"Több kurázsit várnék a magyaroktól" - interjú Fekete-Győr Andrással

Olvasási idő kb 20 perc
Sarkadi-Illyés Csaba
sarkadi.illyes.csaba [at] alfahir.hu

Fekete-Győr Andrással, a Momentum újraválasztott elnökével beszélgettünk:

  • a 11 százalékról,
  • a lecserélt elnökségről,
  • Donáth Annáról (róla több szempontból is),
  • az ellenzéki miniszterelnök-jelölt(ek)ről,
  • a Fideszre leadott szavazatáról,
  • a vörös vonalon túli Gyurcsány Ferencről,
  • Jakab Péterről, és arról, hogy szurkol neki,
  • az elszámoltatásról,
  • a csalódásairól és az apátiáról,
  • az Unióról és az Egyesült Államokról,
  • valamint az utóbbi kapcsán a magyar roma társadalom helyzetéről. 
"Sokszor csalódtam már bennünk, magyar polgárokban, és továbbra is keresem a magyarázatát annak, hogy miért nem sikerül a felsorolt bűnök után emberek százezreit az utcára vinni."

Interjú.

 

 

Sarkadi-Illyés Csaba: Elszalasztották a momentumot?

Mire gondol?

 

S.I.CS.: Vona Gábor írta a Facebookon az ellenzéki oldalon történtekkel kapcsolatban, hogy az EP-választásból kiindulva a Momentumot mostanra sokkal előrébb várta volna. A Medián friss felmérése szerint 11 százalékon állnak.

Amikor 2018-ban újra lettem választva, elfogadtunk egy új politikai stratégiát. Ennek nyomán azok a hangok, amik ellenzékváltást követeltek, akár a Momentumon belül, akár kívül, halkabbak és türelmesebbek lettek. Az EP-választáson a saját utunkat jártuk, az önkormányzati választásokon a Fidesz és az álellenzéki Mi Hazánk kivételével minden szereplővel együttműködtünk. 2018-ban egy kis pártot építettünk tovább, ma viszont már egy országos középpárt vagyunk. Az önkormányzati választások tükrében talán a legnépszerűbb a megyei jogú városokon kívüli Magyarországon.

Ezután jött egy világjárvány, ebben az időszakban arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a nemzeti szolidaritás és kiegyezés jegyében a pártpolitikát lélegeztetőgépre rakjuk.

Ilyenkor a pártpolitika senkit sem érdekel: mi is inkább ételcsomagokat vittünk azoknak, akiknek nem volt mit enniük a járvány miatt a kisebb falvakban. Az embereket ilyenkor az érdekli, hogy mit csinál a kormány és mit csinálnak a polgármesterek. Minden energiánkat egyrészt a pártépítésre, másrészt például Soproni Tamás, Déri Tibor, Pikó András, Nyirati Klára, és Balogh Csaba polgármestereinkre fordítottuk. Ők megmutatták azt, hogy sokkal többet akarnak és tudnak is segíteni, mint a kormány. Büszkék vagyunk rájuk. A Momentum most egy országos középpárt, erre építünk tovább.

 

S.I.CS.: A Fidesz 60 százaléka mellett viszont eltörpül a Momentum 11 százaléka. Tarthatna előrébb a Momentum? Azért tart itt, mert jött a vírus, vagy esetleg ott van, ahol lennie kell?

Nem politikai elemző vagyok, hanem politikus. Olyan politikus, aki egy városi rétegpártból egy országos néppártot épít. Már nem vagyunk nemzedéki párt, de még nem vagyunk néppárt. Az út ki van jelölve: ezen az úton haladunk előre. Az, hogy az új elnökségben van egy debreceni és pécsi politikus, vannak alpolgármesterek és helyi képviselők, azt mutatja, hogy a Momentum egyre többféle, szempontrendszert képvisel már elnökségi szinten is. Az irány egyértelmű. A Fidesz támogatottságával senki nem elégedett, de ha valamikor, akkor a következő két évben derülhet ki, hogy propagandakormányzás helyett az elmúlt tíz évben kormányozni is kellett volna. A gazdaság, az egészségügy és a szociális világ össze tud omlani a következő években. Azon kell dolgoznunk, hogy meg tudjuk mutatni, ezeket a húsbavágó területeket is fel tudjuk támasztani, be tudjuk indítani.

