Müller Cecília: "háborús helyzet" van, ezért mindenkit, még őt is be kell vetni

Müller Cecília: "háborús helyzet" van, ezért mindenkit, még őt is be kell vetni

Az operatív törzs az Országgyűlés szakbizottsága előtt szerepelt.

Több mint 4 órán keresztül zajlott az Országgyűlés Népjóléti bizottságán az operatív törzs tagjainak meghallgatása, és bár elsősorban a közfinanszírozott kórházi ágyak felszabadítása lett volna a téma, sok új információt nem tudhattak meg a parlamenti képviselők sem.

Müller Cecília országos tiszti főorvos egy 17 oldalas kivonattal érkezett, amelyben az eddig intézkedések csak címszavakban szerepeltek. Hangsúlyozta, volt kellő időnk,

"nyertünk jó pár hetet, akár hónapot is, hogy felkészítsük Magyarországot"

- fogalmazott, hangsúlyozva: "ez egy behurcolt betegség".

A tiszti főorvos kitért arra is, hogy az eddig veszélyeztetett, sérülékeny csoportok közé tartoznak a túlsúllyal küzdő emberek is.

"Sikerült a járvány görbéjét ellaposítani, de ennek ára van. Mindennek ára van a járvány elleni védekezésben"

- utalt a korlátozó intézkedésekre. Müller Cecília szerint ez is bizonyította, hogy

"mégiscsak egy fegyelmezett nemzet vagyunk".

Szerinte elhúzódik a járvány, de azt látja, hogy ugyanannyi, vagy egy picit csökkenőben van a fertőzések száma. Most úgy tűnik, hogy nem lépünk sem az exponenciális, sem pedig a robbanás szakaszába. Ugyanakkor szerinte a korlátozó intézkedések nem hagyhatók el, mert nincsen adekvát laboratóriumi vizsgálat, amellyel egyértelműen nyomon lehet követni a járvány útját.

Rétvári Bence államtitkár (Emberi Erőforrások Minisztériuma - EMMI) többek között arról beszélt, hogy a szakértők több különféle forgatókönyvet is felvázoltak, különbözőek a becslések, a kormány szerint a legnagyobb esetszámú görbéhez kell viszonyítani. Korlátozó intézkedések nélkül 2,2 lenne a koronavírus reprodukciós képessége, ami milliós betegségszámot jelentene. Ugyanakkor az eddigi statisztikák szerint a megfertőzöttek 7-12 százaléka jelenik meg az ellátórendszerben, akiknek a 68 százaléka enyhe tüneteket mutat, és csak 2,4 százalékuknak van szüksége lélegeztetőgépre.

Megjegyezte,

"felelőtlenség lenne hirtelen mind szétosztani"

a milliószámra meglévő védőfelszereléseket, védőmaszkokat a lakosság körében, még akkor is, ha későbbiekben is érkeznek szállítógépek.

A kórházi ágyak felszabadítása kapcsán a korábbi minisztériumi álláspontot képviselte, miszerint az ágykapacitás 34 százaléka amúgy is kihasználatlan volt, 24 százalék pedig magától felszabadult (az elmaradt beavatkozások miatt), így csak 2 százalék ágy esetében kellett orvosszakmai döntést hozni (de az nem derült ki, hogy ezt az 1.300 beteg miért ne maradhatott volna a jelenlegi körülmények között az intézményekben - a szerk.). A politikus szerint senki nem vállalhatja föl, hogy kevesebb ággyal számol a koronavírus-járványra - magyarázta.

Rétvári Bence szerint "nem érdemes tragikus szenzációt keresni",

ha mégis olyan beteget küldtek haza a kórházból, akit nem lehet otthon ápolni, akkor jelenteni kell a kórházigazgatónál, vagy a hatóságoknál.

Menczer Tamás külügyi államtitkár három feladatról számolt be: modellezni kell a külföldi mintákat, most például az enyhítéseket, haza kell hozni a külföldön rekedt magyarokat (eddig 9.563 magyar állampolgárt hoztak haza, de még mindig van itt is munka), illetve az eszközbeszerzés.

"Az egész világ Kínánál áll sorba"

- hangsúlyozta a politikus. Elmesélte, hogy egyszer azért nem kaptak meg egy lélegeztetőgép-szállítmányt, mert "táskás emberek" látogatták meg a kínai cégeket, és készpénzzel megvásárolták az eszközöket, de volt olyan történet is, amikor délelőtt megállapodtak egy beszerző céggel, ám két órával később már sem a mennyiség, sem a kiszállítás dátuma, sem az ár nem stimmelt.

Menczer Tamás is ellentmondott Orbán Viktor jóslatának, egyben hangsúlyozva, hogy

"miért nem állunk minden utcasarkon, és osztogatjuk"

a maszkokat.

