(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
Annyi minden volt a parlament asztalán kedden és oly sok fontos, kétharmados döntést igénylő törvényjavaslatról szavazott az Országgyűlés, hogy még a tapasztaltabb tudósítók sem nézték át a nap végén egyenként a frakciók voksait. Hiszen megszokhattuk már, hogy a fideszes kétharmad erőből átvisz minden orbáni parancsot, és a miniszterelnök hatalmát kiteljesítő felhatalmazási törvény ideje alatt benyújtott javaslatokról is joggal feltételezhettük, hogy szakmányban fogadják majd el azokat a kormánypárti képviselők, bármit is lép az ellenzék.
A világjárványra hivatkozva titkosították hát gyorsan a kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal terveit, átjátszottak alapítványi kezelésbe 6, eddig állami fenntartású egyetemet és eltörölték a Városliget beépítési korlátozásait. Semmi köze a vírushoz, de a kormánypárti képviselők gond nélkül támogatták emellett például azt is, hogy megszűnjön a kulturális szféra dolgozóinak közalkalmazotti státusza, és hogy újabb kormányzati káderek kerülhessenek a színházak felügyelőbizottságaiba. Bár még a kormányellenességgel nehezen vádolható adatvédelmi biztos is tiltakozott ellene, egy pillanat alatt átment a törvényhozáson az is, hogy mostantól a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok ellenőrizhetik az összes állami és önkormányzati szerv hírközlési hálózatainak tartalmát, azaz minden állampolgár összes beküldött adatát.
Mindezt egy több mint 280 paragrafust tartalmazó úgynevezett salátatörvényben, azaz tudatosan jól elrejtve a különböző, egymásra hivatkozó, de általában csak ügyiratszámmal megjelölt, több területet is érintő jogszabály-módosítások között. A kormányzati sunyiságot jelzi az is, hogy a törvénymódosítás-cunamit nem a futballtudományával feltörő és vonótartására büszke igazságügyminiszter-asszony terjesztette a Ház elé, hanem a gyakorlatilag nem létező kisebbik kormánypárt fegyverhordozási engedéllyel is rendelkező elnöke.
A józan hírfogyasztókhoz talán még el sem jutott, hogy a NER 11. évében immár kiteljesedhet az állami megfigyelési rendszer Magyarországon, amikor a Jobbik frakciója bejelentette, hogy a szavazás során hibáztak, amikor az igen gombot nyomták meg. Közleményükben magyarázatként azt írták, hogy ők sem tévedhetetlenek, hiszen emberek. Valójában itt nyilván arra az egy képviselőjükre gondoltak, aki témafelelősként javaslatot szokott tenni az egész frakciónak egy-egy szavazás előtt a nemzetbiztonsági és adatvédelmi ügyekben, de kollektíven vállalták a felelősséget.
Megúszhatta volna az ellenzéki néppárt, hogy a félreszavazásukból belpolitikai ügy legyen, ha lapítanak legalább három napig, amíg mindenki elfelejti a rezsimépítésnek ezt az újabb aljas lépését, mivel az immunitás már lassan mindenkiben kialakult a hazai jogállam leépítésével szemben. Az viszont, hogy a jobbikosok inkább bevállalták a számukra negatív hatású coming out-ot, sokkal jobban építi a párt imidzsét, mint akár a párt legújabb arculati elemeinek színválasztása.
Olyan példát mutatott a képviselőcsoport, ami a múlt hibáit nem takarja el, de a jövőbeli megújulást jól szimbolizálhatja. Nem szükségszerű ugyanis hazudni és félrebeszélni, ahogy a fideszes politikusoktól megszokhattuk. Lehet hibázni is, a lényeg, hogy a következményeit is vállalja fel a lehető leghamarabb mindenki, aki egyébként le szeretné bontani a hazugság és a gyűlölet rendszerét.