 

S.I.CS.: A tisztújítás előtt azt kommunikálta a Momentum, hogy eddigi legsikeresebb évén van túl, ami EP-helyekben és polgármesteri székekben is mérhető. Ennek ellenére a tagság lecserélte majdnem a teljes elnökséget. Nincs ellentmondás?

Továbbra is én vagyok a Momentum elnöke, Hajnal Miklós is folytatja az elnökségi munkát. Mi abban hiszünk, hogy a Momentum, mint parlamenten kívüli fiatal politikai közösség, egyben politikai iskola is. Ha Magyarországot 2022-től kormányozni, vezetni, igazgatni szeretnénk, akkor ehhez rátermett és alázatos politikai vezetőkre lesz szükségünk. Ilyen vezetőket nevelünk például a Momentum elnökségében is, ezért küzdöttem azért, hogy ötről hétre bővítsük az elnökségi tisztségek számát, és ezért örülök annak, hogy volt 34 induló. Tanulni, fejlődni, épülni akarnak.

Ahogy Dobrev Klára sem tagja a DK közvetlen vezetésének, mert máshova fordítja energiáit, úgy például Donáth Annával is jól jár a Momentum és Magyarország, ha az Európai Parlamenti feladatai mellett minden idejét és erejét a szociálisan hátrányos helyzetű magyarok ügyeire fogja fordítani.

 

S.I.CS.: Dobrev Klára várhatóan miniszterelnök-jelölt lesz. Ez alapján Donáth Annát is predesztinálhatjuk erre?

Miniszterelnök-jelöltről a Momentumnak jelenleg nincs döntése, ahogy más pártoknak sincs. Új feladatok vannak, új feladatokra pedig új embereket választott a tagság. Új feladat például, hogy ne csak a városi polgárság szemében legyünk ismert és elismert közösség, hanem a kistelepülések közösségeiben is. Ezért erősítettünk például Mándi Lászlóval és Körömi Attilával.

 

S.I.CS.: De az egy stratégia is lehet, hogy a párt ismert arcait, akik már letettek valamit az asztalra, például Donáth Anna és Kerpel-Fronius Gábor, kicsit hátrébb húzzák, tudatosan építik, és a talán jövőre kezdődő tárgyalásokra úgy mennek, mint akik akár a teljes összefogásban, akár a két listás megoldásban vezetők lehetnek?

Sok lapot tartunk a kezünkben. Döntés lesz a miniszterelnök-jelöltünkről is még valamikor az évben, de azt most nem tudom megmondani, hogy ki lesz az.

 

S.I.CS.: De lesz?

Lesz.

Németh Márton: Visszatérve a tisztújításra, az indulók magas száma azt jelenti, hogy különböző irányvonalak léteznek a Momentumon belül?

A több tucat induló azt jelenti, hogy a tagjaink tanulni szeretnének, és vezető szerepet vállalni a Momentumban. Azt látják, hogy növekszik a párt és vele a feladatok száma, büszkék az elmúlt két évben elért eredményekre.

 

N.M.: Meglepődött az új elnökség összetételén, a nagyfokú fluktuáción?

Egyáltalán nem. Sokat beszélgetek a tagjainkkal, intenzív  életet élek a közösségünkben, tudtam, hogy mik a vágyak és a várakozások. 

 

N.M.: „Donáth Anna talán a hozzám legközelebb álló politikai harcostársam” – ezt pont az Alfahírnek mondta februárban. Fáj a kiesése?

Annával a barátságunk és szövetségünk egy életre szól.

Ő olyan lesz, mintha póttag lenne, egy nyolcadik elnökségi tag, Kerpel-Fronius Gábor pedig a kilencedik. 

 

N.M.: Ha egy magát Európa-pártiként meghatározó közösség elnökségébe bekerülne egy olyan személy, aki nemmel szavazott az európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésére a parlamentben, hogyan kommentálná?

2010-ben a Fideszre és Orbán Viktorra szavaztam, ez tíz éve volt. Ezt a döntést ma is meg tudom magyarázni, bár Orbán Viktor nem teljesítette azt, amit vártam tőle, sőt visszaélt a bizalommal: nemzetépítés helyett dúlt, fúlt, rombolt. Tíz évvel később az egyik legnagyobb ellenzéki pártnak vagyok a vezetője.

