A magyar kormánynak kezdeményeznie kell az Országgyűlésnél a civil törvény hatályon kívül helyezését – reagáltak civil szervezetek az Európai Bíróság döntésére, mely az uniós joggal ellentétesnek találta azt a 2017-ben megszavazott jogszabályt, amely alapján nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írnak elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezeteknek, és szankciókat helyezett kilátásba velük szemben, ha ezt nem teljesítik.
A hazai civil szervezeteket összefogó Civilizáció koalíció tagjai szerint a törvény megszűnésével a kormány lehetőséget kap arra, hogy el-, illetve felismerje, hogy a civil szervezetek azért dolgoznak, hogy a világot és benne Magyarországot jobb és élhetőbb hellyé tegyék.
„A civil törvény összehozta a civil szervezeteket, hogy közösen lépjünk fel a jogsértések ellen”
– hangsúlyozta az Ökotárs alapítvány igazgatója.
Móra Veronika ugyanakkor felidézte, hogy ez a folyamat már jóval korábban elkezdődött, amikor a kormány kommunikációs kampányokkal, listázásokkal és jogsértésekkel próbálja ellehetetleníteni azokat, akik kiállnak másokért.
Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet,
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint az Európai Bíróság döntése üzenet volt a magyarhoz hasonló, megbélyegző törvényt fontolgató lengyel kormánynak, tehát Varsó sem diszkriminálhatja a civil szervezeteket.
A kormány szerint tiszteletben tartják majd az Európai Bíróság döntését
Az ítélet kihirdetése után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter - talán nem ismerve még a részleteket - azt mondta, még tanulmányozzák az Európai Bíróság döntését, de tiszteletben tartják azt.
Varga Judit igazságügyi miniszter ennél már valamivel egyértelműbben fogalmazott, amikor úgy reagált, a kormány álláspontja továbbra is az, hogy a magyar szabályozásban előírt nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségek nem nehezítették meg a támogatott szervezetek finanszírozását vagy működését. Szerinte jogos elvárás a társadalom részéről, hogy a civil szervezetek finanszírozásuk forrására is kiterjedően átláthatóan működjenek, de a kormány a bíróság ítéletére is figyelemmel biztosítani fogja az ehhez szükséges eszközöket.
Ez utóbbi állítást nem fejtette ki bővebben az igazságügyi miniszter, de a civilek szerint eddig is maximálisan megfeleltek a hatályos jogi követelményeknek. Kapronczay Stefánia hangsúlyozta,
„ha az átláthatóság a kormány célja, akkor a saját háza táján kellene rendet tennie. Az állami intézmények átláthatóságával kapcsolatban ugyanis évek óta rengeteg aggály merül fel.”
Rosszul áll a magyar kormány az európai bírósági döntések kapcsán
A kormánynak egyébként nem csak a civil szervezeteket érintő törvény miatt kell magyarázkodnia. Az Európai Unió Bíróságán ugyanis több hasonló ügyben indult per. 2018-ban a Lex CEU került a luxemburgi székhelyű testület elé. A bizottság álláspontja szerint a felsőoktatási törvény módosítása, indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon.
Az Európai Bíróság tavaly novemberben vette nyilvántartásba a „Stop Soros” törvénycsomaggal kapcsolatos eljárást is. Az Európai Bizottság elsősorban azt vitatja, hogy a kérelem tartalmi elemeinek vizsgálata nélkül elfogadhatatlan azon menedékkérők menedékjog iránti kérelme, akik egy biztonságos országon keresztül érkeztek Magyarország területére. A bizottság emellett azt is kifogásolja, hogy Magyarország a büntetőjog eszközével üldözi a menedékjogra nem jogosult személyeket. A magyar kormány idén veszítette el a második kvótapert is az EU Bíróságán.