A koronavírus legyőzi a háborúkat?

Szíria
A Twitteren terjedő fotó szerint egy család Szíriában, a romok között éppen iftárt tart, ez a ramadán idején a napnyugta utáni közös étkezés.
Twitter

Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját kérdeztük a koronavírus Közel-Keletre és a fegyveres konfliktusokra gyakorolt hatásairól. Interjú.

A hivatalos adatok szerint is a térségben Irán a legsúlyosabban érintett ország, de érkeztek hírek tömegsírokról és a számok kozmetikázásáról is. Reálisak a kormányzati közlések tartalmai?

Elképzelhető, hogy nem reálisak, de bizonyítani nem tudjuk. Nem feltétlenül arról van szó, hogy szándékosan hamis adatokat közölnek, az iráni vezetés sem rendelkezik feltétlenül a valódi adatokkal. Nem biztos, hogy az egészségügyi rendszerből pontos számok érkeznek, ennek több oka lehet, a tesztelés hiányától a helyes diagnosztizáláson át olyan kérdések, amelyek más országokban is felmerülnek.

Milyen gazdasági hatásai lehetnek Teheránra a válságnak? Gondolok itt például az IMF-től való segítségkérésre, vagy a közelmúltbeli hírre, mely szerint gyakorlatilag négy nullát levágnak a riál végéről és átnevezik tomanra. Megremeghet a rendszer?

Elméletileg igen, gyakorlatilag nem gondolom. A szankciók hatása durvább volt a koronavírusnál, de még nem látjuk, hogy milyen mélyre hatol a válság. A riál változtatásáról érdemes tudni, hogy ez évek óta terítéken volt, a gazdaság már a tomant használta, a gyakorlat törvénybe foglalása történt, ami nagy változást nem eredményez, az utcán is tomanban volt megadva a termékek ára. A társadalomban ez pozitív visszhangot is hozhat. A fiskális nyomás viszont látható a kormányon, ezért is fordultak segítségért az IMF-hez, ezt nem becsülném le, önmagában is elég komoly hír. A szankciók miatt eddig is resistance economy-ra voltak berendezkedve, ezzel felépítették azt a narratívát, hogy miért rossz a helyzet. Az elmúlt évek tüntetései mutatják, hogy a problémákat nem a vírus okozta, de mélyíti azokat.

Szíria egy másik végpont, papíron meglepően alacsony számú fertőzöttel. Itt példás járványügyi védekezést láthatunk vagy durva mismásolást?

Ez egy durva mismásolás. Március elején már lehetett hallani pletykákat arról, hogy milyen magas lehet a fertőzöttek száma. Az országnak gyakorlatilag három kormánya van, a központi mellett létezik a kurd vezetés és a Nemzeti Megváltás kormánya, utóbbit az al-Kaidából kilépett dzsihádisták dominálják Idlibben. Ők és a kurdok bezáratták a mecseteket, de nincs elég erőforrásuk, például kevés lélegeztetőgép áll rendelkezésre.

A kormány láthatóan nem kezeli jól a helyzetet, inkább megpróbálnak hazudni a számokról. A közösségi médiában több információ kering arról, hogy valójában hányan halhattak és betegedhettek meg. Elképzelhető, hogy az iráni katonák hurcolták be a betegséget, még február végén jártam Szíriában, az út egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy a helyieknek már elegük van, és azt akarják, hogy távozzanak az irániak, ez azóta csak erősödhetett. Damaszkusz a szankciók feloldását kéri a vírusra hivatkozva, itt azt láthatjuk, amit több ország esetében is, a kormány megpróbálja a saját javára fordítani a helyzetet.

A hivatalos adatok szerint Iránban, a cikk megjelenésének idején 101 650 fertőzöttet tartanak nyilván, 6418 elhunyt és 81 587 gyógyult mellett. Ezzel az iszlám köztársaság a Közel-Kelet legfertőzöttebb országa. A kormányzati közlések szerint Szíria a legkevésbé érintett a maga 45 azonosított koronavírusos betegével és 3 elhunytjával.

