Felszólalhat-e Varga Judit az Európai Parlamentben?

Varga Judit
MTI

Varga Judit igazságügyi miniszter diplomáciai levélpárbajba keveredett az EP-elnökséggel, a kérdés az, hogy tagállami törvényről szóló vitán felszólalhat-e az érintett ország kormányának képviseletében egy miniszter, vagy kizárólag a kormányfő élhet ezzel a lehetőséggel? Magyar EP-képviselők segítségével jártuk körbe a témát.

A történet lényege, hogy az Európai Parlament plenáris ülésén napirenden lesz a felhatalmazási törvény, ezért Varga Judit bejelentkezett, hogy ismertethesse a magyar kormány álláspontját. Az EP-elnök visszautasította ezt, de meghívta a csütörtök reggeli vitára Orbán Viktort. Ő viszont a járványügyi védekezésre hivatkozva közölte, hogy nem utazik Brüsszelbe, maga helyett az igazságügyi minisztert küldené, így kész is volt a patthelyzet.

Varga Judit szerint diplomáciai következményei lesznek, ha nem szólalhat fel az EP-ben

Az igazságügyi miniszter továbbra is elvárja, hogy Brüsszel biztosítsa a magyar kormánynak a lehetőséget, hogy elmondhassa álláspontját az Európai Parlamentben (EP) a Magyarországgal kapcsolatban zajló plenáris vitán. Varga Judit szerdán, a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nyilatkozva kifejtette, továbbra is kérdéses, hogy hozzászólhat-e a magyar koronavírus-törvényt érintő vitához, pedig a jogállamiság, a tisztességes eljárás és a demokrácia összes alapelve ezt kívánná.

Mi a szabály?

A lapunk által megkérdezett szakértő figyelmünkbe ajánlotta az eljárási szabályzat 166. cikkét, amelynek címe a "Belépés az ülésterembe" nevet viseli, és így szól egy részlete:

"Az ülésterembe kizárólag a parlamenti képviselők, a Bizottság vagy a Tanács tagjai, a Parlament főtitkára, a személyzet azon tagjai, akiknek feladata megkívánja jelenlétüket, valamint az Elnök által meghívott személyek léphetnek be. [...]"

Emellett itt van a David Sassoli EP-elnök által Orbán Viktornak küldött levél is, amelyben a szokásjogra hivatkozva írja, hogy az ilyen jellegű vitákra a kialakult gyakorlat szerint a részvétel megfelelő szintje állam- vagy kormányfői.

Megszólalónk név nélkül nyilatkozva hozzáfűzte, úgy érzi, hogy ez tényleg egy politikai kérdés, amelyben a jogszabályok nem adnak egyértelmű eligazítást. 

"Tehát valószínűleg az EP elnökének politikai értelemben vett "joga", hogy ragaszkodjon a miniszterelnökhöz, hiszen nagyon súlyos vádakról van szó"

- mondta.

Hogyan látják a képviselők?

A Renew Europe frakció egyik momentumos képviselője, Donáth Anna szintén egy szabályt ajánlott figyelmünkbe, mely szerint a Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács tagjai bármikor engedélyt kérhetnek a Parlament elnökétől a nyilatkozattételre, azonban a szabályzat szerint a Tanács tagjai (miniszterek) beszélhetnek az EP előtt, aminek ezután joga van vitázni az adott tárcavezető szavairól.

A jelenlegi helyzet viszont ennek pont a fordítottja, vita van, amihez hozzászólna a Tanács egy tagja. 

"Erre nincs az EP-szabályzatban eljárásrend, és, hogy elkerüljék, hogy ebből precedens legyen, valószínűleg ezért nem engedélyezte Sassoli"

- fejtette ki Donáth, aki leszögezte, meghívott miniszterelnök nem delegálhat maga helyett minisztert, az eljárásrend, a házszabály, és a szokásjog szerint sem.

Arra a kérdésünkre, hogy lehetőséget adna-e Varga Juditnak a felszólalásra, úgy válaszolt, hogy a miniszternek volt és lesz is lehetősége elmondania az álláspontját a hetes cikkelyes eljárással kapcsolatban, az Európai Tanács erről szóló vitáin részt vehet igazságügyi miniszterként.

Emlékeztetett arra is, hogy a fideszes EP-képviselők ismertethetik a kormány szempontjait holnap:

"A miniszter viszont Brüsszelben a magyar kormánypropaganda szócsöveként funkcionál – így valódi szakmai vitát nem is folytathatna az Európai Parlamenttel. Ettől még természetesen ki fog derülni a kormánypárt álláspontja: a parlamenti vitán előnyben részesítik azokat a felszólalókat, akik az érintett országot képviselik, így a fideszes képviselőknek van lehetőségük elmondani a központilag megírt véleményüket."

Gyöngyösi szerint Orbánék elterelik a figyelmet

Gyöngyösi Márton, a Jobbik független EP-képviselője lapunknak azt mondta hogy a miniszterelnök nem adhatja át a meghívást egy miniszternek, ezért alapvetően Sassolinak van igaza.

A politikus szerint világos, ahogy a magyar Országgyűlésnek, úgy az Európai Parlamentnek is megvan a belső működési szabályzata, ez alapján pedig Orbán Viktor felszólalhat a reggeli vitában, ahogy azt tette korábban többször is, például a Sargentini-jelentésnél, de nem delegálhatja ezt a lehetőséget miniszteri szintre.

Ettől függetlenül – tette hozzá az EP-képviselő – ha rajta múlna, most kivételt tenne és engedélyezné Varga Judit felszólalását.

Gyöngyösi arról is beszélt az Alfahírnek, hogy Orbánék el akarják terelni a figyelmet a felhatalmazási törvény tartalmáról, a történetet pedig egy intézmények közötti háborúba kereteznék, ami úgy tűnik, hogy egyelőre sikerül is, mert a sajtóban ma a jogértelmezési vita került előtérbe.

Ujhelyi is lehetőséget adna

Lapunk kérdésére Ujhelyi István szocialista EP-képviselő is egyértelművé tette, hogy ilyen esetekben csak az állam- vagy kormányfő kaphat felszólalási lehetőséget. Varga Judit egyik érvét, mely szerint az Európai Tanács nevében is csak a soros elnök Horvátország Európa-ügyi minisztere lesz jelen, úgy kommentálta, hogy ő a 27-ek, nem pedig Horvátország képviseletében vesz részt az ülésen, ez pedig alapvető különbség.

Ujhelyi szerint a meghívott miniszterelnököt nem lehet helyettesíteni, viszont Gyöngyösi Mártonhoz hasonlóan, ő is lehetőséget adna Varga Juditnak a felszólalásra, ez esetben szerinte két dolog történhetne: vagy magyarázkodna a gödi esetről, a sajtó vegzálásáról, a Facebook-posztolók rendőrségi zaklatásáról, stb., vagy felolvasná a hazug propagandát, amivel újra magukról állítanának ki egy képet.

A témában kerestük Deutsch Tamást és Dobrev Klárát is, amint választ kapunk tőlük, frissítjük cikkünket.