Öt év nyolc hónap az „illedelmesen kopogtató” afgán erőszakolónak

Öt év nyolc hónap az „illedelmesen kopogtató” afgán erőszakolónak

Öt év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán első fokon, nem jogerősen azt a menekült afgán férfit, aki

szexuális aktusra kényszerített egy nőt

2018-ban Budapesten, egy belvárosi török gyorsétterem mosdójában.

A bíróság megállapítása szerint a férfi 2018 szeptemberében megerőszakolta a munkahelyének, egy belvárosi török gyorsétkezdének a személyzeti mosdóját használó nőt, majd elmenekült az országból. Elkövette továbbá a szeméremsértést is azzal, hogy a VII. kerületben egy nőnek a nemi szervét mutogatta, és egy harmadik nőt szintén a VII. kerületben akarata ellenére az utcán megfogdosott, ölelgetett, csókolgatott.

A vádlott az eljárás során a gyorsétteremben történt aktust beismerte, de azt mondta, nem történt erőszak, a másik két eset elkövetését azonban tagadta.

Az ügyészség letöltendő börtönt és kiutasítást kért a vádlottra, akinek

az oltalmazotti státuszát tavaly júliusban megszüntette a menekültügyi hatóság, és kiutasították az országból,

az Alkotmányvédelmi Hivatal álláspontja szerint ugyanis Magyarországon tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

A védő szerint a szexuális erőszak sértettjének vallomása nem volt következetes, a nő semmilyen sérülést nem szenvedett el, és a „testi ellazult állapota” is arra utal, hogy a beleegyezésével történt az aktus.

A vádlott, S. B. Ahmad az utolsó szó jogán azt mondta, igazságtalannak érzi, hogy erőszakosnak, agresszívnek gondolják, pedig nem követte el azt, amivel vádolják. Hozzátette: azért menekült el, mert nem beszélte a nyelvet, nem ismerte a magyar jogszabályokat, az itteni életmódot, és félt, hogy ugyanúgy megverik a rendőrök, mint Bulgáriában.

Azt kérte, ha kiutasítják az országból, akkor Szerbiába és ne Afganisztánba kelljen mennie, mert ott veszélyben lenne az élete.

A bíróság szerdán bűnösnek mondta ki a férfit a szexuális erőszak vádjában és szeméremsértésekben is. A bíróság szerint a vádlott védekezése a szexuális erőszak vádja ellen „szürreális” volt, életszerűtlen, ráadásul a menekülése is arra utal, hogy tudta, nagy bajban van. A sértett vallomása ugyanakkor életszerű, következetes és hihető volt, a traumatizáltság jeleit még a tárgyaláson is mutatta. Emellett a bíróság szerint semmit nem nyert volna a hamis tartalmú feljelentéssel, ezért a bíróság elfogadta vallomását.

A külsérelmi nyom hiányával kapcsolatban a bíróság elfogadta a sértett elmondását, amely szerint az aktusra úgy került sor, hogy a nő a vádlott fokozódó fenyegetésének hatására felhagyott az ellenállással. Emellett a vádlott nemi szerve „félig kemény állapotban” volt, maga az aktus rövid volt, ezért életszerű, hogy nem okozott sérülést – állapították meg.

A második vádponttal kapcsolatban a bíróság elfogadta a sértett vallomását, amely szerint felismerte az elkövetőt S. B. Ahmadban. A harmadik vádpontban a bíróság szerint Ahmad ugyancsak felismerhető, a vádlott látható a kamerafelvételen. A bíróság itt nem látta bizonyítottnak a súlyosabb szexuális kényszerítést, ezért szintén szeméremsértésben mondta ki bűnösnek a férfit.

A PKKB mindezek alapján 5 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte a férfit, aki

legkorábban büntetése kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Emellett hat évre kiutasította Magyarország területéről.

Az ítélet ellen az ügyészség a szexuális kényszerítésben való bűnösség megállapításáért és a büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett. A férfi letartóztatását a bíróság fenntartotta a szökés-elrejtőzés veszélye miatt.

A bíróság indoklásában hangsúlyozta: az eljárásnak semmi köze ahhoz, hogy a vádlott külföldi állampolgár.

Máskor is viselkedett már szeméremsértően az „illedelmesen kopogtató menekült"

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az afgán férfi 2018. június 1-jén 22 óra 30 perc körül Budapest VII., Dohány utcában, illetve 2018. június 20-án a hajnali órákban szintén Budapest VII., Király utca és a Lövölde tér közötti területen szeméremsértő módon viselkedett - olvasható a rendőrség honlapján.

Sarhadi Bilal Ahmad nem illegálisan tartózkodott Magyarországon, az ő személyét a magyar hatóságok vizsgálták, majd ezután engedték be hazánkba. Orbán Viktor szavaival élve:

nem törte ránk az ajtót, hanem „bekopogtatott a határátkelőn”, azzal, hogy védelemre szorul.

Sarhadi Bilal Ahmad a bűncselekmények elkövetése után, 2018 szeptemberében elmenekült Magyarországból, Linz környékén, egy Frankfurtba tartó vonaton fogták el.

(MTI nyomán)