Milyen hatást gyakorol a vírus a fegyveres konfliktusokra, láthatunk csökkenő tendenciát?

Nagyon zavaros, amit empirikusan megfigyelhetünk. Számos országban retorikai szinten alábbhagytak a harcok az ENSZ-főtitkár globális tűzszüneti felhívása után. Afrikai és például fülöp-szigeteki milíciák le is tették a fegyvert. A hatás viszont nem stratégiai szintű, főleg nem a Közel-Keleten. A szavak és a tettek sok esetben nem fedik egymást, Jemenben és Líbiában először mindenki pozitívan állt hozzá, aztán kiderült, a gyakorlatban mégsem igazán valósul meg a fegyvernyugvás. Szíriában pedig nem feltétlenül ennek köszönhető a változás, ott március elején írták alá a török-orosz tűzszünetet. Összességében egyelőre úgy tűnik, hogy a vírusnak nincs stratégiai hatása a konfliktusokra.

Kettészakad Jemen?

Kikiáltották Dél-Jemen autonómiáját vasárnap a szakadár erők, felrúgva a nemzetközileg elismert kormánnyal megkötött békeszerződést, és tovább bonyolítva a háború sújtotta ország helyzetét. Az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvező szakadárok Déli Átmeneti Tanács (STC) nevű szervezete közleményében rendkívüli állapotot jelentett be, amely szombat éjfélkor lépett életbe.

Tényleg megjelenhet a bioterrorizmus?

A bioterrorizmus, mint lehetőség, évtizedek óta létezik, már a ’90-es években például sok kutatás foglalkozott azzal, hogy mi történik, ha biológiai fegyverek nem-állami szereplőkhöz kerülnek. Ha valaki felhasználja a vírust, az tulajdonképpen biológiai fegyvert használ. Ennek megvan az elméleti és a gyakorlati lehetősége, de jelen pillanatban aktuálisabb, hogy milyen propagandacélokra használják a válságot. Az Iszlám Államhoz köthető oldalak apokaliptikus víziójuk igazolását látják a világjárványban. A gyakorlatban, helyi szinten az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést zsarolásként tudják használni a lakossággal szemben. Az ISIS egyébként erősödik, de ez sem feltétlenül a vírusnak tudható be, a tendencia korábban kezdődött.

Szélesebb perspektívára váltva, mit gondol, a járvány tanulságai hozhatnak komoly változást a globális politikai rendszerben, vagy nagyjából visszaállunk oda, ahol előtte voltunk?

Szerintem hozhatnak, de azt még nem látjuk, hogy milyeneket. Több vagy kevesebb globalizáció legyen? Erősebb vagy gyengébb nemzetállamok? Ilyen viták zajlanak. Szerintem úgy ráállunk az egészségügyi biztonságra, ahogy 9/11 után a légibiztonságra és a terrorizmusra. Ahogy Baranyi Tamás kollégám mondta, minden tábornok az előző háborút akarja megnyerni, ennek a nemzetközi intézményekben és a gazdasági-politikai rendszerben is lehetnek következményei. Amellett szoktam érvelni, hogy nem beszélhetünk teljesen új kérdésekről, hanem csak a létezők erősödnek: az amerikai vezető szerep megkérdőjeleződése, a kínai befolyás lassú növekedése, annak korlátjainak egyértelművé válása. Ezek nem újdonságok, de a koronavírus jó esettanulmánya lehet az egyébként is létező tendenciák erősödésének.

A járványügyi hidegháborúról itt írtunk részletesen:

Kína a világ vezetőjeként jön ki a vírusból?

Hogyan alakítja át a világrendet a koronavírus? Mi az a járványügyi hidegháború? Milyen narratívák léteznek? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Külügyi és Külgazdasági Intézet online kerekasztal-beszélgetésén Baranyi Tamás Péter, a KKI stratégiai igazgatóhelyettese és Varga Gergely, vezető kutató.