Szakszervezetek: a kkv-k kiesése olyan munkanélküliséget okoz, amire nem lesz megoldás az átképzés sem

munkás

„A cél az, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, mi annyi munkahelyet hozzunk létre”

- mondta Orbán Viktor miniszterelnök, miután ismertette gazdaságvédelmi akciótervét, amellyel a kormány a munkahelyeket és a magyarországi vállalkozásokat kívánja megvédeni. Azonban hiába az eddig már részben bevezetett adókönnyítések, illetve átütemezések, a járvány miatt nehéz helyzetbe került ágazatok, főleg a kisvállalkozások, továbbra is bizonytalan helyzetben vannak.

Többségük a megszűnés határára került és nem tudják, hogy őket miként érinti majd a kormányfő szerint alapvetően német mintára készült, de sajátosan magyar formában megvalósuló intézkedés-sorozat.

A kkv-k fejlesztése most fontosabb, mint valaha

A szakszervezetek szerint jelentős változásokra számíthatunk a járvány után a munkaerőpiacon. Az érdekvédők azt várják a kormánytól, hogy ezeket a változásokat olyan emberi és anyagi tőkével támogassa meg, amely képes lehet nemcsak a közeljövő kihívásainak megfelelni, hanem valóban előremutató módon adhat biztos hátteret a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt. Ez leginkább a kis és közepes vállalkozások (kkv) esetében lehet létfontosságú, mert ha hagyják tönkre menni ezt a szektort - például a multik javára -, akkor újraindítani ezeket a vállalkozásokat sokkal nehezebb lesz, mint most megtartani. Kordás László, a legnagyobb szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke arra számít, hogy a járvány után jelentős mértékben emelkedik a munkanélküliség, amely aztán visszaesik, de így is sokan maradnak jövedelem nélkül. Az MASZSZ elnöke szerint

elvben nem lehet gazdasági akadálya a kormány tervezett intézkedéseinek.

"Ha folyton azt halljuk, hogy az elmúlt száz év legsikeresebb tíz éve áll mögöttünk, akkor talán számíthatunk arra, hogy a kormány képes lesz megvédeni a munkahelyeket és európai szintre emeli majd a béreket is"

- közölte az Alfahírrel Kordás László. Az érdekképviselet vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy most a munkaviszonyok megőrzése a cél, és az, hogy ne maradjon senki jövedelem nélkül, de úgy vélte, a gazdaságvédelmi akcióterv egyes részletei túlságosan differenciáltak, míg vannak olyan elemek, például az adózásnál, ahol inkább az egyszerűsítés lenne célszerűbb.

"Német modellre hasonlító megoldást vártunk, de ez a sajátosan magyar kicsit rosszabb lett"

- mondta Kordás László.

Szintén a - munkavállalók több mint ötven százalékát foglalkoztató - kisvállalkozások megerősítését nevezte az egyik legfontosabb feladatnak a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) elnöke. Antalffy Gábor szerint jó hogy itt vannak a multik, de az a magyar kisvállalkozó, aki fenntart 20-30 munkavállalót, arányaiban is nagyobb értéket teremt, csakhogy nincs mögötte tőkeerős anyavállalat.

"Ha a kormány nem segít ezeken a kkv-ken, akkor ezek a vállalkozások elveszítik a piacukat és utána nagyon nehéz lesz újraindítani a cégeket. Egy részük, legfeljebb fél évig bírja bevétel nélkül, de többségük, a legkisebbek csak 2-3 hónapig"

- mondta az Alfahírnek nyilatkozó KISOSZ elnök. Antalffy Gábor felidézte, a kormányzat stratégiájában is szerepel a generációváltás a kkv szektorban, de ha a járvány után ez az ismert okok, és a kormány mulasztása miatt elmarad, akkor nagyon sok munkáltatót veszíthetünk el, ami

olyan munkanélküliséget eredményezhet, amit az átképzések sem lesznek képesek ellensúlyozni.

Kerestük a szakmai érdekképviseletek is, hogy megtudjuk, milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket várnak a kormánytól. E-mailben elküldött kérdéseinkre még nem adtak választ.