Mi lenne, ha Orbán most rúgná ki Káslert?

Kásler Miklós

Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter az érdeklődés középpontjába került. De nem figyelemre méltó szereplései miatt, ellenkezőleg: a koronavírus-járvány alatt a miniszter alig szólalt meg. Döntései azonban erős kritikákat váltottak ki, miközben a védekezésben az Emmi helyett olyan tárcák szereztek hatáskört, melyeknek nem vagy csak alig van közük az egészségügyhöz. Kásler megy vagy marad?

A „fogy a levegő XY miniszter körül” című szappanopera legfrissebb felvonásának címszerepében ezúttal Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője áll. A koronavírus-járvány a fókuszba terelte az amúgy is csúcsminisztériumként funkcionáló (értsd: kismillió területet átfogó) tárcát, ám meglepő módon

maga a miniszter nincs a közvélemény szeme előtt.

(Bár épp a szerdai napon tartott egy sajtótájékoztató, de az témáját tekintve gyakorlatilag jelentéktelen volt.)

A miniszter az operatív törzs sajtótájékoztatóin talán egy vagy két alkalommal volt jelen, holott nála kevésbé fajsúlyos személyek, például államtitkárok rendszeresen felbukkannak a „virágláda” mögött. A védekezés középpontjába Orbán Viktor a – több, különböző forrásunk szerint is – hatalmas munkabírású, és szakmájához is jól értő országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát állította, holott a „Nemzet Biosztanárnénije” szemmel láthatóan nem kommunikációra termett. (Vajon az NNK-nak miért nincs szóvivője?)

Káslernek a koronavírus-járvány idején kellett volna bebizonyítania rátermettségét, de ez finoman szólva sem sikerült. Konkrétan

az ellenzék naponta el tudta mondani valamelyik botrány miatt, hogy Kásler alkalmatlan.

A tesztek, a maszkok, a lélegeztetőgépek körüli ügyek nem tettek jót a tárcavezető renoméjának, de a legfajsúlyosabb ügy mégiscsak az ágyak kiürítése volt. Ha feltételezzük, hogy igaz az az állítás, mely szerint tényleg mindössze kb. 65 százalék volt a kihasználtság, és valóban csak az ágyak nagyjából 5 százalékot kellett hazaküldeni a betegeket, akkor is óriási kommunikációs hibát vétett azzal, hogy ezt csak akkor közölte, mikor a rendelkezést már végre kellett hajtani. És se szeri, se száma a különböző sajtófelületeken az olvasói beszámolóknak, melyekből kiderül, hogy mekkora terhet ró az adott családra az egyszer csak hazakerült rokon. Így azután egy olyan fajsúlyos ügyben, mint az ágyak kiürítése,

defenzív kommunikációs pozícióba kényszerült a kormányzat,

és ilyen rövid távú ügyben kommunikációs szempontból az elsőség hatása (először megszólaló) sokkal hatásosabb, mint a reagálás, azaz az újdonság hatása.

Káslert azonban Orbán most még nem fogja kirúgni. A Fidesz-közeli Demokrata című hetilap szerdán standokra került száma már címlapos nagyinterjút is közöl a tárcavezetővel. A 24.hu lapszemléje szerint a lap szerecsenmosdatásba kezdett, mikor Kásler például azt mondhatja, csúsztatás, hogy ki kellett üríteni ágyakat. Állítása szerint ilyen utasítás nem hangzott el, mindössze arról van szó, hogy a kezelés és az intenzív ellátás bővítésének a feltételeit kellett biztosítaniuk. A miniszter szerint fel sem merült, hogy le kellene mondania, utalást sem tapasztal arra, hogy Orbán Viktor kormányfő a támadások miatt neheztelne rá – fogalmaz.

Ha Orbán Viktor most, a koronavírus-járvány hype-jának közepén lecserélné miniszterét, azzal beismerné, hogy nem volt jó húzás az onkológus professzort a tárca élére tenni. Ez magának a kormányfőnek is presztízsveszteség lenne, hiszen humánerőforrás-politikája szenvedne csorbát. És ha belegondolunk abba, hogy

Orbán Viktor 10 + 4 évnyi kormányzása alatt ez az első jelentősebb krízis, ennek elhárításáért a fő felelős épp Kásler miniszter, az ő menesztése egyben annak bizonyítéka is lenne, hogy Orbánék képtelenek menedzselni egy válságot.

