Ez gáz: valamiért nem sikerült elsőre aktualizálni a paksi atomerőmű leszerelési tervét

Ez gáz: valamiért nem sikerült elsőre aktualizálni a paksi atomerőmű leszerelési tervét

Eredménytelenül zárult a paksi erőmű sok százmilliárd forintba kerülő leszerelésének tervére kiírt közbeszerzés - számolt be róla a G7 gazdasági portál.

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) még februárban állt elő azzal a tenderrel, aminek célja az volt, hogy aktualizálják a tervet, csakhogy végül senki nem adott le ajánlatot. 

Fontos megjegyezeni ugyanakkor, hogy valójában a munkát csak az erőművet fenntartó MVM Paksi Atomerőmű Zrt. végezhetné el, nem véletlen, hogy a közbeszerzési hatóság jóváhagyásával csak őket hívta meg a tenderre az RHK. A két állami cég azonban ismeretlen okokból mégsem állapodott meg egymással, noha elég részletesen leírták előzetesen a tárgyalás menetét is.

Miről is szól a terv?

Az 1982 és 1987 között üzembe helyezett paksi atomerőmű leszerelési tervének felülvizsgálatát törvényi kötelezettség miatt ötévente el kell végezni, ami önmagában még nem jelent automatikusan aktualizálást is, az előírások szerint arra csak akkor kerül sor, ha a vállalatnál szükségesnek látják.

A gazdasági hírmagazin egyebek mellett azt is szerette volna megtudni, miért gondolták úgy, hogy frissíteni kell a tervet, de egyetlen kérdésükre egyelőre választ.

A teljes költséget mintegy 1650 milliárd forintra becsülték

Az atomerőmű jelenleg működő négy blokkjánál eredetileg 30 éves üzemidővel számoltak, amit az elmúlt években plusz 20 évvel meghosszabbítottak. Érdemes megjegyzezni, hogy ezek csupán elméleti időpontok, amikre már a bővítés során is felhívták a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy elvileg akár előbb is leállíthatják a blokkokat, tartalékra viszont szükség van, ha váratlanul kiesne az erőmű egy része, ezért is döntött úgy a kormány, hogy párhuzamosan fognak működni a régi és a tervek a 2020-as évek második felében induló új blokkoknak. 

A portál azt írja, néhány éve olyasmiket is lehetett hallani, hogy akár az említett húsz évet is meghaladhatja a működés, mivel a berendezések állapota ugyanis engedné. A cikkben idézett szakértő úgy fogalmazott, “lehet, hogy az elképzelt élettartam-meghosszabbítás végül 20 helyett 30 lesz, vagy 22, vagy csak 17. Majd a vas megmondja 2032-37 között.”

Komolyabb meghibásodások történtek az elmúlt években

Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy az elmúlt két évben több, komolyabb meghibásodásról is hallani lehetett. Az Országos Atomenergia Hivatal adatai alapján 2018-ban 19 esetben csökkent 50 megawattnál nagyobb mértékben műszaki probléma miatt a paksi erőmű teljesítménye, ami egyébként az eddigi legtöbb ilyen eset volt egy éven belül. A tavalyi évben valamivel javult a helyzet, a 16 visszaterhelés viszont csak egy évvel volt jobb a korábbinál, az ezt megelőző évek számait ez is túlszárnyalta.

Az ezer milliárd forintos kérdés

Jelenleg az a terv, hogy a leszerelés a blokkok szakaszos leállítása után a 2030-as évek második felében kezdődik el, amelyhez összesen a fentebb már említett 1650 milliárd forintra lesz szükség. Ezt a giga összeget elméletileg a központi nukleáris pénzügyi alapból kellene finanszírozni, a bökkenő csak az, hogy egyelőre nincsen elegendő pénz abban. A legfrissebb hivatalos adatok szerint az alapban 2018 végén alig 300 milliárd forint volt.

A következő években ugyan ebből még nem lesz gond, a forrásigény azonban a 2030-as évek elején a leszerelés miatt a 30 milliárd forintot is meg fogja haladni, a 2060-as évek elejétől két évtizeden át közel 40 milliárd fölött lesz az éves ráfordítás-igény, de lesz olyan év, amikor a 60 milliárdot is meghaladja.

Nagy kérdés, ki, hogyan és miből fogja majd fizetni a számlát…

Kárpáti Lóránt Máté