Magyarországon 20 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma

Magyarországon 20 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma

Magyarországon az idén májusig 19,8 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, de ezen belül a felszámolási eljárások száma 24 százalékkal csökkent, a végelszámolásoké pedig 45 százalékkal nőtt - írja a Portfolio.hu a Coface hitelbiztosító legfrissebb, az európai vállalkozások fizetőképességét vizsgáló elemzésére hivatkozva.

Még közel sincs vége a koronavírus-járványnak és annak negatív gazdasági hatásai nehezen számszerűsíthetőek, a vírus jelentős átalakulást hozott világ- és Európa-szerte - áll a magyar piacon is aktív nemzetközi hitelbiztosító, a Coface legfrissebb elemzésében.

A hitelbiztosító szakértői szerint egyelőre korai lenne a végelszámolások számának emelkedését teljes egészében a járványhatásra fogni, pontosabbat csak a következő hónapok eredményei alapján lehet majd mondani. Az viszont biztos, hogy a vállalkozásoknak a tavalyihoz képest sokkal kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetben kell megküzdeniük a jelenlegi világjárvány okozta válsággal.

A cég elemzése szerint számos magyarországi cég fenntarthatatlannak látja az üzleti helyzetét, ez pedig növeli az üzleti szférában a fizetésképtelenségi kockázatokat.

2020 egészében két számjegyű növekedés várható a fizetésképtelenségi eljárások számában.

Ugyanakkor a hitelbiztosító szakértői szerint lényeges, hogy a gazdaság- és adósvédelmi lépések, köztük a hitelmoratórium bevezetése nélkül még nagyobb ütemben növekedne a fizetésképtelenségi eljárások száma.

Hozzáteszik: jelentős kockázatokkal is számolnia kell a magyarországi vállalkozásoknak elsősorban azért, mert a külső piacoknak kitett, nyitott gazdaságról van szó, tehát a külföldi környezet jelentősen befolyásolhatja a magyar GDP alakulását.

Az elemzés rámutat arra is, hogy a magyar vállalkozásokat veszélyezteti, hogy nincs állami garancia a belföldi szállítói hitelekre, miközben több európai országban ezt a járvány hatására a hitelbiztosítókkal szoros együttműködésben bevezették. Ennek eredményeként a külföldi szállítók a magyar partnereiknek könnyebben adnak fizetési kedvezményeket, ezzel csökkentve a kockázatokat, míg a magyar cégek versenyhátrányba kerülnek, azokkal a külföldi cégekkel szemben, amelyek élhetnek az adott ország állami garanciájával.