"Senki nem tudja megmondani, hogy ez a védekezés meddig fog tartani"

- hangoztatta, hozzátéve, hogy az egészségügyi rendszer napi milliós számban használ el védőmaszkokat.

Az ellenzéki országgyűlési képviselők elsősorban a készletek és a tesztek feloszlásáról és a kórházi ágyakról kérdezték az operatív törzs tagjait.

Konkrétan kiemelve a tatabányai kórház esetét, amely során - vélhetően - kórházi fertőzésben és/vagy COVID-19-ben hunyt el egy 41 éves kórházi alkalmazott. A hírek szerint a kórházba a fertőzést egy orvos vitte be, aki a tiroli síelésből nem karanténba ment, hanem lázasan dolgozni.

A jobbikos Lukács László György az otthonápolás támogatásáról is kérdezett, felmérték-e ennek kapacitását, áttekintik-e ennek finanszírozását. Arra is kíváncsi volt, hogy a kormány támogatja-e a kötelező maszkhasználatot a köztereken, illetve visszakapják-e a felszabadított ágykapacitást a kórházak.

Rig Lajos (Jobbik) pedig többek között arra világított rá, hogy nem lehet egy gyorstalpalón megtanítani az altatást. Azt legalább egy évig tanítják a szakképzés során. Arra is figyelmeztetett, hogy a hazaküldött beteg valóban betegágyra kerüljön, ne pedig egy heverőre.

A válaszadás az operatív törzs tájékoztatóira emlékeztetett, a kérdéseket csoportosították.

Mindenesetre Müller Cecília szerint azért lesz tömeges tesztelés a jövőben, mert az enyhítések után így akarják követni a terjedés útját. De nemcsak a tesztelések eredményei okoznak szerinte bizonytalanságot, elmondta, hogy vannak olyan esetek, hogy nem termel elegendő ellenanyagot a gyógyult szervezete, ezért bármikor visszaeshetnek.

Ugyanakkor támogatja az idősotthonok, az egészségügyi dolgozók tesztelését.

A meghallgatáson egyáltalán nem volt pozitív:

szerinte még abban sem lehetünk biztosak, hogy lecseng a koronavírus.

Elmondta, vannak olyan tudósok, akik szerint több fázisban visszatér, mások szerint szezonális lesz, vagy szelídül.

"Nincs ember, nincs tudós, becslések vannak"

- mutatott rá arra, hogy óvatosan kell enyhítő intézkedéseket tervezni.

De hogy milyen ütemben fog zajlani a kormányzati enyhítőintézkedés, azt nemsokára mindenki megismerheti.

A tatabányai kórházban zárlatot rendelt el, 53 fertőzöttről tudni, zajlik a vizsgálat.

Némileg árnyalta viszont az eddigi halálozási adatokat, amikor arról beszélt, hogy a 41 éves áldozat halálának okát még vizsgáltatja, hiszen így a többi haláleset magyarázata is megkérdőjeleződhet.

Érdekes részlet, de elmondása szerint 3D-s nyomtatóval is készítenek mintavételi pálcákat hazánkban.

Müller Cecília közölte, 16 panasz érkezett a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz beteg hazaadása miatt, de egyik esetben sem rosszindulatú rákos volt az érintett. Ezeket az eseteket kivizsgálják. 

Mivel "háborús helyzet" van, ezért mindenkit, még őt is be kell vetni, így a rezidenseknek meg kell tanulniuk a lélegeztetőgépek használatát.

Rétvári Bence államtitkár is a fokozatosságról beszélt, amikor a legnagyobb szigor mellett, de lazítani kell a korlátozásokon.

Továbbra is úgy látja, hogy megfelelő ütemterv szerint lehet osztani a védőmaszkokat, és olyan nem fordulhat elő, hogy egyszer csak elfogynak.

A kötelező maszkhasználatra vonatkozó kérdést azzal ütötte el, hogy azt már Orbán Viktor megválaszolta (a miniszterelnök akkor úgy fogalmazott Lukács László Györgynek, hogy azért nem lesz kötelező maszkot viselni hazánkban, mert nem jut minden magyarnak - a szerk.).

Az otthonápolásra nyújtott keret pedig növekedett - tette hozzá.

Érdekes, de arra a kérdésre nem felelt sem igennel, sem pedig nemmel, hogy a felszabadított kórházi ágyak további sorsával mi lesz. Csak annyit mondott, hogy az ágyakat nem vették el az intézményektől.

Egyébként azt leszögezte, a hazaadott betegek a kórházi zárójelentéseit közérthető módon kell megfogalmazni, "itt fel kell lépnünk".

Menczer Tamás végül az új magyar lélegeztetőgép-fejlesztéssel kapcsolatban megjegyezte: reményeik szerint mire ennek a vírusnak vége lesz, akkor Magyarország stratégiai kapacitással fog bővülni.