Szlovák cégeket és vállalkozásokat is támogatnak a magyar adófizetők pénzéből

Orbán Viktor
Orbán Viktor magyar és Igor Matovič szlovák miniszterelnök közös sajtótájékozatója
Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Nemcsak megbecsülni nehéz, hány milliárd forintot küld évente Szlovákiába ilyen-olyan jogcímen a magyar kormány, de az is kétséges, hogy ezek a támogatások mennyire szolgálják a szlovákiai magyarok érdekeit.

Nemrég zajlott le a magyar kormány stratégiai partnerénél, az immár 10 éve parlamenten kívüli pártként működő MKP-nál a tisztújítás. Az elnökjelöltek programismertetése során az egyik jelölt arról beszélt, hogy a szlovákiai magyarság évente 30 millió eurót (mintegy 10,5 milliárd forintot) kap Magyarországról, aminek 88 százaléka nem hivatalos úton jön. A kijelentésben a hangsúly az arányokon volt (1,26 milliárd vs. 9,24 milliárd), de ha utánaszámolunk, viszonylag gyorsan beláthatjuk, hogy az elnökjelölt súlyosan alábecsülte a hivatalos támogatások évi összegét (is?).

Bethlen Gábor Alap – az oktatás és a kultúra

A hivatalos támogatások egyik legrégebbi útját a Bethlen Gábor Alap pályázati rendszere jelenti, amelyet eredetileg oktatási és kulturális célok támogatására szántak és óvodákat, iskolákat, kulturális szervezeteket, sajtótermékeket, egyházakat támogattak belőle, bár az utóbbi években már gazdasági vállalkozások is nyerhettek is ebből az alapból. A keretösszeg évről évre változik, 2016-ban még 8,5 milliárd, 2017-ben 6 milliárd, 2018-ban 4,6 milliárd forint, 2019-ben 3,1 milliárd forint érkezett Szlovákiába a Bethlenen keresztül. A jelentősebb összegeket elnyerő kedvezményezettek nagy része politikailag is aktív és tevékenységük egybecseng a magyar kormányéval.

A fenti számokat olvasván azt hihetnénk, hogy a magyar állam támogatása nélkül nem is létezhetne szlovákiai magyar kultúra és oktatás, holott a szlovák állam szintén komoly összegeket fordít a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok identitásmegőrzése szempontjából oly fontos intézményrendszerre, az elmúlt négy évben a Híd kormánytagsága idején ezt meg is erősítették.

A 2016-ban létrehozott Kisebbségi Kulturális Alap például évente több mint 4 millió euróval (több mint 1,4 milliárd forinttal) támogatja csak a szlovákiai magyar kultúrát (előtte kb. ennek felét osztották szét kisebbségi pályázatokra).

Az oktatási intézményekben a magyar diákok után járó fejkvóta 108%-ról 113%-ra emelkedett az elmúlt parlamenti ciklusban. A többi kárpát-medencei magyar közösség eltérően a szlovákiai magyarság felsőoktatási intézményei (a Selye János Egyetem, a nyitrai egyetem magyar kara) is a szlovák állam pénzéből működnek a közoktatáshoz hasonlóan. Hogy a magyarság részarányánál mégis kevesebben járnak magyar iskolába, az már a szlovákiai magyarok választásán múlik. Pedig a magyar állam a szülőknek juttatott évi 22 400 forinttal (összességében mintegy 450 millió forintnyi támogatással) próbálja megkönnyíteni az iskolaválasztást számukra.

Baross Gábor Alap – a szlovák(iai magyar) gazdaság élénkítése

2018 óta Magyarország már kimondottan gazdasági jellegű támogatásokat is kihelyez a határon túlra, ezt Szlovákiában a Baross Gábor Alapon keresztül teszi (ezzel párhuzamosan a Bethlen Gábor Alapon is folyt a vállalkozások támogatása szerényebb összeggel). Délvidék és Kárpátalja esetében még érthető is lehet egy ilyen típusú támogatás, de abban a Szlovákiában, ahol az egy főre jutó GDP már évek óta bőven meghaladja a magyarországit, erősen kétséges a magyar adófizetők pénzéből zajló gazdaságélénkítés értelme. 2018-ban 17,5 millió eurót osztottak szét (6,125 milliárd forintot), a 2019-es pályázat eddig ismert nyertesei több mint 1 milliárd forintnak örülhettek, de még ebben az évben várhatóak további pályázati körök és nyertesek.

Az első kör nyerteseinek névsorát nem hozta nyilvánosságra a pályázatokat lebonyolító társaság, a második ütemnél azonban már ismertté vált a lista. Az 590 sikeres pályázat több mint 60%-át egyéni vállalkozók adták be, akik esetében azonban nehéz beazonosítani a konkrét személyeket, illetve azok nemzetiségét. A nyertes pályázatokat benyújtó gazdasági társaságok székhelye alapján végzett kutatómunka alapján kiderült, hogy minden ötödik támogatott társaság olyan szlovák településen működik, ahol a magyarok aránya nem éri el az 5 %-ot, így feltehetőleg sem a vállalkozók, sem az alkalmazottak nem magyarok. A nevek alapján hasonló lehet az arány az egyéni vállalkozóknál is.