Változtam, és máshogy ítélem meg a Fideszt, Orbán Viktort, és az országot is.

Körömi Attila tizenöt éve szavazott úgy, ahogy. Megbánta a döntését. Egy européer gondolkodású, polgári értékrendű ember, aki a Momentumban alkot és dolgozik már 3 éve. Személyesen is szükségem van a tanácsaira, a bölcsességére és a támogatására.

 

N.M.: A kommunikációban sem okozhat hitelességi problémát?

Éppen ellenkezőleg!. Mi büszkék vagyunk arra, hogy olyan közösséget építettünk, ahol tizenöt évvel ezelőtti véleményeket meg lehet változtatni, és közösen lehet dolgozni egy szabadabb, igazságosabb, európaibb Magyarországért. 

 

N.M.: Az eddigi elnökségi tag, Berg Dániel a küldöttgyűlésen lépett vissza a jelöltségtől. Konfliktus húzódik a háttérben vagy látta, hogy nincs elég támogatottsága?

Dani nagyon sokat dolgozott értünk, alpolgármester a II. kerületben és az ALDE alelnöke. Továbbra is számítok rá, mint a Momentum nemzetközi kapcsolatainak építője és ápolója. Visszalépésével valószínűleg másokat szeretett volna támogatni.
 

N.M.: Ráfordulva egy következő témára, olyan narratíva is ismert, hogy Donáth Anna, Berg Dániel és Buzinkay György inkább összefogás párti volt, az ő kiesésük hozhat változást?

Ezzel a próbálkozással én is találkoztam tegnap a hazugsággyár Origón. (nevet) Rajtuk mi már csak mosolygunk.. Nem változik az irány: együttműködéspárti közösség maradunk, de vannak vörös vonalaink, és a partnereinkkel szemben világos, demokratikus és erkölcsi elvárásaink.

 

S.I.CS.: Mik ezek a vörös vonalak?

Kispesten Kránitz Krisztiánt nem tűrjük meg, mint vagyonkezelő vezető. Czeglédy Csaba többszörösen elítélt ügyvédet nem engedjük az önkormányzati vagyon átvilágításának közelébe. Ha szeretne foglalkozni sajtóhelyreigazítási perekkel László Imre és Niedermüller Péter mellett, akkor tegye, ebbe nincs beleszólásunk, de az önkormányzatot megvédjük, amennyire csak tudjuk a korrupciótól és a bűnelkövetőktől.

 

S.I.CS.: Ezek fontosak, de mégiscsak helyi ügyek. Ha majd Gyurcsány Ferenc ül szemben, ott is lesz egy vörös vonal, amit nem lép át a Momentum?

Gyurcsány Ferencnek személyesen megmondtam, sokan meg is üzenték, hogy az ő miniszterelnök-jelöltsége ki van zárva.

Ha úgy tetszik, akkor ez is egy vörös vonal. Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban megvan a magam kritikája, ugyanakkor megvan az elismerésem is irányába. Történelmi bukás után a nulláról felépített egy politikai pártot. Ez politikai teljesítmény. Vannak szavazói, vannak szimpatizánsai, ezt pedig nem áll módunkban figyelmen kívül hagyni. Tiszteljük a DK-s közösséget, partnerünk a DK és partnerünk Gyurcsány Ferenc is, de bizonyos kereteken belül. Van ennél nagyobb feladatunk is: Nógrádban, Baranyában, Borsodban emberek éheznek, néhány héttel ezelőtt osztottunk köztük tartós élelmiszereket. Embereket visznek el egy kritikus Facebook-poszt miatt. Ez a rendszer elnyom, ellop, és elüldöz, vagyis rosszabb, mint Gyurcsányék 2010 előtti kormányzása. Tehát van a dolgoknak egy sorrendisége: a prioritás a NER eltörlése.

 

S.I.CS.: Vona Gábor a már említett posztjában arról is írt, hogy a Jobbik gyengülése csökkentheti annak az esélyét, hogy 2022-ben két lista lesz, mert egy olyan pártról van szó, ami Gyurcsánnyal szemben alternatívát tudna mutatni az ellenzéki oldalon. Valóban egyre kevesebb az esélye a két listának?

Én a mai Jobbiknak a Fidesszel szemben már tudok akár szorítani is.

