Ki fogja ezt a nemzedéket kárpótolni?

Iskola
MTI

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

 

Sokat elmond egy ország vezetéséről az, ahogy az oktatáshoz viszonyul és irányítja azt. Magyarországon ez egy kicsit sajátos, hiszen minisztériuma sincs az oktatásügynek, annak vezetése különböző minisztériumoknak a felelőssége.

Mielőtt kitérnék arra, mi a véleményem arról, hogy pedagógusi végzettség nélkül lehet majd tanítani 2021 után, szeretném felvázolni az oktatás azon területét, amelyen tökéletesen lehet szemléltetni a kormány problémamegoldó képességét. Ez a terület nem más, mint a nyelvoktatás.

Mióta ugyanis nyelvvizsgához kötik Magyarországon a diplomaszerzést, ez egyfajta stratégiai kérdéssé vált. 2010 óta folyamatosan nőtt a beragadt diplomáknak a száma, amelyeket különböző módszerekkel próbáltak orvosolni. Indítottak nyelvtanfolyamokat, hitelt adtak ahhoz, hogy valaki megtanuljon az adott idegen nyelven… mégsem vált be egyik sem. Mit csinált a kormány? Tisztában voltak vele, hogy 10 éven keresztül nem voltak képesek megoldani ezt a problémát, ezért a járványra való tekintettel elengedték ezt a szigorítást a beragadt diplomák kiadásánál.

Hosszú vitát lehetne tartani arról, hogy miért nem tudnak a magyarok nyelvvizsgát szerezni. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a hazai nyelvoktatás megreformálásához elengedhetetlenül szükség van felkészült pedagógusokra. Olyan pedagógusokra, akik megfelelő nyelvtudással rendelkeznek, szakmailag elhivatottak és tisztában vannak azokkal a pedagógiai eszközökkel, amelyek segítségével megtaníthatnak diákokat nyelveken beszélni. Igen ám, de súlyos tanárhiány van a köznevelésben.

Mit csinál a kormány?

Korábban leválasztották a pedagógusi béreket a minimálbértől, ezzel tízezrekkel csökkentve a pedagógusok bérét. Elindítottak ugyan ösztöndíjakat a pedagóguspályát választó fiatalok számára – amelyek összege tényleg elég vonzó és kecsegtető, hiszen kicsivel több, mint amennyit kezdőként hazavisznek majd végzés után ezek a hallgatók-, viszont így is csökkeni kezdett a pedagógusképzésre jelentkezők száma.

A probléma mindenki számára ismert: alacsony fizetés és alacsony társadalmi megbecsültség.

Az éppen regnáló kormánynak mindig nagy felelőssége van abban, hogy a társadalom hogyan viszonyul a tanárokhoz, pedagógusokhoz, amire lehet, nincsen jó hatással az, hogy a köztévé vagy éppen a kormányszóvivő Soros-szervezeteknek nevezi a pedagógusok szakszervezeteit.

Az sem mozdítja elő az alapprobléma megoldását, hogy éveken keresztül nem képesek emelni a pedagógusi bértáblán szereplő összegeken. Jól látjuk, se a társadalmi megbecsülést nem sikerült megoldani, sem az anyagi megbecsülést, ennek eredménye a mostanra kialakult pedagógushiány. Hiszen miért lenne ez vonzó egy fiatal számára? Miért maradjon a pályán egy nyelvtanár, aki egy piaci alapú cégnél kétszer annyit kereshet, mint tanárként? 

De most talán térjünk vissza a kiindulópontra, a kormány megoldási kísérletére. Azt látjuk, hogy a fentebb említett kérdéseket nem akarják megoldani, viszont azt a kormány is látja, hogy van egy nagy támadási felület, amellyel talán egy Fidesz szavazó sem ért egyet: a tanárhiány. A most meghozott javaslat, amely engedne bárkit tanítani, nem lesz más, mint egy kormányzati kommunikációs panel. Itt nem reformokra van szükség, egyszerűen javítani kell a számokon, mert akkor az ellenzéknek nem lesz eszköze arra, hogy az oktatás területén belekössön a kormányzatba. Hiszen már nincsenek beragadt diplomák, most pedig nem lesz tanárhiány, hát nem csodálatosan működik a rendszer?

Az ilyen döntések miatt érezhetjük azt, hogy a Fidesz már nem kormányoz, hanem kommunikál. Döntéseiket inkább az határozza meg, hogy mit lehet jól lekommunikálni az embereknek és egyre kevésbé az, hogy mi lesz jó a gyerekeknek, tanároknak vagy mindenkinek, akinek bármi köze van a közneveléshez. A korábbi kísérletek, amelyekkel reformálni próbálták a közoktatást mind kudarcba fulladtak, ezért rátértek arra, hogy a rossz döntéseiket bizonyító számokat kozmetikázzák.

Mélységesen elszomorító, hogy egy olyan stratégiai kérdés, mint az oktatás, kommunikációs panellé válik egy kormány számára és nem egy olyan eszközzé, amellyel magasan képzett állampolgárokat adhat ennek az országnak. Az új NAT és a pedagógusi végzettség nélkül katedrára állók visszarepítenek minket a múltszázadba, hiszen nem fog számítani az innováció és az sem, hogy ki tanítja éppen az adott tantárgyat. Vajon ki fogja kárpótolni azt a nemzedéket, amely ilyen színvonalú oktatást fog kapni?

Nem tudja kezelni a tanárhiányt a kormányzat, ezért visszaránthatja az oktatást a XIX. századba

Egyre súlyosabb méreteket ölt a tanárhiány Magyarországon. Bár a digitális tanrendre való ideiglenes átállás egy rövid időre elfedi a probléma mértékét, azonban a következő 10 évben a jelenlegi tanárok egynegyede nyugdíjba mehet, miközben a pedagógusszakmát választók aránya évről-évre egy alacsonyabb.

 

 

Szerző az ADOM Diákmozgalom alelnöke