Ásott kút és csatorna mellett ásták el a madárinfluenza miatt elhulott baromfitetemeket?

Fotó: Majsa.info/Dabis Tibor
Fotó: Majsa.info/Dabis Tibor

Több tízezer kacsát kellett levágni egy kiskunmajsai és egy tázlári baromfitelepen. A tetemeket mindkét helyen sietve el is földelték, úgy tudjuk, hogy az egyik helyszínen ásott kutak, tanyák és egy esőcsatorna közelében. A Nébih szerint viszont az elföldelésre vonatkozó feltételek mindenhol biztosítottak voltak, így a felszín alatti vizeket nem veszélyeztette a tevékenység.

Ahogyan arról lapunk is beszámolt, újra felütötte fejét hazánkban a madárinfluenza. Így történt Bács-Kiskun több baromfigazdaságában is, ahol az állategészségügyi szakemberek több mint 22 ezer pecsenyekacsa leölését meg is kezdték.

Több ezer kacsát földeltek el egy kiskunmajsai telepen

Több ezer kacsát földeltek el egy kiskunmajsai telepen - írja az egyik helyi hírportál, a majsa.info. Eddig az uniós szabályokkal összhangban elszállították a leölt állatokat, most az oldal szerint a település határában temetik a dögöket nagygépekkel. Ez az eljárás a vonatkozó jogszabályok alapján illegális, ugyanis az uniós jog tiltja az állati hulladék elföldelését és dögkutakba helyezését.

A fertőzött állatokra szigorú megsemmisítési eljárás vonatkozik: az előírások szerint a szárnyasokat egy erre kijelölt megsemmisítőbe kellene szállítani, ám a hatóság indokolt esetben dönthet az elföldelés mellett.

Így történt Kiskunmajsán és Tázláron is. A Majsa.info munkatársai meg is örökítették az egyik esetet, a képeken jól látszik, hogy munkagépekkel ásott gödrökbe markolóval öntik az elhullott állatokat.

Fotó: Majsa.info/Dabis Tibor

Aggódnak a helyiek

Azonban a sietős elföldelés további kérdéseket is felvet, ugyanis információink szerint az egyik ilyen gödör ásott kutak, tanyák és egy esőcsatorna közelében van. A helyiek ezért most aggódnak, hogy a tetemek miatt a talajvíz is megfertőzödhet, ez pedig nemcsak a haszonállatokra, de a környékbeli lakosokra is veszélyes lehet.

A Hvg.hu-nak egy baromfitelepen dolgozó gazdálkodó is nyilatkozott, aki mint mondta: érthetetlen számára a művelet, mert ha ő egyetlen libát elásna az udvarán, akkor súlyos bírságot rónának rá a hatóságok. Az állati tetemek kezelésére ugyanis szigorú szabályok vonatkoznak, azokat megfelelően kell tárolni, majd a megsemmisítőbe kell szállítani.

A portál kérdéseire a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal azt válaszolta, hogy indokolt esetben el lehet térni a szállítás utáni megsemmisítéstől. A hatóság most indokként a járvány lassítását, a tetemek mielőbbi ártalmatlanítását hozta fel. Azt írták, hogy az erőforrásokat figyelembe véve, a szükséges engedélyekkel és környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartva, megfelelő kockázatelemzés után döntöttek a Kiskunmajsán a 22 ezer állati tetem elföldeléséről. 

A lapnak egy állategészségügyi szakértő azt mondta, hogy mivel a madárinfluenza miatt megnőtt a megsemmisítők forgalma, emiatt most kevés a kapacitás is. 

"Ezért a kisebbik rosszat választották a hatóságok: inkább elássák a madártetemeket, mintsem azok napokig várjanak a telepeken arra, hogy a megsemmisítőkbe szállítsák őket"

Fotó: Majsa.info/Dabis Tibor

Társadalmi és járványügyi szempontból is aggályosnak tartjuk a védekezés ezen formáját, hiszen főleg Kiskunmajsán a lakott területekhez nagyon közel földelték el az állatokat - mondta érdeklődésünkre Kollár László, a kiskunfélegyházi Veled a Városunkért Egyesület jobbikos képviselője. 

"Nem nyugtatta meg a helyi lakosokat a Nébih tájékoztatása, misszerint itt minden rendben van. Tartanak attól, hogy a vízbázis is megertőződhet" 

- tette hozzá. A politikus emlékeztetett, hogy ezen a környéken nagyon sokan locsolnak, öntöznek, sőt, mivel nagyon sok olyan tanya is található a közelben, amit nem kötöttek rá ivóvízhálózatra, ezért sokan ásott kútból nyerik az ivóvizet. 

Kiemelte: a környéken rengeteg család él kisállattartásból, ezért is lenne fontos a megfelelő tájékoztatás. 

"Azonban szinte semmilyen tájékoztatást nem adott az iletéses szerv"

- mondta.

Mint ismert, az elmúlt hónapokban újra megjelenő madárinfluenza miatt már másfél millió állatot kellett megsemmisíteni. A járvány főként Csongrád és Bács-Kiskun megyében terjed, a Nébih korábbi tájékoztatása szerint már 121 telepen kellett leölni az állatokat. 

Nébih: Az állatok leölése és az ártalmatlanítása minden esetben az állategészségügyi hatóság irányításával és felügyeletével történik

Kérdéseinkre válaszolva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megerősítette, mindkét telep esetében madáinfluenza miatt kellett felszámolni az állományt és helyben elföldelni a tetemeket.

Mint írták: 

"Az illetékes járási hivatal az általa kiadott leölési határozatban intézkedett az állatok leöléséről és helyben elföldeléssel történő  ártalmatlanításáról. Az állatok leölése és az ártalmatlanítása minden esetben az állategészségügyi hatóság irányításával és felügyeletével történik. Minden egyes helyben elföldeléssel történő ártalmatlanítás során a terület kijelölését az illetékes hatóságokkal történő egyeztetés előz meg"

A hivatalnál érdeklődtünk az elföldelés részletes szabályairól is. Tájékoztatásuk szerint "a terület kijelölésénél több szempontot kell figyelembe venni, ezért is előzi ezt meg az illetékes hatóságokkal történő egyeztetés. Ilyen feltétel, hogy az állatok elföldelése úgy végezhető, hogy a talajvíz legmagasabb szintje és a gödör alja között legalább egy méter távolságnak kell lennie. Ugyancsak előírás az
elföldelés helye és a szomszédos ingatlan határvonala között legalább 1,5 méteres távolság megléte. Fóliára
vonatkozó előírás nincs.

Kiemelték: ezek a feltételek mindenhol biztosítottak voltak, így a felszín alatti vizeket nem veszélyeztette a tevékenység, emellett megerősítették: az ártalmatlanítást végző személyek egészségvédelme kiemelten fontos, ezért a tevékenységhez az állategészségügyi hatóság  a védőfelszerelést biztosítja.

Azután is érdeklődtünk, hogy ki adott engedélyt az elföldelésre, a hivatal válasza szerint:


"Az illetékes járási hivatal az általa kiadott leölési határozatban intézkedett az állatok leöléséről és helyben elföldeléssel történő ártalmatlanításáról. Mindez a Bács-Kiskun Megyei Helyi Járványvédelmi Központ és a Nébih Országos Járványvédelmi Központja irányításával és koordinálásával történt."