszterelnök az évértékelő beszédét a Dunaújváros-környéki időközi országgyűlési választás napjára időzítette. Három csapás: a 2018. áprilisi országgyűlési és a 2019. októberi önkormányzati választás óta harmadik alkalommal maradnak alul a kormánypárti jelöltek Dunaújvárosban. A vereséget ugyan nem tudta megakadályozni a Fidesz, de igyekezett kihúzni annak „méregfogát”, nehogy a győri időközi polgármester-választási győzelem után ismét egy kudarcélmény (újabb „Jászberény”) terhelje lélekben, nyilvános önvizsgálatra ösztönözve a kormánypárti holdudvart. Nem biztos, hogy ez a hárítás teljes egészében sikerült.

A mostani ellenzéki győzelem még alacsony részvétel mellett is szimbolikus erejű, hiszen a Fidesz jól érzékelhetően beárazta a vereséget, és ennek megfelelően sem pártszínekben induló jelöltet nem állított, sem olyan intenzitású kampányt nem folytatott a Fejér megyei 4. számú egyéni választókerület egészében, mint a győztes ellenzéki jelöltet támogató pártok és aktivista-hálózatuk.

A jelöltállítás körüli zavar is azt mutatta, komoly problémákkal küzd a választókerületi Fidesz. Fontos megjegyezni, hogy a választókerület központját adó Dunaújvárosban 9 év regnálás után omlott össze a kormánypárt – úgy, hogy tavaly ősszel képviselői csak kompenzációs listáról ülhettek a megyei jogú város közgyűlésébe.

Az októberben összellenzéki támogatással, a Rajta Újváros! Egyesület színeiben 56,36%-os szavazataránnyal polgármesterré választott Pintér Tamás 2018 áprilisában a Jobbik jelöltjeként, az ellenzéki (taktikai) átszavazásból is profitálva csaknem 4 százalékponttal (43,53%) előzte meg a Fidesz színeiben induló Galambos Dénes országgyűlési képviselőt, megszerezve a mandátumot.

A 2018 április 8-i általános országgyűlési választás 69,41%-os összesített, választókerületi részvételi arányához és napközbeni, időszakos részadataihoz képest meglehetősen alacsony érdeklődés mellett zajlott a most vasárnapi időközi választás, a két részvételi görbe dinamikáját tekintve egy szétnyíló ollót láthattunk.

Kérdéses volt, hogy a vártnál gyengébb részvétel (végül valamivel 30% alatt maradt) miként hat majd a szavazatarányok alakulására. Láthatóan a választópolgárok is beárazták a kormánypártok vereségét. Ez a körülmény a kevésbé támogatott jelölt számára biztosíthatott volna előnyt abban az esetben, ha az ő szavazói motiváltabbak a választókorú népesség átlagos részvételi hajlandóságához képest. Ugyanis nem volt mindegy, hogy inkább a Kálló Gergelyt támogatók egy része marad otthon (mivel a biztosra vett győzelem miatt nem érzik szükségét a megjelenésnek), vagy a kormánypártok által támogatott Molnár híveinek egy csoportja (mivel nem hisznek a győzelemben).

Ha egymás mellé helyezzük a 2018 április 8-i és a 2020. február 16-i eredményeket, azt láthatjuk, hogy az immár több ellenzéki pártlogóval induló Kálló Gergely 56%-os eredményt tudott elérni (hasonló arányú győzelem ez, mint amit tavaly októberben Pintér Tamás polgármesterré választásakor elért, persze az „almát a körtével” esete ez) – 12-13 százalékponttal jobbat, mint ’18 áprilisában a Jobbik jelöltje.

A Fidesz által támogatott, független Molnár Tibor viszont kb. 2 százalékponttal ért el gyengébb eredményt most, mint a Fidesz logóval induló Galambos Dénes a legutóbbi országgyűlési választáson (igaz, ahogy azt már említettük, jóval alacsonyabb részvétel mellett). Ez alapján nem mondható el, hogy érdemben gyengült volna a kormánypártok szavazóbázisa. Az viszont elmondható, hogy az ellenzéki együttműködés komoly pluszt hozott az ellenzéki jelöltnek, aki már nemcsak a relatív többséget tudta elérni (mint ’18-ban), de 56%-os eredmény mellett, meggyőző, 18 százalékpontos fölénnyel szerzett mandátumot.

Ha települési szinten vizsgáljuk az eredményeket, Adonyt magabiztosan hozta Molnár Tibor, Dunaújvárosban minden körzetben Kálló Gergely nyert (nem egy körzetben 70% körüli vagy feletti aránnyal), Ercsiben 8-ból 2 körzetben kapott többséget Kálló, Iváncsát nagy többséggel hozta Molnár (aki e település polgármestere). Kulcson kiélezettebb küzdelemben Kálló kerekedett felül, Nagyvenyimen 5-ből 3 körzetben Kálló nyert, Perkátán 4-ből 3 körzetben Molnár kapott többséget, Pusztaszabolcs minden körzete többségében Molnárra szavazott, míg Rácalmásé Kállóra.

Az ellenzéki pártok méltán örülhetnek a sikernek, újabb visszaigazolásként értelmezve azt a 2022-es felállásra való tekintettel is,

míg a kormánypártok hangsúlyozhatják, hogy érdemben nem gyengültek tovább a választókerületben, és megfelelő jelölttel, intenzívebb terepmunka mellett (várhatóan új választókerületi elnökkel) jobb eredményt is képesek lehetnek majd elérni. A relatíve alacsony részvételre a vesztes fél gyakran hivatkozási alapként tekint. Valószínűleg ezúttal is hallhatjuk majd tőlük, hány kormánypárti szavazó maradt „kényszerűségből” otthon.

A cikk szerzője politológus.