A Fidesz nem elégedett a 750 milliárd eurós EU-s mentőcsomaggal

Deutsch Tamás

Magyar szempontból nem ad okot bizakodásra az Európai Bizottság újabb, 2021-től érvényes hétéves keretköltségvetési (MFF) javaslata, és a tagországok nemzetgazdaságainak koronavírus-járványt követő újraindulását támogató helyreállítási programja - jelentette ki a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja, az MTI-hez eljuttatott közleményében szerdán.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán mutatta be a koronavírus járvány okozta gazdasági válságból való kilábalásra vonatkozó uniós javaslatokat. Az Európai Bizottság csomagja a korábban már tárgyalt, de még jóvá nem hagyott többéves pénzügyi keretterv (MFF) mellé javasol egy helyreállítási csomagot, amely 750 milliárd euró (mintegy 262,5 ezer milliárd forint) lenne. A tervek szerint Magyarországnak ebből 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 6,9 milliárd euró hitel állna rendelkezésére.

15 milliárd euró jutna Magyarországnak az EU gigantikus mentőcsomagjából

Az Európai Uniónak 750 milliárd euróra (mintegy 262,5 ezer milliárd forint) van szüksége a koronavírus-járvány okozta példátlan gazdasági és társadalmi károk utáni helyreállításhoz - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament egynapos, rendkívüli plenáris ülésén szerdán.

A többéves pénzügyi kerettervben 1100 milliárd eurót (mintegy 3850 ezer milliárd forint) osztanának el hét évre.

A közleményben Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője sikernek nevezte, hogy a javaslat szerint az új helyreállítási eszközt nem a többéves pénzügyi keretterv (MFF) forrásainak a terhére, és ezáltal nem a hagyományos uniós fejlesztéspolitikák, a regionális fejlesztési programok és a közös agrárpolitika rovására hoznák létre.

Kijelentette, ezek a fejlesztési programok már többszörösen bizonyították hasznosságukat. A kohéziós forrásokkal összefüggésben kiemelte, elosztásuknál figyelemmel kell lenni a tagállamok eltérő gazdasági fejlettségére, valamint a válság által érintett gazdasági szektorok állapotára. A felzárkózás és a gazdasági növekedés előmozdítása a kohéziós politikán keresztül kulcsfontosságú lesz a válságot követően - tette hozzá.

Megjegyezte továbbá, hogy az új helyreállítási program forrását az Európai Bizottság hosszú lejáratú hitelek felvételével fogja előteremteni. A hitelt a tagországok 30 év alatt fizetik vissza, a többéves uniós keretköltségvetéshez történő befizetéseik arányában.

Magyarországnak az 1 százalékos befizetési arányával a 750 milliárdos tartozás 1 százalékát, azaz 7,5 milliárd eurót kell visszafizetnie. Ehhez az adóssághoz képest elfogadhatatlan, hogy ezt az összeget alig meghaladó, csupán 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapna Magyarország - húzta alá.

Győri Enikő, az EP gazdasági és monetáris ügyek bizottságának tagjaként hangsúlyozta, a koronavírus okozta válság várhatóan kevésbé fogja megviselni a magyar gazdaságot, ugyanakkor indokolatlan lenne, ha a közép- és kelet-európai tagállamok azért nem részesülhetnének kellő mértékben a forrásokból, mert sikeresen kezelték a járványt és fegyelmezett költségvetési politikájuk révén éveken át csökkentették államadósságukat. A válság valamennyi országot sújtotta; fontos, hogy a helyreállítási forrásokból is igazságos módon, ugyanolyan feltételek mellett részesüljenek az eurózónához tartozó és az azon kívüli tagállamok - emelte ki.

Hidvéghi Balázs, az EP mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésére vonatkozóan Magyarország álláspontja változatlan: azt reálértéken a jelenlegi szinten kell tartani. Az új KAP jóval magasabb környezeti elvárásai komoly többletterhet jelenthetnek a gazdálkodók számára. A vonatkozó uniós bizottsági stratégiákban megjelent célszámok jelenleg kivitelezhetetlennek tűnnek. Veszélyeztetik a biztonságos élelmiszerellátást, és az élelmiszer- és alapanyagárak emelkedéséhez vezethetnek - hívta fel a figyelmet.