Jakab Péterrel kifejezetten jó személyes kapcsolatot ápolok. Emberileg és politikusként is becsülöm, kedvelem. Szurkolok annak, hogy összetartsák a közösségüket és közösen tudjunk győzni.

Az, hogy ez elég lesz-e egy külön listára, nem tudom, erről Jakab Pétert kell megkérdezni. Én azt tudom, hogy jelenleg hat ellenzéki szereplő van, és ez sok. Hat szereplővel nem lehet eredményesen és ütőképesen rendszert váltani. Hárommal még csak-csak. Vannak olyan közösségek, amelyek összetartoznak, és előbb-utóbb össze is fognak nőni. Gondolok itt a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció politikai érdekközösségére. Gondolok itt a Párbeszéd és az LMP politikai értékközösségére. Mi köszönjük, jól vagyunk, de mind az LMP, mind a Párbeszéd irányába érzek egy természetes szövetséget és egy nagyon hasonló politikai kultúrát és mentalitást.
 

S.I.CS.: A veszélyhelyzet kihirdetése óta eltelt három hónap, illetve a felhatalmazási törvény körüli hisztéria is megmutatta, milyen nehéz helyzetben van a parlamenti ellenzék. Hogyan látja a ’22-es esélyeket? Tud-e lendületet adni a Momentum az Országházon kívül?

Három fronton tud a Momentum vezető szerepet vállalni. Az egyik, a politikai ellenállás. A rabszolgatörvény elleni tiltakozásokon egyértelműen a Momentum volt a társadalmi ellenállást-szervező és -irányító közösség. Mi az utcán, a terepen és a tereken edződtünk, ami, egy mozgalmi logikát ad a Momentumnak. Nem véletlen, hogy Hadházy Ákossal és Szél Bernadettel ennyire szoros a szövetségünk. Ők megértették, hogy az utcai politizálásnak egy elnyomó és cinikus rendszerben van értelme és ereje. A második dimenzió a rendszerváltás programja. Amikor 2022-re gondolunk, akkor az jelentőségében az 1990-es rendszerváltozással fog vetekedni. Nemcsak közjogi, hanem gazdasági rendszerváltásra kell készülni. Itt látok vitás pontokat az ellenzéki pártok között. Ilyen például az elszámoltatás. Kiket, hogyan, mennyiben? Vagy az új közmédia felépítése, az új alaptörvény, az új közbeszerzési törvény, és még sorolhatnám.

Abban, hogy a pedagógusok és ápolók bérét hányszorosára emeljük, könnyen meg fogunk állapodni, de a társadalom igazságérzetének kielégítése terén vélhetően komoly vitánk lesznek.

Ebben a Momentum egy nagyon határozott, ha úgy tetszik, polgári radikális álláspontot fog elfoglalni. Ha van hiteles politikai közösség, ami egy új európai polgári rendszert meg tud alapozni, akkor ők a '89 környékén született momentumosok. Tanultunk az előző generációktól, és még mindig tanulunk, ezért is van szükség Körömi Attilákra és a bajai volt Fidesz-alapító Nyirati Klárákra például.

És végül a harmadik szempont, a korrupt politikusi kar lecserélésének a kérdése. Kik lesznek azok az a tisztességes, hozzáértő, a nyugati világban is jártas politikusok, akik az új 21. századi Magyarországot vezetni tudják? Hát legfőképpen a momentumos politikusok. 

 

S.I.CS.: Kiket kell elszámoltatni? És hogyan?

A hogyanról nem beszélek. Amikor az elszámoltatás programja meg is lesz, akkor sem terítjük ki a lapjainkat, mert az ellenfélnek, a Fidesznek nem adunk helyzeti előnyt. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a NER-lovagok vagyonát, a balatoni vagyontárgyakat, a különböző bankokat, médiatermékeket, amik Mészáros Lőrincnél, Tiborcz Istvánnál, Szíjj Lászlónál összpontosulnak, hogyan lehet visszaadni az embereknek.

Az, hogy Polt Péter büntetőeljárás nélkül nem úszhatja meg, biztos.

Ezek nagyon komoly kérdések, melyek nagyon komoly válaszokat és elköteleződést igényelnek a jövőbeli kormánypártoktól, amire a Momentum készen áll.

