A járvány alatt derült ki igazán, hogy mennyire felelőtlen a magyar sportfinanszírozás

A járvány alatt derült ki igazán, hogy mennyire felelőtlen a magyar sportfinanszírozás

Megszámolatlanul ömlik a pénz a magyar sportba, ami akár igazán is üdvözítő is lehetne, ha nem egy olyan országról lenne szó, ahol a társadalom negyede az alsó középosztálynál is rosszabbul él. A koronavírus-járvány után nemcsak a labdarúgásban, de más sportágakban is roskadozik az a finanszírozási modell, ami megvalósult 2011 után. 

Az elmúlt évtizedben megkapta azt a történelmi lehetőséget a magyar sport, hogy a korábbi évekkel ellentétben olyan financiális lehetőségekhez jusson, amivel a legtöbb klub anyagilag is megerősödhet. Ezzel szemben az elmúlt évek tapasztalata az volt, hogy nem a hosszú távú tervekre, például az utánpótlás fejlesztésére használták fel ezeket a forrásokat, hanem a dőzsölésre. 

Csupán 10 év alatt pár százezres fizetések helyett milliós nagyságrendű bérek kerültek kifizetésre a kluboknál. Nyilván még ezzel sem volna olyan nagy baj, ám nem biztos, hogy például a női kézilabda-bajnokság hatodik helyezettjének játékosai más, hasonló nagyságú piaccal bíró országban is bruttó 2 millió forintot keresnek havonta. De akadt olyan NB1-es labdarúgóklub is, ahol úgy gondolták, hogy egy 15-16 éves játékos akkor fog jobban futballozni, ha 370 ezer forintos okosórát adnak neki. 

Mint ismert, a tao-támogatásoknak köszönhetően rengeteg pénz áramlott a sportba. A labdarúgás járt a legjobban az ezen a támogatási formulából érkező 320,7 milliárddal, a második a kézilabda 179,6 milliárddal, de a vízilabda is besöpört 85 milliárd forintot. 

Utóbbit azért is érdemes megjegyezni, mert az elmúlt évek egyik sikercsapata az egri vízilabdacsapat volt, amely most a csőd szélére került. Mint kiderült, a klub rengeteg NAV-tartozást halmozott fel. Szécsi Zoltán a klub ügyvezető igazgatója szerint a kft. ellehetetlenülését egy két és fél évet felölelő adóhatósági vizsgálat okozta, „amely elég komoly megállapítással és hozzávaló szankcióval zárult”.

Az egri vízilabda esete azért is érdekes, mert még 2019 szeptemberében az Index birtokába került egy levél, amely szerint Szécsi Zoltán, a klub háromszoros olimpiai bajnok vezetője átmeneti likviditási támogatást kért a korábbi kormánypárti polgármestertől, Habis Lászlótól. A levél írója akkor úgy fogalmazott, hogy úgy vette át a klubot, hogy nem ellenőrizte különösebben a cég pénzügyi helyzetét. Aztán sorra dőltek ki a csontvázak a szekrényből.

A levélben akkor szó esett hiányzó tao-pénzekről, NAV-vizsgálatról és szabálytalan szerződésekről is, amely több tízmilliós tartozásokat részleteznek. Később az Index megkeresésére gyakorlatilag Szécsi Zoltántól elkezdve a városvezetésen át mindenki cáfolta, hogy köze lenne a levélhez. Úgy tűnik mostanra, hogy talán mégsem volt olyan megalapozatlan, igaz a belső vizsgálat alapján rendben találták a klub pénzügyeit.

A klubnál egyébként március 31-ei dátummal minden játékosnak és munkatársnak felmondtak. A következő szezonban sem a nők, sem a férfiak mezőnyében nem lesz egri csapat az első osztályban.

Csodára lenne szükség hozzá. Természetesen van olyan verzió is, de egyelőre nem látom a realitását

– jelentette ki kedd reggel a Digi Sportnak Szécsi Zoltán. 

A sportoló egykori válogatott csapattársa, Steinmetz Ádám lapunknak úgy fogalmazott, hogy sajnálatos az, ami az egri vízilabdával történt. Hosszú évek munkájának volt köszönhető, hogy a városban a vízilabdacsapat nemzetközi szinten is kiemelkedővé vált. Azt reméli hamarosan megtalálják a felelősöket. Megjegyezte, hogy ez az eset is rávilágít arra, hogy átláthatóbbá kéne tenni a sportvállalkozások finanszírozását, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő a jövőben.

Kérdéses a tao sorsa?

Egyelőre nem tudni, hogy milyen sorsa lehet a tao-pénzeknek, ugyanis a koronavírus-járvány miatt várhatóan kevesebb cég lehet, amely a nyereségét társasági adó formájában fel tudja majd ajánlani egy sportszervezetnek. Ráadásul a kormány asztalán hever egy javaslat, amely szerint az eddigi ötvenről száz százalékra emelné a fejlesztési tartalék adókedvezményét. Abban az esetben, ha egy cég ebbe a tartalékba helyezi nyereségét, értelemszerűen kevesebb társasági adót kellene fizetnie, így kevesebb juthatna a sportszervezeteknek is.

Pedig a kormány javaslatokkal is igyekezett segíteni a sportszervezeteken, hiszen további plusz engedményeket tettek, amelynek következtében tulajdonképpen még több tao-támogatást kaphatnak a sportegyesületek. 

Az eddigi szabályok szerint csak a felmerülő költségek bizonyos százalékáig lehetett igényelni támogatást.

  • utánpótlás-fejlesztésre és a versenyeztetéssel összefüggő kiadásokra az igazolt költségek 90 százalékát lehetett fedezni, 
  • a képzési feladatokkal összefüggőeknek és a személyi jellegű ráfordításoknak az 50 százalékára,
  • míg a sportcélú ingatlan-üzemeltetés költségeinek 80 százalékára lehetett tao-támogatást igénybe venni.

Mostantól azonban már a kiadások 100 százalékát (!) lehet ebből a fajta támogatásból fedezni. 

Szintén érdekes gesztust tett a bankok felé a kormányzat, ugyanis a kormány lehetővé tette ugyanis azt a lehetőséget is, hogy a banki különadót, amelyet a járványügyi alap forrása miatt vezetettek be, 50 százalékkal csökkentsék a pénzintézetek, ha azt valamely sportszervezetnek tao-támogatásként ajánlják fel. Igaz ez csak abban az esetben lehetséges, ha korábban még nem élt ilyen lehetőséggel az adott bank.