„Orbán Viktor kaméleon, aki ott keres, ahol talál, a körülményeknek megfelelően”

Amélie Poinssot a Mediapart című francia, 2008-ban alapított független, fizetős internetes oknyomozó, információs és véleményújság munkatársa. Hosszú ideig élt és dolgozott Közép-Európában és Görögországban. Orbán Viktor fejében címmel írt könyvet a kormányfő gondolkodásmódjáról, amely a közelmúltban magyarul is megjelent. Elolvastuk.

Ellenség nélkül nem megy

Orbán világában mindig van valahol egy ellenség – áll a könyvben. A „migráns” csak a lista egyik, bár az elmúlt években legfontosabb eleme. Ehhez kapcsolódik a narratívában Soros György, a liberálisok, a független média, vagy az európai intézmények, kormánypárti gyűjtőnevén „Brüsszel”.

MTI/Bruzák Noémi

Kéri László, a kormányfő egykori tanára ezt úgy foglalta össze, hogy

Orbán politikai életének minden szakaszában ott van egy állandó elem: a harc. A küzdelem az élet értelme. Ellenség nélkül ő nem működik.

Soros arcot adott

Poinssot Kövér Lászlóval is beszélgetett, akit Orbán Viktor örökös barátjának és a Fidesz egyik agyának nevez. Szerinte Kövér a meggyőződés és a politikai fortély sajátos keverékéről tesz tanúbizonyságot, amikor úgy fogalmaz Soros Györgyről, hogy

a migránsválság nem spontán folyamat. Tudatosan irányítja Soros György. Ez az egyén megtette nekünk azt a szívességet, hogy nevet, arcot adott egy olyan hatalomnak, amely a nemzetállamok demokratikus struktúrái fölött áll.

Ez azt jelentené, hogy a vándorlások egyetlen ember akaratára lennének visszavezethetők? – kérdezi a szerző.

Nem mondhatjuk, hogy Soros György lenne az egyetlen. De ő túlsúlyos szereplője annak a harcnak, amellyel szembe kell néznünk. A mi választóink számára tehát megkönnyítette a dolgot, érthetővé tette

- fejtegette a házelnök.

Mit akar az EU-val?

A magyar kormány évek óta szinte folyamatosan támadja az uniós intézményeket, vagy azok vezetőit, képviselőit. A könyv felidézi, hogy a konfliktus csak 2011 után ölt formát, amikor az Európai Parlament kritizálja az új médiatörvényt.

Nem akarunk kilépni az Európai Unióból, de nyomást akarunk gyakorolni az irányvonalára

- ezt már Szájer József mondta Poinssotnak Brüsszelben. Az EP-képviselő szerint

az Önök számára a viszonyítási pont az Európai Unió. Nekünk azonban mást mondanak a tapasztalataink. Ha a lengyelek és a magyarok nem maradtak volna meg lengyelnek és magyarnak, ezek az országok eltűntek volna. Számunkra a viszonyítási pont a nemzet.

Az erő a kulcs?

Szőcs Géza, akit a szerző a kabinet maroknyi tanácsadói egyikeként mutat be, így fogalmaz:

Javaslok Önnek egy kulcsszót, hogy megértse Orbán Viktor külpolitikáját, csakúgy, mint a belpolitikáját. Az erő. Az Orbán-doktrína ez: erős cselekvőnek mutatkozni, és erős vezetőkkel szövetkezni. A magyar miniszterelnök ösztönös rokonszenvet érez az olyan emberek iránt, mint Putyin, Erdoğan, Netanjahu, mert ők erős vezetők. És a hatalmi struktúra is érdekli: ezekben az országokban végbement egy struktúra-átalakítás az elődökhöz képest. Oroszországban a szovjet birodalom vége, majd Borisz Jelcin egy teljesen szétesett országot hagyott maga után. Putyinnak sikerült úrrá lennie a csődön, és erőteljes új irányt szabni, ami impozáns dolog. Újjászervezni egy országot, vagy egy vállalatot, ehhez erős vezető kell. Ez nem az erő kultusza, hanem politikai és gazdasági realitás.

A nemzetközi nagyság ambíciója

Orbán Viktor leginkább 2015 óta próbálja felépíteni magáról az európai szinten is befolyásos vezető imázsát. Hazai ügyekkel egyre kevesebbet, nemzetközi kérdésekkel egyre többet foglalkozott, bár a koronavírus miatt kénytelen volt újra az itthoni pályára koncentrálni, különösen a gazdasági és egészségügyi területre.

Angela Merkel, Emmanuel Macron, Orbán Viktor
Orbán Viktor/Facebook

Orbán akarata, hogy rákényszerítse magát a nemzetközi színtérre, megfelel annak a

mélységes becsvágynak, amellyel szimbolikus téren helyre akarja állítani országa dicsőségét 

- mondja a könyvben egy volt miniszter. Ebbe a törekvésbe egy személyes vágy is közrejátszik:

Bent akar maradni a történelemkönyvekben, ez nyilvánvaló.

De milyen áron? A valóságnak milyen mértékű eltorzításával? – teszi fel az égető kérdéseket Poinssot, aki szerint „Orbán diplomáciája sokfalas biliárd”.

Kevés hasonló méretű országnak van ennyi külső kapcsolata, mint hazánknak. Poinssot úgy látja, az sem számít, ha ezek a kapcsolatok néha ellentmondanak a bevándorlásellenes politikának, vagy máskor hangoztatott nézeteknek.

Orbán Viktor kaméleon, aki ott keres, ahol talál, a körülményeknek megfelelően – azzal a hátsó gondolattal, hogy megnövelje az európai klubon kívüli politikai támogatottságát és pénzügyi forrásait

- vélekedik a francia újságíró.

Az Orbán Viktor fejében alapvetően objektív, leíró jellegű munka, melyből kiérződik a szerző kritikája a budapesti kabinet irányába. Akik rendszeresen követik a magyar közéletet, sok újdonsággal nem találkoznak a könyvben, de azok számára, akik nem szánnak ennyi energiát a hazai politikai viszonyokra, különösen igaz ez a külföldiekre, remek összefoglaló Orbán Viktor gondolkodásáról. Az olvasmány hitelességét emeli, hogy sok hasonló művel szemben nem ad kizárólagosságot sem az ellenzéki, sem a kormánypárti véleményeknek Amélie Poinssot, hanem mindkét oldalt megszólaltatva igyekszik megfejteni a magyar miniszterelnököt, ami azért is különösen fontos, mert Orbán Viktor közeléből rendkívül ritkán hallunk érdemben nyilatkozni szereplőket.