A véleményvezér felelőssége

írógép, cikk, újságírás

Három-négy „cseresznye ízű szeszesital” meg egy-két langyos kőbányai lehetett abban a fideszes propagandistában, aki tegnap a Napiszarra illő bejegyzést tett közzé a Facebookon. A kocsmaasztalnál talán elnézhető stílus azonban nem való a nagy nyilvánosság elé.

Márpedig a Facebook nemcsak egy egyszerű weboldal az interneten, hanem alternatív nyilvánosság is.

Előzetes cenzúra (kapuőr) közbeiktatása nélkül lehet a legvadabb bornírt ostobaságokat leírni,

így például azt, hogy az 5G technológia terjeszti a koronavírust vagy azt, hogy a keresztény szabadság és a régi vágású kereszténydemokrácia álcája mögül kilépve fizikailag kellene bántalmazni a politikai ellenfeleket. (Majd a felhergelt, úgynevezett felelős szavazópolgárok javaslatára további ellenfeleket, köztük akár hölgyeket is.)

"Megkeresem és a szart is kipüfölöm belőle" - fideszes újságíró fenyegeti a parlament alelnökét

A Magyar Hang szúrta ki, hogy Ambrózy Áron kormánypárti újságíró (Pesti Srácok), aki jobbára antiszemita és gyűlöletkeltő megnyilvánulásokkal hívja fel magára a figyelmet, egy azóta már törölt Facebook-bejegyzésében arról értekezik, hogy több országgyűlési képviselőt is megverne, ha azok nem rendelkeznének mentelmi joggal, és kiesnének a parlamentből.

A fideszes propagandista nyilván nem írhatta le gondolatait a munkaadója híroldalán, ezért azt a közösségi médiában tette közzé. De a web 2.0 korában, amikor „bárki lehet újságíró”,

egy nyilvános Facebook-poszt legalább olyan súllyal esik latba, mint a fősodratú médiában közzétett cikk. Sőt!

Nem akarok belemenni a self, a homlokzat, az imidzs és a többi fogalom magyarázatába, az messzire vezetne, és a tisztelt Olvasó is rémesen unná. Az azonban nem kommunikációs szakemberek számára is egyértelmű, hogy az újságíró (jelen esetben a fideszes propagandista) nem akkor mutatja saját arcát, amikor az adott portálra cikket ír. Az már sokkal közelebb áll a valósághoz, amit teljesen önszántából (esetleg némi „gátlásromboló” segítségével) a közösségi médiába posztol.

És itt van az igazi gond. Ugyanis

ez a szerencsétlen így rántja le a leplet a magát húdenagy kereszténynek hazudó Orbán-rendszerről.

Politikai ellenfelet ugyanis utoljára a bolsevikok vertek, Bolseviktor rendszerében pedig ezt nem egy olyan valaki írta le, aki a sarki huszonegyes számú italbolt beépített bútordarabja, hanem egy olyan személy, aki

kormánypárti véleményvezérként felelősséget kell, hogy vállaljon írásának következményeiért.

És a poszt alatti kommentekből látszik is, hogy

szavai nem hullanak terméketlen talajra – a felhergelt kommentelők egymást túllicitálva kívánnak még több verést.

A kormánypárt és a propagandagépezete előtt két út áll.

Az egyik az, hogy megpróbálhatják elhallgatni az ügyet, ahogy a félrekefélő fideszes bukott polgármesterük, Borkai Zsolt ügyében is szándékoztak tenni. Az akkor épp a közösségi média segítségével nem sikerült, és a fideszes narratíva elég súlyos sérülést szenvedett.

A másik az, hogy a fideszes propagandagépezet kilép a saját maga által felvett álarc mögül, és kivételesen ő maga is őszinte lesz.

Egy bűnbánó bocsánatkérés után ki kell vetniük a közösségükből ezt a propagandistát.

Ugyanis egy ilyen, az embereket fizikai erőszakra hergelő Facebook-poszt után nincs helye egyetlen hírportálnál sem.