Sallói István: álmunkban sem gondoltuk, hogy 10 év alatt ilyen körülmények lesznek a magyar sportban

.
Fotó: Katona Tibor/Zalai Hírlap

Sok kritika éri a tao-támogatások miatt a magyar labdarúgást, ugyanakkor kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedben jelentős mértékben javultak a hazai labdarúgás anyagi és tárgyi lehetőségei. A múlt héten írt, a tao-rendszert kritizáló publicisztika után az Alfahírt megkereste Sallói István, a Zalaegerszegi Torna Egylet FC sportigazgatója, aki most egy interjú keretein belül beszélt arról, hogy mi a véleménye a jelenlegi hazai futballról. Sallói szerint a nagyobb állami szerepvállalásnak is köszönhetően, sikerült az alapokat rendbe tenni idehaza, de úgy véli, most már mennyiség mellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a minőségi képzésre is a hazai utánpótlásban. 

Miben változott a labdarúgás helyzete a tao 2011-es bevezetése óta?

Leginkább a saját fiamon keresztül tudnám érzékeltetni, aki az UTE-ban nevelkedett, ő most 24 éves. Dani utánpótlás szinten szinte soha nem játszott füves pályán, csak az első generációs műfüvön vagy földes pályán. Időnként vidéki kisebb csapatoknál előfordult, hogy buckás, le sem nyírt füves pályára engedték össze, de az is ünnepnapnak számított. Jellemző kép előttem, hogy a téli időszakban az egy szem műfüves pályán egyszerre egy időben 8 (!!!) csapat edzett, mert csak ott volt villanyvilágítás, illetve még a Cérna pályán lévő földes pályán. De az akkori élcsapatoknak is komoly pályagondjaik voltak. A Honvéd összesen egy darab műfüves pályával rendelkezett. A szerelést a szülők vették, a labdákat a gyerekek vitték edzésre.

Aki nincs benne, akár szülőként is, az nem tudja mennyire fontos a pálya. A gyerekek az iskola után egy elég szűk időintervallumban tudnak csak edzeni, jellemzően délután 3-tól este 7.30-ig. Tehát 4,5 óra alatt kell biztosítani az MLSZ által előírt összes csapatnak az edzéslehetőséget.

Ezek alapján könnyű átlátni, hogy mennyire nehéz megoldani a sok csapat minőségi edzését kevés pályán, ráadásul a füves pálya napi egy edzésnél többet tartósan nem bír el, ezért van szükség a sok műfüves edzőpályára, ami viszont nem az igazi, mert más rajta a játék.

Miben lépett előre az elmúlt évtizedben a futball és melyek azok a területek, ahol még mindig hiányosságok vannak?

Az elmúlt 9 év alatt nagyjából sikerült visszaépíteni a rendszerváltás után a futballtól elvett területeket, pályákat - csak Budapesten 1000 pályát szüntettek meg és lettek belőlük bevásárló központok, benzinkutak, társasházak -, így a gyerekek már megfelelő körülmények között edzhetnek és jó állapotú öltözőkben öltözhetnek. Az UTE 10 éve a Cérna létesítményben rendelkezett egy darab füves és egy darab földes pályával és mellette a Szusza Ferenc stadionban egy darab műfüves pályával. Ma összesen 12 pályája van, 4 füves, 5 nagyméretű műfüves és 3 db kisméretű műfüves.

A fiam akkori edzője a főmunkája mellett 50 ezer forint kiegészítést kapott, ezzel szemben ma már főállású edzők foglalkozhatnak a gyerekekkel, akik folyamatosan képzik magukat, nyelveket beszélnek, tanulmányutakra járnak. Ráadásul ma már az edzők munkáját a legmodernebb elemző és mérő felszerelések segítik.

A fentiek alapján úgy látom az alapokat sikerült megteremteni, ami megmutatkozott a megduplázódott focizni vágyó gyerekek számában is.

