A húsvétot megelőző negyvennapos időszak, a nagyböjt a mai nappal, hamvazószerdával kezdődik. (A vasárnapok nem minősülnek böjti napnak.) A keresztény világ ekkor bűnbánatra hívja fel a híveket, illetve különféle módon önmegtartóztatásra szólít fel.
A katolikusok számára hamvazószerda, valamint nagypéntek úgynevezett szigorú böjti nap, ekkor a felnőttek egy nap csupán háromszor étkezhetnek, ebből egyszer lakhatnak jól, és tartózkodniuk kell a hústól. A nagyböjt többi pénteki napján csak ez utóbbi kitételt kérik a hívektől.
Az előírás nem vonatkozik a gyermekekre, azokra, akik egészségügyi okokból ezt nem tehetik meg, valamint azokra sem, akik nem maguk választják meg ételüket (például menzán étkeznek). Tőlük az egyház egyéb módon vár önmegtartóztatást.
A nagyböjt annak az emlékezetére épül, hogy Jézus nyilvános működése előtt negyven napra visszavonult a pusztába.
A hamvazószerda az elmúlásra emlékeztet: a katolikus liturgiában a pap ekkor az előző évi virágvasárnapi szentelt barka hamujával keresztet rajzol a hamvazkodó hívek homlokára ezen szavak kíséretében:
Emlékezz, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!