400 vendégmunkásra 8 toalett jutott - így alakulnak ki a járványgócok Németországban

400 vendégmunkásra 8 toalett jutott - így alakulnak ki a járványgócok Németországban

Hubertus Heil (SPD) német szövetségi szociális- és munkaügyi miniszter javítana az idénymunkások lakhatási körülményein, miután a koronavírus-járvány rávilágított arra, hogy sok esetben milyen méltatlan körülmények között oldják meg a jellemzően Kelet-Közép-Európából érkező munkavállalók lakhatását a németországi (vagy más nyugat-európai) munkáltatók - jelenti a Stuttgarter Zeitung.

A legújabb eset most hétvégén történt: a bajorországi Mamming településen, legalább 174 napszámos fertőződött meg a koronavírussal, köztük magyarok is. 

Az egész üzemi egységet karantén alá helyezték, a 480 dolgozó közül senki sem hagyhatja el a területet.

A “közös használatú szálláshelyekre” vonatkozó minimális kritériumokon szeretne javítani a munkaügyi miniszter. A tervek szerint a munkáltatónak kell biztosítania ingyenesen vagy térítés ellenében ezeket a tereket, és legalább négy ember használná, ágyaknak, asztaloknak, székeknek, valamint étkezésre, továbbá tisztálkodásra szolgáló részlegeknek is kellene lenniük.

Hessen tartományban volt olyan eset, hogy egy parasztgazdaságban 400 ember élt zsúfolt konténerekben, úgy, hogy összesen 8 toalett állt a rendelkezésükre. Ezért 28 eurót kellett fizetniük... naponta.

Évente, mintegy háromszázezer idénymunkás dolgozik Németországban, jellemzően a volt keleti blokkhoz tartozó EU-tagállamokból.

Az erdélyi magyar politikus szerint a koronavírus rámutatott a vendégmunkások kilátástalan helyzetére

Az RMDSZ EP - képviselője, Vincze Loránt, egy online konferencián rávilágított a Nyugaton dolgozó vendégmunkások aggályos helyzetére. A nemzetiségi kisebbségek ernyőszervezetét (FUEN) is vezető erdélyi magyar politikus hangsúlyozta: a rendszerváltáskor mintegy 3,5 millió munkahely szűnt meg Romániában és hozzávetőleg ennyi román állampolgár dolgozik külföldön.

Többek között erre a helyzetre világított rá már évekkel ezelőtt a Jobbik (Gyöngyösi Márton és Vona Gábor nevével fémjelzett) béruniós kezdeményezése is, amely a bérezés és a munkakörülmények terén igyekezett a jelenleginél magasabb szintű standardokat bevezetni, hogy ne kelljen az újabb EU-tagállamokból tömeges exodusként Nyugatra áramlani a biztos megélhetéshez.