 

S.I.CS.: Feltűnt, hogy a szocialista kormányok ügyeit, személyeit nem sorolta fel az imént. Pedig a rendszerváltás befejezéséhez szerintem ezekhez a figurákhoz is hozzá kellene nyúlni. Vagy ez csak véletlen volt?

Célkeresztben az elmúlt 12 év rabló kormányzása lesz. Hogy jogállami keretek között volt, vagy jelenlegi MSZP-s, illetve DK-s politikusokkal szemben milyen eljárásokat lehet és kell megindítani, azt meg kell majd vizsgálni. A korrupciónak nincs színe, nem narancssárga, és nem is vörös. Mindenkire le kell csapni, aki bűnt követett el a múltban vagy a jövőben, és a btk. szerint eljárást lehet vele szemben indítani. Sőt, a politikusbűnözés tárgyában a btk.-t is szigorítani fogjuk. 

 

S.I.CS.: Ha már rendszerváltás. Sokszor elhangzott már, hogy a koronavírus után semmi sem lesz ugyanolyan, mint volt. Látjuk is, hogy az Egyesült Államok egész gazdasága, társadalma kibillent, de Magyarországot mintha messze elkerülné a változás szele. A veszélyhelyzetből 60 százalékos támogatottsággal jön ki az állampárt, miközben kibővített közmunkaprogrammal és katonai toborzással várja a munkanélkülieket, miközben levezetnek egy olyan kórházi reformot, amibe a Gyurcsány-kormány belebukott, miközben bezárják a vidéki vasúti szárnyvonalakat, és a társadalmi csoportok közti meglévő feszültségekre jellemzően, még az iskolaőrséget is kénytelenek bevezetni. Nálunk miért nem mozdult meg semmi? 

Hogy a magyarok ingerküszöbe hol van, azt nagyon nehéz megmondani.

Sokszor csalódtam már bennünk, magyar polgárokban, és továbbra is keresem a magyarázatát annak, hogy miért nem sikerül a felsorolt bűnök után emberek százezreit az utcára vinni.

Az viszont tény, hogy az elmúlt 100 évben a magyarság képes volt rendszereket váltani. Sok idő kellett hozzá, de véghezvitte. A mi feladatunk, hogy ajtóról ajtóra járjuk az országot és a szabadságon és igazságon alapuló programunkkal megdolgozzunk a bizalmukért. Nem szabad elfelejteni, hogy a „munkalapú” Orbán-kormány dolgozók tízezreit fosztotta meg a megélhetésétől. Lassú és elégtelen volt a gazdaságvédelmi akcióterv, nem vezetett be 100 ezer forintos minimumjövedelmet. A mélyszegénységben élők száma folyamatosan nő. El fog jönni az a pont, amikor az emberek fel fognak állni, és az asztalra fognak csapni. 

Nem látom olyan borúsan az Orbán-kormány leváltásának lehetőségét, mert az itt lesz. De több kurázsit várnék a magyaroktól. A legnagyobb ellenfél sokszor valóban nem Orbán Viktor, hanem a politikai apátia.

N.M.: Kicsit kitágítva a rendszerváltás kérdését, elsősorban nemzetállami reakciókat látunk a pandémiára, az államok bezárkóztak, mindenki maga próbálja intézni a védekezést. Ön szerint a koronavírus és következményei, illetve a nemzetállami járványkezelés hozhatja el az Európai Unió gyengülését?

Vagy inkább az erősödését! Mi erősíteni szeretnénk az EU-t. Egyre több globális kihívást élünk át, gondoljunk a menekültválságra, a klímaválságra, a koronavírus-járvány idején pedig azt láttuk, hogy az Unió egészségügyi termelési kapacitása kevés és lassú volt. Kínától kellett várni a maszkokat, a lélegeztetőgépeket, aztán azok vagy működtek, vagy nem. Európának nemcsak katonailag kell magát megvédenie, hanem egészségügyi téren is. A mindenkori vezetőinknek fel kellene ismernie, közösségben erősek vagyunk, egyedül viszont  gyengék. De ehhez Európában sok helyen politikai generációváltásra van szükség. Magyarországon is. Hiszek az Unió jövőjében, és nem gondolom, hogy innen van visszaút.

 

N.M.: A koronavírust az amerikai események tudták leszorítani a breaking news sávokból, Magyarországon is volt egy békés tüntetés a Szabadság téren a rasszizmus ellen. Fidesz közeli újságírók reakcióját ismerjük, például Bayer Zsolt idézhetetlen véleményét. A Momentumnak mi az ezzel kapcsolatos álláspontja?

