A 2021-es költségvetés tervezetének módosítását közös sajtótájékoztatón jelentették be az ellenzéki frakciók képviselői. Varju László a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa a gyávaság és gyengeség költségvetésének nevezte a kormány jövő évi büdzsé tervezetét. A parlament költségvetési bizottságának DK-s elnöke szerinte a kabinet láthatóan nem mer vagy nem akar szembenézni az ország előtt tornyosuló problémákkal.
A magyar egészségügyben Varjú László azonnali, ötven százalékos béremelést sürgetett, hozzá téve, hogy a 300 milliárd forintos átcsoportosítás mértéke akkora, amekkorát a Magyar Orvosi Kamara a béremelés első lépéseként elfogadhatónak tart.
Potocskáné Körösi Anita a Jobbik képviselő csoportjából úgy fogalmazott, hogy a jövő évi költségvetés legnagyobb vesztesei az önkormányzatok,közvetve pedig a magyar emberek. A Jobbik másik indítványa a szolidaritási hozzájárulás eltörlése ami Potocskáné szerint az önkormányzatok kivéreztetéséhez, ellehetetlenítéséhez vezet.
Mesterházy Attila MSZP-s képviselő példaértékűnek nevezte, hogy közös költségvetési módosító indítványokat nyújt be az ellenzék, alternatívát állítva a kormányzat elképzeléseivel szemben.
Az MSZP egyik javaslataként említette, hogy a 12 éve változatlan 28 ezer 500 forintról emeljék 80 ezer forintra a nyugdíj minimumot.
Csárdi Antal LMP-s képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy szemben a kormányzati propagandával az önkormányzatok nagyon sokat tettek a koronavírus-járvány elleni védekezésben. Ezért is nevezte elfogadhatatlan, hogy további megszorításokkal.
Burány Sándor a Párbeszéd képviseletében úgy vélte, a jövő évi költségvetésben a kormány nem ad elegendő támogatást sem a munkahelyek megőrzésére, sem pedig az állásukat vesztettek megsegítésére.
Közös javaslata lesz még az ellenzéknek, hogy az álláskeresési járadék jogosultsági ideje ismét legyen kilenc hónap, mértéke a kieső jövedelem 85 százaléka, felső határként pedig a minimálbér kétszeresét vezessék be.