A Baross Gábor Alap szakmai hátterét az MKP-közeli szakemberek által készített Baross Gábor Terv adja, amely kísértetiesen hasonlított az erdélyi Mikó Imre Tervre (értsd: szövegszerű megfeleléseket tartalmaz). Ebben célkitűzésként szerepel a gazdaságilag gyarapodó szlovákiai magyarság, nemzeti összetartozás és az összmagyar együttműködés erősítése. Kérdés, hogy ezek a célok miként valósultak meg.

Orbán 2018-ban Tusnádfürdőn azt ajánlgatta a szomszéd államok vezetőinek, hogy fektessenek be egymás térségeibe. Úgy tűnik, a magyar fél továbbra is elkötelezett ezen a téren és akár tiszta szlovák vállalkozásokat is megsegít, míg fordítva nem nagyon hallani olyan szlovák támogatási rendszerről, amelynek magyarországi kedvezményezettjei lennének.

Szürke zóna – foci, kampány

Nem tudni, hogy a fent említett elnökjelölt a nem hivatalos úton érkező támogatások közé sorolta-e például a szlovákiai fociba öntött milliárdokat vagy az MKP-hoz kapcsolódó civil szervezetek támogatásait.

A legismertebb szlovákiai magyar focicsapat, a dunaszerdahelyi DAC, amelynek tulajdonosa Világi Oszkár, a MOL leányvállalatának, a Slovnaftnak a vezérigazgatója, civilben Orbán barátja. 2016-ban és 2017-ben a magyar állam 2,1 milliárd forintot költött a MOL Akadémiára, ami kb. a költségek felét fedezte, mindezt a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül juttatták célba. A csapat új stadionjába, amely a MOL Aréna nevet viseli, a MOL résztulajdonosként 900 millió forinttal szállt be.

A magyar kormány 2017-ben a diósgyőri klubon keresztül kívánt kihelyezni 1,45 milliárd forintot Rimaszombatba, de Komáromban is kellett volna új stadionnak épülnie 2,2 milliárd forintért. Ezek a beruházások egyelőre nem valósultak meg, bár a pénzt elkülönítették rá.

Az MKP-hoz köthető Főnix civil szervezet a szlovákiai választások éveiben rendszeresen megtáltosodott. 2012-ben a 100%-ban magyar állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-től kapott 70 millió forintot, 2016-ban pedig egy kormányhatározattal 300 milliót. 2017-ben egy másik MKP-közeli civil szervezet, a Libertate kapott 220 millió forintot a magyar Miniszterelnökségtől.

Nem hivatalos támogatások

A Magyarországról Szlovákiába hivatalos úton érkező támogatások összege rapszodikusan változik, általában 5-11 milliárd közé tehető. A fenti támogatásoknak azonban legalább valamiféle nyoma van és jól követhető, hogyan távozik a magyar adófizetők pénze Szlovákiába. A nem hivatalos úton érkező támogatások esetében még nehezebb becslésekbe bocsátkozni.

Ha a többször említett elnökjelölt által említett nem hivatalos úton érkező pénzek konkrét összegét (9,24 milliárd forintot) adjuk hozzá a hivatalos támogatások összegéhez, akkor évente 14-20 milliárd érkezhet tisztán Szlovákiába, ha elfogadjuk az általa közölt arányokat (12%:88%), akkor akár 36-80 milliárd is lehet a nem hivatalos úton érkező pénz nagysága és 40-91 milliárd a végösszeg.

Meddig lehet bírni?

A fenti számok a koronavírus járvány előttről származnak és megjósolhatatlan, mekkora lesz a gazdasági visszaesés a térségben. A magyar kormány egyelőre nem állt le az általa fontosnak tartott beruházások finanszírozásával és nagy kérdés, hogy elapadnak-e a források, amelyekből a határon túlra folytak a pénzek.

A 2000-es évek szlovák gazdasági csodájának egyik letéteményese, a korábbi pénzügyminiszter, Ivan Mikloš azt nyilatkozta az új kormány két legnagyobb pártjáról, hogy politikájuk jobban függ a nép kívánságától, mint attól, mire van az országnak szüksége és lehetősége. A végén még az is elfordulhat, hogy lesz létjogosultsága a magyar gazdasági élénkítő csomagnak Szlovákiában.

Azt is nehéz megmondani, mi az igazi mérőszáma a szlovákiai magyaroknak szánt támogatások hatékonyságának megítélésére. Mindenesetre a 2020-as választáson megtörtént az elképzelhetetlen, parlamenti képviselet nélkül maradt a szlovákiai magyarság. Az igazság pillanata akkor jön el, amikor a 2011-es és a 2021-es népszámlálás adatsorait hasonlítgatjuk majd össze. Akkor kiderül, hogy az elmúlt tíz év szlovákiai magyar politikája, és a magyar kormány határon túli magyar politikája milyen hatásfokkal dolgozott.

 

A cikk szerzője a bumm.sk főszerkesztője.