Győrffy Dóra: A rendkívüli időszakban közvetlen segítséget kell nyújtani azoknak, akik rászorulnak

Tizenöt közgazdász egy petíciót fogalmazott meg a kormány felé, bírálva az ő gazdaságmentő csomagjukat. Ennek egyik aláírója Győrffy Dóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, aki Skype-on adott interjút az Alfahírnek.

A közgazdász asszony hisz benne, hogy vannak olyan közös érdekek, melyek függetlenek a pártpolitikától, tehát

vannak olyan közös minimumok, melyeket mindannyian vallunk.

Győrffy Dóra elárulta, az ötlet Mellár Tamástól származik, akit a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottsága révén ismer. Mellár kereste meg a különféle világnézeteket (konzervatív és liberális) valló közgazdászokat.

Hiszek abban, hogy van egy szakmai minimum, és van az országnak a közös érdeke

– húzta alá Győrffy Dóra. Kiemelte: az utóbbi időben

pártpolitikai hovatartozástól függetlenül sokan kerültek nagy bajba,

és mindenki számára fontos, hogy a válságból való kilábaláshoz a legjobb megoldásokat válasszuk.

Magyar közgazdászok szerint a gazdaság megmentéséhez nem elég a kormány eddigi válságkezelése

Magyar közgazdászok egy csoportja szerint a magyar kormány láthatóan nem érti a koronavírus-járvány okozta gazdasági következményeit, ezért nem biztosítja a megfelelő többletforrásokat. Közös nyilatkozatot adott 15 magyar ismert közgazdász a magyar kormány válságkezelő csomagjára. Véleményük szerint "Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban.

A közgazdász gárda viszont nem megszorításokat kér a kormányzattól, hanem épp azért kritizál, mert a kabinet nem hajlandó több költségvetési forrást biztosítani a rászorulóknak. Ezt az anticiklikus gazdaságpolitikát az elmúlt években többször is hiányolta a közgazdász szakma. Győrffy Dóra hangsúlyozta, a bibliai József története régre nyúlik vissza, és mindenki számára alapelv kell, hogy legyen: amikor jól mennek a dolgok, akkor gondolni kell arra, hogy ez nem marad mindig így!

A közgazdászok petíciója a kormányzati csomagot követő pár napon belül jelent meg. Őket követően a gazdaság többi szereplője, a kis- és középvállalkozások, valamint az országban működő multinacionális cégek is jelezték ellenvetéseiket. Ennek köszönhető, hogy a kormány hétfőn bejelentette, bővíti a program bértámogatási részét.

Vagyis az elmúlt egy-két hét igazolta a megfogalmazott kritikákat.

Győrffy Dóra felhívta a figyelmet a megemelkedő munkanélküliségre, amiből az következik, hogy a járvány idején a három hónapnyi munkanélküli segély időtartama rendkívül rövid. Arra a kormányzati felvetésre, hogy ezzel visszaterelnék a társadalmat a segélyezésre, Győrffy úgy reagált, hogy vis maior helyzet van, az érintettek önhibájukon kívül kerültek bajba, és alapvető társadalmi szolidaritási szempont, hogy rajtuk segíteni kell.

Nem gondoljuk, hogy a végtelenségig meg kell hosszabbítani a munkanélküli ellátásokat, azt viszont gondoljuk, hogy ne hagyjunk az út szélén több százezer embert, és segítsünk nekik átvészelni ezt az időszakot, hogy amikor rendeződik a helyzet, akkor vissza tudjanak lépni a munkaerőpiacra

– fogalmazott a szakember, hozzátéve, a csoportban vannak legitim szakmai viták akár ennek hosszáról, akár az alapjövedelem bevezetéséről.

Ezt követően kell majd azon gondolkozni, hogyan tegyük válságállóbbá a gazdaságot, mely szektorok azok, melyek túlnőttek, de a rendkívüli időszakban közvetlen segítséget kell nyújtani azoknak, akik rászorulnak – húzta alá Győrffy Dóra.

Arra a felvetésre, hogy a jegybank 3000 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagját nevezhetjük-e bankóprésnek, a közgazdász asszony azt felelte, tény, hogy pénzteremtés folyik. Ugyanakkor az infláció a pénzmennyiségből és a pénz forgási sebességéből adódik. Most ez utóbbi lassult le. Ekkora visszaesésnél viszont nem az inflációs félelmek a legnagyobbak – mondta a közgazdász. Ám – tette hozzá Győrffy Dóra – a nemzeti valuta is sérülékeny, a kamatokat sem lehet megemelni, mert nagyon sokan eladósodtak, és a hitelek fizetését is el kell kezdeni januárban.

Háromezer milliárdot pumpál a gazdaságba a jegybank

Ötpontos csomagot jelentett be mai, online sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György. Elsőként Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá! néven új forrásokat fognak biztosítani a mikro-, kis- és középvállalkozói (kkv) szektornak, erre 1000 milliárd forintos keretet hoznak létre. A korábbi NHP konstrukcióit úgy módosítják, hogy a maximális futamidőt 20 évre emelik, az elérhető hitelösszeg felső plafonja pedig 10 milliárd forint lesz.

Úgy véli, a kormányzat kímélni akarja a költségvetést, ezért a bankokra és a Magyar Nemzeti Bankra bízza a válságkezelést, de hitelezéssel történő kilábalás során a hitelt felvevő magyar vállalatok hátrányba kerülnek a költségvetési támogatásban részesülő nyugat-európai vállalatokkal szemben. A hiteleket pedig vissza kell fizetni, és nem lehet biztos senki, hogy a járvány véget ér július-augusztusra.

Kérdés, hogy ennek a kockázatát ki viseli – hívta fel a figyelmet Győrffy Dóra. Tehát a vállalkozó például vagy a családi házát adja garanciaként, vagy a hitelnyújtó kockáztatja, hogy bedől a hitel. Ezek mögött a hitelek mögött ugyanis nincs állami garancia.

A közgazdász asszony úgy látja, a gazdaságvédelmi csomag mellé oda kell tenni a szociális háló megerősítését és egy német mintájú munkavédelmi akciót is.