Az Egyesült Államok mintha egy bukott állammá vált volna az elmúlt hetekben. Megdöbbentő volt látni, hogy a nyugati világ vezető hatalmában gyakorlatilag szétesett a kormányzás, a rohamrendőrök letérdeltek a tüntetőkkel együtt, miközben sok tekintetben még feudális viszonyok uralkodnak az amerikai közgondolkodásban az afroamerikaikkal kapcsolatban. Ha Magyarországra szeretnénk reflektálni, akkor nekünk van egy alsóhangon 600 ezer fős roma kisebbségünk, és a helyzetük évtizedek óta megoldatlan. Nálunk szerencsére nem térdelnek romák nyakán rendőrök, de az Orbán-rendszer is diszkriminálja őket, és ez súlyosan problematikus.

S bár sokan nem beszélnek róla, de amikor a Nógrád megyei kisfaluban, Etesen vagy Cereden jártam a mélyszegénységben élő családokat, házról házra, akkor ott rengeteg kisgyereket, 8-9-10 fős roma családokkal találkoztam.

A magyar roma társadalom szövetségesünk a 21. századi Magyarországon.  Szükségünk van rájuk, együtt fogunk dolgozni, nincs más mód. Amit a Jobbik képviselt 10 évvel ezelőtt, vagy amit most a Mi Hazánk, az nem egy járható út, az a rombolással egyenértékű. Polgárháborút nem szeretnék Magyarországon, én az esélyteremtésben hiszek.

 

S.I.CS.: De mondjuk az amerikai események mögött sem "csak" faji jellegű ellentétek bújnak meg, bőven közrejátszik a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk is. A mélyszegénység nálunk sem csak roma kérdés, szóval a mélyszegénység felszámolásával kellene kezdeni valamit, igaz, ennek létét gyakorlatilag tagadja a kormányzat.

Azt tudom javasolni Orbán Viktornak, hogy jöjjön ki a karmelita-kolostorból, és menjen el Borsodba, Baranyába, a zsákfalvakba. És akkor látni fogja, mi a valóság. Azt pedig egyenesen tragikusnak tartom, hogy uniós tagállamként Magyarországon nem ismerhetjük a közhiteles statisztikai szereplő adatokat. Nem tudjuk, hogy valójában mennyi munkanélküli van, hogy mekkora a mélyszegénységben élők száma, és valójában hányan vándoroltak ki ebből az országból.

 

S.I.CS.: De azt tudjuk, hogy ezekben a falvakban olykor 90 százalék felett szavaztak a Fideszre ’18-ban.

Akkor azon kell dolgozni kell, hogy ez máshogy legyen. Hogy mi volt ’18-ban, az egy érdekes és fontos adat, de engem az érdekel, hogy mi lesz '22-ben. Hogy ezek az emberek ne olyan pártra szavazzanak, amelyik mélyszegénységben tartja őket, hanem egy olyan pártra, ami iskolabusz-rendszert fog szervezni az országban, és kevesebb iskolával, de még jobb és több tanárral tud a mélyszegénységben élők számára is minőségi oktatást adni.  
 

S.I.CS.: A Momentumnak van roma politikusa?

Sokat csalódtunk roma politikusokban, ugyanakkor a roma közösségeket nemcsak romák tudják képviselni, hanem nemromák is. Donáth Anna például heti szinten egyeztet roma vezetőkkel, aktivistákkal, közösségszervezőkkel. Ez a munkájának része volt és lesz is a következő években. Vannak roma tagtársaim a Momentumban, bízom benne, hogy politikussá válnak majd a közösségünkben.

 

S.I.CS.: Ha már Donáth Anna neve újra szóba jött, lesz női miniszterelnöke Magyarországnak?

Nagyon remélem, hogy igen.

 

S.I.CS.: Mikor? 

Ez több mindenen múlik, de bízom abban, hogy a magyarok le tudják vetkőzni magukról azt a komplexust, hogy csak férfiak képesek vezetni egy politikai közösséget.

 

S.I.CS.: És ki lesz előbb miniszterelnök, Dobrev Klára, vagy Donáth Anna?

Ha lesz ilyen kérdés, akkor ennek megválaszolását bízzuk a választókra.