A miniszteri szék azonban csak egy irodai berendezés. Nem ér semmit, ha közben egyre fogy a hatásköre. Erre mutató jel, hogy Kincses Gyulával, a Magyar Orvosi Kamara (egyébként köztudottan ellenzéki érzelmű) elnökével az egészségügy átalakításáról miniszteri szintű tárgyalás volt a napokban – de a kabinetet nem Kásler Miklós, hanem Pintér Sándor belügyminiszter képviselte. Nem kell összeesküvés-elméleteket gyártani ahhoz, hogy levonjunk következtetést ebből:

az orvosok vezetőjével nem az onkológus professzor, hanem egy egykori rendőr beszélt…

Ugyancsak Kásler látványos gyengülését jelzi, hogy az egészségügyi beszerzések egyre jobban kikerülnek a tárcája felügyelete alatt működő Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) hatásköréből. Az új felelős pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Palkovics László információs és technológiai miniszter lett. Előbbi naponta számol be több millió maszk, teszt, egészségügyi gép stb. beszerzéséről, utóbbi pedig jól kihasználja azt a pozícióbeli előnyt, hogy a Semmelweis Egyetem Palkovics felügyelete alá tartozik, az ITM-et vezető miniszter rendszeresen mutatkozik együtt Merkely Bélával, az orvosi egyetem rektorával.

És itt kell megemlítenünk a kórházparancsnokok kinevezését. A lépés arra hivatott, hogy optimalizálja az egészségügyi logisztikát, ám napnál világosabb, hogy ezt a lépést Kásler feje fölött tette meg Orbán Viktor – ugyancsak Pintér Sándor javára.

Persze, erre mondhatja azt az utca embere, hogy veszélyhelyzetben kiemelten fontos az egészségügyi logisztika. Ám a hazai egészségügy „békeidőbeli” állapotát tekintve egyáltalán nem lenne meglepő, ha az intézkedések egy jó része – ha beválik – véglegessé válna. Erre vonatkozó utalást már áprilisban is tett Varga Judit igazságügyi miniszter.

Káslerrel kapcsolatos eszmefuttatásunkat gyakorlatilag megerősítette Tóth Tamás is. Az Iránytű Intézet politikai elemzője szerint

jelen pillanatban még túl veszélyes lépés lenne Orbán részéről Kásler menesztése.

Ezzel ugyanis a kormányfő beismerné, hogy hibáztak a járvánnyal kapcsolatos egészségügyi intézkedések során. Tóth úgy látja, a miniszterelnök már a járvány kezdetekor felismerte az Emmi-miniszter alkalmatlanságát, ennek tudható be, hogy a járvánnyal kapcsolatos ügyekben szinte csak Kásler Miklós nem járhatott el. Az ekkor hozott döntései pedig csak erodálták saját és a kormány népszerűségét – tette hozzá az elemző, felidézve a kórházigazgatók leváltását, melyet még a Fidesz köreiben is kritizáltak.

Tóth szerint ha Orbán ügyesen építi fel Kásler félreállításának menetét, akkor sem a kormányfő, sem a Fidesz nem fog presztízsveszteséget elszenvedni. „Azt pedig tudjuk, hogy ilyen ügyekben Orbán okosan tudja a kártyákat keverni. És a folyamat ugye már el is indult. Lényegében láthatatlan lett a védekezés közepette az egészségügyért felelős miniszter” – mutatott rá az Iránytű Intézet elemzője. Sőt, úgy látja,

Orbán még profitált is „a gyenge, tesze-tosza, bukdácsoló Kásler háttérbe szorításán”,

mivel

egy személyben lett a járvány elleni védőbástya, ő az, aki Mátyás királyként bejárja az országot, felméri a helyzetet, portyázóival a világ minden tájáról beszerzi a szükséges eszközöket és – bár nem tudjuk mitől, de – katonákkal megvédi az egészségügyi intézményeket és a legfontosabb vállalatokat.

A Kásler és minisztertársai közti erőviszonyok átrendeződéséről Tóth Tamás úgy vélekedett, ezek az átszervezések rávilágítanak, arra, hogy kik Orbán megbízható emberei, de hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy a járványügyi vészhelyzet elmúlta után is bármi szerepe lenne az említett személyeknek az egészségügyben. A politológus úgy számol, a nyári uborkaszezonban, július-augusztus környékén megtörténik Kásler leváltása, majd az új miniszter már egy átszervezett, nagyobb miniszterelnöki kontroll alatt álló tárcát vehet kézbe.