Persze tudom, hogy a közvéleményt csak az érdekli, hogy van-e minőségi játékosunk és ha nincs akkor mit sem ér az egész, de ezzel nem teljesen értek egyet. A mai gyerekeket egyre nehezebb sportolásra bírni, és megfelelő minőségű körülmények nélkül pláne lehetetlen. Ha a jobb körülmények miatt a gyerekek nagy százaléka sportol, az később akkor is hasznos lesz, ha nem lesz belőlük világsztár.

Bár hajlamos mindenki csak a focira asszociálni a tao kapcsán, de ezek a változások, a többi látványsportnál is végbementek, így a gyerekek sok sport közül választhatnak.

Ezek nagyon nagy sikerek és mi, akik benne dolgozunk,

álmunkban sem gondoltuk, hogy 10 év alatt ilyen körülmények lesznek a magyar sportban.

Ezzel együtt nem szeretném megkerülni a kérdés minőségre vonatkozó részét. Igen ma minden adott, ahhoz, hogy magyar gyerekek is játszhassanak majd topligákban, és a mennyiség mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi képzésre. A csapatok helyett nagyobb figyelmet kell kapjon az egyén a képzésben.

Több kritika is éri a tao-rendszert, mert egyesek szerint túlságosan kiszolgáltatottá vált miatta a magyar futball. Mennyire állja meg a helyét ez a következtetés?

A rendszerváltás után a sport forrásai elapadtak, és ugyan mindenki azt gondolta, a fejlett társadalmakhoz hasonlóan nálunk is kialakul a szponzorációs háttér, de valahogy ez nem következett be. A létesítmények lepusztultak, a működtetés kiszámíthatatlanná vált, a tervezés bizonytalanná.

A szülők nem igen fogadták el, hogy nekik kell finanszírozni a gyerekük sportolását, az egyesületektől várták a megoldást. A támogatók sokszor csak a saját gyerekük előmenetele miatt segítettek, ami állandó feszültséget keltett és a mai napig tévhitek táptalaja. A felnőtt futballt a tao nem igazán érinti, de nyilván az utánpótlás működtetése más forrásból nagy teher levétel a klub és a szülök számára is.

Nagyjából egy NB1-es klub bevételeinek (utánpótlással együtt) mekkora részét teszik ki a taóból, a televíziós közvetítésekből, a Szerencsejáték Zrt.-től és a jegyeladásból befolyó pénzek?

A tao infrastruktúra fejlesztésre és utánpótlás működtetésére fordítható. Minden klubnál más és más fejlesztés zajlik vagy zajlott, így nem lehet egyértelműen válaszolni erre a kérdésre. Általánosságban az NB1-es kluboknál az utánpótlás működtetése 150-300 millió között van, attól függően mennyi csapatot működtet és milyen magas szinten játszanak a csapataik. Sok helyen nem egy cég működteti a felnőtt csapatot és az utánpótlást, ezért a tao-pénzeket és a felnőtt csapat bevételeit nem szabad összekeverni, pláne egybemosni.

A klasszikus futball gazdasági modellben egyharmad részt tesz ki a költségvetésből a meccsnapi bevétel, a televíziós jogdíj és a kereskedelmi bevétel. Nálunk a meccsnapi bevétel 10% körül van, míg a központi bevétel és a szponzori bevételek fele-fele arányban.

Mennyire lehet 2020-ban piaci alapon eredményesen működtetni egy együttest Magyarországon?

Mit jelent a piaci alap? Nyereségesen? Nagyon kevés klub van a világon, ahol nyereséget termelnek. Már az is nagy szó, ha nullszaldósan, tulajdonosi támogatás (nem nevezhető befektetésnek) nélkül működik egy klub.

Még az úgynevezett topligákban is komolyan kiegészítik a költségvetést a tulajdonosok, ami kisebb ligákban teljesen általános.

Szabics Imivel is beszélgettem erről és mondtam neki, megnéztem, milyen reklámtáblák vannak a stadionukban a Sturm Graznál. McDonnalds, OBI, Raiffeisen. Mindegyik cég jelen van Magyarországon is, de egy forintot sem adnak a profi focira, pedig az osztrák liga sem jobb, mint a magyar. Egyszerűen itthon a külföldi tulajdonú multi cégek nem adnak a focira. Egy ideig mondhatták, hogy nem rendezettek a viszonyok, de az elmúlt 10 évben nem volt komolyabb szurkolói rendbontás vagy gazdasági összeomlás. Az új stadionokban rend van, tisztaság, családbarát szektorok, a média nagy terjedelemben foglalkozik a focival, tehát minden adott lenne az üzleti alapú szponzorációnak.

Abban bízom, ahogy a gyerekeknél is, kell egy kis türelem és meglesz az eredménye ennek az erőfeszítésnek és az állami szerepvállalásnak.

Korábban azt nyilatkozta, hogy akár a régió piacvezetőjévé is válhat a magyar futball. Ez alatt mit értett?

Figyelve az eseményeket a környező országokban, a futball finanszírozása komoly gondot jelenthet, így kénytelenek lesznek a jobb játékosaikat elengedni, amivel gyengülhetnek, míg mi,

ha tartani tudjuk a jelenlegi gazdasági szintet, akkor sokkal vonzóbbá válhatunk és a kupacsapataink már olyan minőségi játékosokat is leigazolhatnak, akikkel nőhet az esélyünk a nemzetközi kupákban.

Ha tartósan ott lesz 1-2 magyar csapat legalább az Európa Liga csoportkörben, az az egész futballunkra jótékony hatással lesz.

A koronavírus-járvány hosszú távon milyen hatással lehet a magyar futballra?

Ezt egyelőre még nem lehet tudni. Bízom benne, hogy a sport továbbra is stratégiailag fontos ágazat marad Magyarországon.

Csányi Sándor MLSZ -elnök szerint a szakemberek terén óriási a lemaradás még mindig. Úgy fogalmazott:
"Sokszor látunk üvöltő derviseket a pálya szélén, akik tönkretehetik egy gyereknek a futball iránti szeretetét"
Mennyire állja meg a helyét a szövetség elnökének panasza? Milyen tapasztalatai vannak az elmúlt évekből?

Nem tudom az elnök úrnak személyes tapasztalata van-e, vagy ezt csak hallotta csak, de nekem jobbak a tapasztalataim. Pont ez a hozzáállás változik az új edzőgeneráció térhódításával, ami a tao biztosította forrásnak köszönhető. Ma már életpályát jelent utánpótlás edzőnek lenni, így egyre több iskolázottabb fiatal választja hivatásnak az edzőséget.

Mi a fontosabb az utánpótlás-nevelésnél: az anyagi helyzet, az infrastruktúra vagy a minőségi szakemberek?

Ez a három szorosan összefügg egymással. Jó szakemberekhez jó anyagi helyzet kell és sok lelkes gyerekhez és őket támogató szülőkhöz pedig jó infrastruktúra. Nyilván a nap végén a minőségi szakember lesz a legfontosabb.

Magyarországon szinte minden lehetőség adott az eredményes utánpótlás-nevelésre (anyagiakat és a létesítmény helyzetét tekintve) mi az oka annak, hogy egyelőre kevés a tehetséges futballista? 

Évtizedek óta keressük erre a választ és pláne a megoldást, kevés sikerrel. A személyes véleményem az, hogy a 14 éven aluliak képzésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, és nem a 15-19 évesekre, ahogy eddig tettük, mert bebizonyosodott, hogy az már túl késő, ezért nem sikerült eddig az áttörés szakmailag. A nagy korosztályokban is inkább az egyénre kell jobban koncentrálnunk és belőlük kihozni a maximumot, nem pedig a csapateredményekre.

Sallói István 13 alkalommal öltötte magára a címeres mezt. Pályafutása során megfordult a Videotonnál, a Győrnél és a Kispest-Honvédnál is, Izraelben 6 éven át futballozott. Játékos pályafutása után dolgozott az MLSZ-nél, a Siófoknál, az Újpestnél, a Kecskemétnél is. Jelenleg a Zalaegerszeg sportigazgatója. Fia, Sallói Dániel Amerikában futballozik a Sporting Kansas City csapatánál.